KANADAI MAGYAR MüNK&S
•enyerénv Csősz, zza a. szemét
szakacsasszonjíi;?
.kácsné, vágyót ik
igazság az/iívljnénak nem ndta senki, hogy: 1 fezakácsasz-^y^Y^gy valami,! í i hogy ő volt eloljaroasszonyjj gok rendjén naradt. Egyébkél iiellett elhoz-a csigásfazekatTótné erre nez, bele se szó!,|'|k a két asz-ny, a.hogy tud. ®
.kicsit össze-' ánis ugy áll, ^ gy áll; Tótné' főszakácsné- -kujné is, aki' hát az a fő--
jnénak tő3zakácsasz-
^sősz Mari egye.
is paraszt-
zony, mert háro:[iVÍ van, és Pap idornak, az hM ios fiának a ísege.^ J^állásaíi'k, kiváltkév' i- igy;:íelagg^tíi|;ian.i;.Csizma-.
selyémharis-)a a csizma-•asznyira feh nagyon jól
L a lábán/ deaí i s mivel nem rban; hátul, a vágvaxArról
tud főzni.-Ami nem is csuda, hiszen uraikat szokott kosztolni. - . > - Az ura, Páp Sándor, jó husz évvel öregebb nála, 'de iaz még' riem • tesz semmit, mert még íigen-jól birja magát. Tavaly még községi Írnok volt, de váratlanul nyug-; díjazták. Hoztak helyette egy: végzett embert. A tóti jegyzőnek a fiát, aki viszont kétszer jártaidat gimnázium minden felsőbb osztályát.- A-hetedikig tudott elvergődni valami nagy kinnal. Dehát neki is élni kell azért szegénynek, egyébként is, amint mondjáky iskolai végzettség nélkül még Írnok se tehet senki; a jövendőben. Pap Sándornak pedig nincsen iskolaja.n Semmi. írni, olvasni katonáéknál tanult meg. De aztán megtanult alaposan. Olyan irása van, mint a püspöknek. Olvasni pedig éppen nagyon jóli tud, valami két esztendeje foga-dásbóL megtJaftttlta-íPet^i összes kö^fenaíé-^ nyeit könyv nélkül. De nemcsak eléitőlvé-' gigi hanem gégétől az^-élejéig/ AM nagy szó; ha- a'á ember toeggoridtílja. Csubacisék-' keli a íélb'emaratít állatorvossal; fogadták
■ n II 'I I I f II ' i'Ti flfTBT i'^iiMili iíiin"Ti n ■ r ' '
p
LAI'A
-
f
-A . r'
i -\
fii
vAS egyik számát' sem
h, különös tekí^l-eff^i o
unknak eies^
óban a ma annyirci fonfos YITÉSÉM!
zni hétrőlIiétKlV talán éveken át közleményeinket
^SÉGről, ZERÜNKről, -ETKEZÉSÉról,
r MEGINDÜI^^ VÉNYEK Vttj;
z EMBER Sa^lM
J *í| ■ az EMBERIJlJALOMről,
a TARSillORMAK FEJLÖDÉSÉről, SORSÁNAK ZETNEK URA LESZ.
; tanulmánj'oz\*'|jben kapják meg azt, amit máskülönben csak egész könyv-o.cy.nntelen&f,fl áttanulásával kapnának és értenének meg. UJJÁSZÜLE-Q fognak átmenni és mint UJ EMÉEREK, nemcsak a vilá-np?"í*^* fogják megérteni, hanem a JELENT is ugy, hogy JoVö megvalósíthatósága sem lesz kétséges előttük.
HGYELMéTIS!
j tudomawp iW^ uJ előfizetőknek remélünk megszerezni, hogy OKTÓBER VÉtettmTi%l^^^^Kban megkezdjük e sorozat közlését. A kampány ezni, az vágja |'f ^fenntartjuk azt a kedvezményt is, hogy akik a'kampá-; és rakja 13J' ft;/esobbi heteiben rendelnék csak meg lapunkat, azoknak "^at mar addig leközölt számait meg fogjuk küldeni.
«i. aki a legkönnyeblb médoii
s,szüntelen , « a világot^ szen mostaná-rü áttekinthe-
ILUJ
j tudományos,
sok figyetoét.
sf nie^ UJ
Munkás egyeflein számáf sem!
erré, két^w-dő^^^^^^
jnmt a pinty. = ' , ^
Az e^&i fáü(?váá a tenyereli aázsiátós^ lakik, kinek mfljrén jószága vaiii^^: 1^ gyermeke, mennyi földje, s ezért szédületes gyorsítóággáltüdottxiolgozrií az irodában. Nem kellett soha fella|jiozm a birtok^ nevet; seíáz állátos^éirá^^ egyszer ttiéghallp^
is Qrizte.v\?agyöná hini^ senimi^ persze; nem azért; mintha azíitaltís hiszen megissza ő, néta mondja, de soha nem állott iÁégáféjébé.^^^L^ sabban beszélt, és két Petőti-verset moh--dott egyszerre^ Legalábbis áztniöhdták,^^^^^ kik ilyenkor hallották, ihóstábböíéí,ho^ hatósági husvizsgáló biztos, és miótá^ csen a faluban orvos, azóta halottkém; A-kire ő rámondja, hogy háíott; az még is j vá^ halva, annyi bizonyos^ Mindössze áz öreg Tornyival járta rmeg tavaly. ^ Az öreg Tornjri tán kilencvenhat esztendős volt, yagy kilencvenkilenc, senki nem tudja pontosan, a pap se, a jegyző se, e-lég az hozzá, hogy egyszer csak megverik -az ablakot Pap Sándoroknál:
— Pap ur, tessék azonnal jönni, mert mejghótt nagyapám—-mondja valaki,
— Ki az? Mi az? Milyen nagyapád? — De közbe azért már húzza a csizmát. Megyén aztán a Tomyi unokájával, egy asszonnyal, Bódizsárnéval, aki már maga is idős asszony.*• ■ • ',. ■
■ Az öreg Tornyi ott fekszik:- hanyatt a vackon^ szaKályosamPap ur megta^^ ja-— vége;van —r mondja, lehet gondos-: kodni az,eltakaritásáról. A család el is jár ,„ a temetés ügyében pontosan,> beszél a pappal, az meg 4itasitja a harangozókat, hogy diszharangot húzzanak neki. Nem azért, mintha, gazdag lett v-olna az< öreg, hanem azért, mert igen jó templomba járó volt.
Nosza, meghúzzák hát reggel a harangokat, cseng, bong a; három harang,—-meghótt az öreg Tornyi — mondják a népek-— szép időt élt. Jói imádkozott az Is-^ tennék, — mondják megint, az asztalos méri a halottat, a borbély aíz ajtó előtt ó-lálkodik, a meglett, embernyi emberek busán álldogálnak, az asszonyok suttognak, egyszercsak megmozdul az öreg, és azt mondja:
— ó, ó . . . be furcsákat álmodtam . . . eső lesz biztosan. -
Az öreg Tornyi felül van a százon, de annyi biztosan van és ma is megvan.
Hát ekkor . .. melléfogott Pap Sándor, tagadhatatlan. De aztán, hej . . . most haljon meg valaki. . . .
Egy halottnézéstől ötven fillér jár, egy husvizsgálásért pedig nyolcvan fillér üti a markát. Ezenkívül még havonta husz pengőt kap a vágóhíd felügyeletéért. Szóval, Pap Sándor azért megél, ha ki is tették a községházától. Mert innen is kap valami . negyven pengő nyugdijat. Ráadásul ő kezeli a toronyórát, amiért szintén kap a községtől négy mázsa búzát egy esztendő-
Ye ■■ •
— Hány személyrei készüljünk. Mari leJT kem? —- kérdezi Páskujné Csősz Marit. Még jó, hogy ketten vannak. Legalább nem őt terheli a felelősség. :..
— Hát Páskuj néni jobban tudja, mint én. Páskuj néni volt itt éleitől fogva. Éh csak olyan vagyok .;. olyan tedd ide, tedd oda. ■ • ■•- •'
—, Ugyan mán, te Mari, ugyan-mán, hát hogy mondhatsz ilyet? fe is csak olyan vagy, mint én, te rád is van annyi bízva,
— Hiszen, nem azért mondom én, Páskuj néni. Dehogy azért mondom. Csak hát komolyan nem tudom. Azt se tudóm, hány házat hittak, kik jöttek el a csigacsinálóba, kik nem jöttek, az urakat meghívták, vágy. nem hívták, szóval, én néni tudok ezekről semmit.
— Jó, hászen . . . tudom én. Itt vótam én. — Megnyugszik. Nem esett csorba a tekintélyén.
Mégha esett is, olyan könnyen tudnak ezen segíteni az asszonyok, összebújnak, egyik egyet mond, a másik mást, végre is abban állapodnak meg, hogy igencsak ösz-szejön százötven-százhatvan személy.
— A szennyesekre is számítani kell —• mondja az egyik.
— Persze, a szennyesekre . . . /
— Meg osztán a muzsikások,^ meg a szomszédok. Akik nem jöhetnek által.
— Azám, ezekre is számítani kell . . . Szővah kétszáz személyre lehet számi-^
tani. .■ ^
~-^---------- ■ ' -
Udvarhely, l^rasso. esFogava^ -rr dol- ; ■gozo földiig
lenlétébeh forr4, lelkes iiiihepseg ke>*eté-; f
bén í alaktijrt;^^ m
»Dózsa György* kollektív gazdaság. ;
; IC-:;
OEPSISZE^ÍTGYÖRGY^^^^^^^^^^^^
György« textilgyár munkásai vei-seny-héttíallottalr
üzemeivel. A yei-senyt ugy minőségi, mint. mennyiségi szempiöntbólá^Diozsa Györgyös textilmunkásai nyertéle meg.
* *> »
|^ÓV4SZÍÍA^^^^ — forrás munkásai verség málnásfürdői szónsavgyár és borvizforrás munkásait a következő pontokkal: terme- . lésemelés, a i'endelések pontos szállítása, az önköltségi árak csökkentése, palackok megjavítása, a gépek karbantartása, a-nyagmegtakaritás, önkéntes munkavállalás. --":v"^
i^OLOZSVÁR A
^ művészeti intézet tehetségkutató bizott- v sága Sepsiszentgyörgyön is megtartotta a " tehetségkutató vizsgát; A vizsgán 125-^^^ jelentkeztek,"--—- ^ - -* -
versenyek össze.
VAJDÁSZENtlVÁNY A' község há.;' ^ romhónapós murikatervéből az alábbiakat valósította meg: kitakarították a határban levő kutakat, öt kilométeres telefonvezetéket állítottak fel. A teíefónpóz-nákat a község lakossága szállította önkéntes munkával és állította fel.
CEPSISZENTKIRáLY— A hadsereg és a község kulturcsoportjai közös kulturün-nepél3i: rendeztek. A hadsereg kulturcsoportjai román, magyar és orosz dalokkal és zenével, valamint szavalatokkal szerepeltek. A helyi kulturcsopprtok népdalokat és népi táncokat mutattak be. ■ ■ * ■ * *
OZOVÁTA —A kolozsvári román és ma-*^ gyar művészeti intézet kiküldöttei Szo-vátán is megtartották a tehetségkutató vizsgát. Vizsgára 17-en jelentkeztek a kultúrház nagytermében. 'Iskolás és ipunkás-lányok, tanítónők. A legidősebb sem volt 24 éves.
* * *
gZÉKELYUDVARHELY — Teljesen felé-^ pült a székelyudvarhelyi közegészségügyi állomás. Az épület rendbehozásáho2 2 millió lejre volt szükség, önkéntes adományként 180.000 lej értékű anyagot, főképpen deszkát és homokot adott a megye lakossága.
' «
TDÉGEN—-23 szegényparaszt származású tanuló vett részt á régeni egészségügyi iskola"Tcerétében rendezett 3 hónapos e-gészségügyi tanfolyamon, amelyen szakmái és ideológiai ismereteket sajátítottak el és valamennyien nagy előhaladásról tettek tanúságot.
lyAROSVÁSÁRHELY — ünnepélyes ke-•"^^ retek között zárult a marosvásárhelyi egyhónapos szövetkezeti boltkezelő tanfolyam. A beszédek után a tanfolyam hallgatóinak kultúrműsora következett. Szavalatok, székely góbéságok, Kodály, Bartók és Petőfi-dalok, román és magyar népi tánc és énekek hangzottak, valamint egy élő-Tíép is a munkás-paraszt szövetségről.
. , ' * * *
JJIDVÉG — Az állami míntagazdaság ^ ^ kulturgárdája nagysikerű előadást tartott. Az ünnepélyt tánc követte. A bevételt kulturalapra fordítják.
* * *
T^ORpNKA — Műsoros délutánt rendez-tek Koronká állami gazdaságának dolgozói. A műsor keretében román és magyar indulók, szavalatok hangzottak el, majd orosz, román és magyar táncok következtek.
'iil|||IÍ
Hilipili
'•■"/'Ililii'Mí
,kn t ií';'.-;,'|.
fii
'ifi
í 15 í,
..•iat
^t.........
üli
I í
é
9 tíM
^
W'.ill' * v
!Biii,„l:...i,.„,,
I