ilMliiil
aOPRONBAN a Széchenyi Mván magán-
- könyvtárának töredéke sajátkezű bejegyzéseivel kiállitásra került a könjrvtárr ban a városban rendezett kulturhét alkalmával. A kiállitás anyagának ez a része a nagyközönség előtt eddig nem volt ismeretes. . '
/^SANÁD megyeben a termésbegyüjtési V versenyben a legjobb eredménj^ elért parasztok Icözül a kormány öt dolgozó parasztot azzat jutaJmaz meg, hogy két hétig ingyen üdülhetnek és ezenkivül pénzjutalmat kapnak. További 55 csanádmegyei dolgozó paraszt kapott jutalmat.
A NYULI dolgozók nemrégiben avatták fel uj kultúrházukat. A kultúrházban rövidesen mezőgazdasági tanfolyam indul meg, amire a község gazdái máris szép számban jelentkeztek. A tanfolyamon az előadások mellett filmvetitések is lesznek.
MAGYARCSANÁDI termelőcsoport minden munkát a gépállomás segitsé-gével végez. A csoport tagjai bizakodással tekintenek a jövőbe. Elvetettek, elszántottak, nyugodtan várják a telet.
|5ALMÁZUJVÁROSBAN is megszűnt a ^ munkanélküliség. A hároméves terv egyre több csatornát, modem épületeket teremt az egykori hortobágyi pusztaság helyén, ahol 5—-600 balmazújvárosi dolgozó kap állandó munkát és biztos megélhetést. •
* .   ■ ' *. ,      ■ *
XJERENGSÉN községben hatalmas, szép kultúrház épül államköltségen. A község dolgozó parasztjai lelkes rohammunkával igyekeznek meggyorsitani a kultúrház építésének befejezését. •
A DOMBÓVÁR közelében lévő Várong
- pusztán 23 uj családi ház készült el. ünnepélyesen adták át tulajdonosaiknak a házakat, amelyeket a dolgozó parasztság közös munkával -— egymást igaerővel is segitvekészitett el.
* « *
gZöREGEN két termelőcsoport alakult - egyszeiTe hatvan középparaszt részvételével. Az egyik Micsurin, a másik Dózsa
György nevét választotta.
*. * *
gÉKÉS megyében az EPOSZ-fiatalok (E-^ gyesült Parasztifjak Országos Szövetsége) 14 tanulmányi kertet létesitettek, a-hol olyan növények termesztésével kísérleteznek, amelyeket eddig az .Alföldön nem termeltek. A gépállomások ingyen szántják fel és végzik el a kertek talaj-müvelési munkáit.
A TURKEVEI és daji termelőszövetkeze-^ ti csoportok gazdaságukat korszerű istállók és gazdasági berendezések építésével is fejlesztik. Mindkét csoport 50—50 állat részére épit istállót. A munkálatokra
a dolgozó nép államától hosszúlejáratú
építkezési hitelt kaptak.
* * *
•vrYIREGYHÁZA képviselőtestülete elha--'■^ tározta, hogy 40 hold erdőt létesit közvetlenül a város határában. Nemsokára már csak rossz emlék lesz a »fojtogató« nyíregyházi homok.
"TjUNAKESZIN az Erdészeti Tudományos ^ Intézet kísérleti telepet állit fel, ahol a Liszenkó-féle fészkes ültetést kísérletezik ki magyar viszonyok között. Ugyanitt fiziológiai kísérletek is folynak majd, melyek során az erdészeti munkáknak az emberi testre ^s szer\'ezetre gyakorolt hatását figyelik.
« • *
TTjEBRECEN város freskópályázatot hir-■^^■'^etett a vagongyár kultúrtermének díszítésére. A pályázók közül a második dijat ifjabb Urbán János VIII. osztályos általános iskolai tanuló nyerte meg, A bírálóbizottság megállapította, hogy a fiu a magyar képzőművészet jövendő nagy reménysége.
Pap Sándor kenyérrel eszi á csigalevest, mert ő így szereti, igy szokta meg katoná-éknál. Mindegy," étvágya van itt mindenkinek. Nadehát, üresek á tálak, egyik evvel, másik avval törli a száját, a vőfí már itt is van, hozza a másik ételt. A paprikást. Most megáll az öreg ni|sznagy előtt, mint az imént, mondja a mondókáját:
»Mig a levest ettük, odaki mlTiörtént? A szakácsasszony lekapta körméről a bür-gét.
Mostan tehát itt gőzöl e tálba. Ha beszélni tudna, azt kérdezné mindjárt. Hogy kinek van étvágya, mert rosszul érzi magát.
Fogyasszák tehát ezt is jóétvággyal. Gsak ne nyúlkáljanak a másik tálba által. Jó-étvágyat kívánok. <c
Ugy. Ez már igen. Ez a paprikás. A tálak egymásután sorakoznak az asztalon, piros a leve, mint a megért rózsa, a hus olyan, hogy aki ránéz, n>omban azt hiszi, hogy a birka a legkülönb állat a világon. Aki ezt nem szereti, annak már lehet megásni a sírt, s meghúzatni a harangot. .
Pedig, még hátra van a java. A sülthus, meg a kása. >
— Lehet hozni a sűlthust —- adja ki a parancsot Páskujné, de aztán eszébe jut, hogy nem maga parancsol, haneno^Jketten parancsolnak Pap SándomévaJ. ~ Hozhatjuk, ugyi, Mari? -—kérdezi.
Az benéz a házba ^— lehet hozni — mondja.
A szolgálólegények tehát nyomban iramodnak a két szomszédba. Egyik erre, a másik amarra, hozzák a tepsiket. A sült szárnyas szaga elterjed messze, tán a túlsó faluvégre is, s most a sötétben alakok-ólálkodnak az utcán, a ház előtt. Mint a farkások. Megjöttek a szagra.
— Adj egy darab hust, hé . . . —- suttogják itt is, amott is. Van legény, aki azt mondja, hogy: -— menjík kend a fenébe, vagy: eredj a fenébe, embere, suttogása válogatja. Éppen csak Tarcalinak esik meg a kuncsorgókon a szive.
— Tik vattok hékás? Jöjjetek csak hamar. De csendesen. — S lassan megyén. Mellette sötét árnyékok loholnák s kapkodják a sültet kifelé. Még a ház előtt is vannak, az utolsó darabot ott kapták ki a pitarájtóban. Tarcali belenéz az üres tepsibe, azután szó nélkül odatámasztja a fal tövére. Megyén a másikért. Van itt elég. Ha pedig nincs, akkor minek csinálnak lakodalmat?
A szolgálólegények megint sorakoznak, egyik hozza a sültet, másik hozza a kását. Világos, hogy ennek is meg kell adni a módját:
»Ime, tehát itt van már a kása. Jó zsíros most az Isten áldása. Nincs is ennek a világon mása. Azért kapartuk hát eztet is rakásra. Nem is szégyenkedünk, egész világ .lássa. Hogy n^iíyen,megfőzve a lakodalmi kása. A kása a bornak a vermet ássa. Lévén tehát a boldogság mása. Jérce, kokas, tyúk repült beléje, , Vigyázva együk hát, ne nyúljunk melléje. É két étel együtt az élet mezsgyéje. Nyelheti is, kinek rendben a gégéje.«
Nem szótlanul hallgatják a vőfit, bez-
iir;
zeg. Hanem kuncogva. Gyufaszálakból fog-piszkálót tördelnek, fogukat vájják, s néznek a kására; húsra. Lám, hogy milyen derék legény ez a vőfí. Milyen takarosan kirakja a verset. Vájjon ki irta ? Honnan tanulta ? ímmel-ámmal nyúlnak hozzá á sült;-höz, a kását meg éppen csak hogy csipegetik, ki győz már ennyit enni ? Nem^' emberhez való már ez. Az ajtónál nagyot loccsan valamij riadalom keletkezik, de az* tán, mint ahogy jött, ugy el is múlik. A vőfí hozta be a kancsót, nekiütődött a cim-^ balmosnak és kilöttyentette. Mindenki arra fordul, aztán eszik tovább. Hm. Még jó ez a kása. Na de osztán ez a sült . . .
Mintha neöi ettek volna a héten, esznek. Mintha nem is ők ették volna meg a levest.
a paprikást, esznek ^ merítik a húsnak, n . hogy melyiket veg^^í zák, hogy a hus eg|c veszik a tányérra J
: megfogják a két véj tán eszik. A csonti
, ják, aztán csendesd Dereng bennük valí
, tal alatt mégse jó f va tegyék ? Mit csin hatják zsebre.
Az urak bent va^ bábán. Egy tanító fi nő, a postamester k' zott él csak, kettőt jegyző. Itt van tová
F
A MUNKÁS m
T ÁTTUK »A földi élet keletkezése* című közleményünkben, ^ hogy ez oda vezet vissza, amikor a mainál sokkal melegebb volt az éghajlat s a levegő tele volt vizpárával. Ebben a környezetben az oxigén, nitrogén, hidrogén, szén, foszfor, kén és vas elemek igen bohyolult, önmagukat újratermelni képes ve-gyűlésbe jöttek, s e vegyületeken belül is külön szerves csoportokat alkották egyes elemek, mint az oxigén és hidrogén a vizet, a szén és hidrogén a szénhidrátokat, a nitrogén és hidrogén az ammóniákat. A nevezett elemek vegyületei a fehérjék, az pedig vegyileg ma is kimutatható és ismert dolog, hogy minden élőlény, az ember is, fehérjékbőUáll, tehát a felsorolt elemeknek bízonyosfájta vegyületeiből. /
A fehérjék képződése, tehát az élet fogainzása, valószínűleg a mocsarakban kezdődött s onnan került át az élet a tengerbe, szárazföldbe, levegőbe. Levegő (oxigén és nitrogén), víz (hidrogén és oxigén), bizonyos hőmérséklet és napfény, valamint az anyagcsere (táplálkozás) az élet legismertebb és legfontosabb feltétélei. A más anyagok felvételére, anyagcserére képes fehérjerészecskékből fejlődtek ki kiválasztódás, az életért való harc utján az első élő nyálkacseppek.
Az élő nyálkacseppekből fejlődtek ki a bonyolultabb, de még mindig sejtek előtti élőlények (például a baktériumok, a-möbák); azután jöttek létre az egysejtű növények és állatok, majd a soksejtű növények és állatok, végül a magasabbrendü állatok után, a majmokon át az ember.
i €1 seji'?
^ A sejt már szervezett életet jelent. A baktériumoknál szervezettebb mínden^övényi, az amöbáknál szervezettebb minden állati lény sejtből vagy sejtekből áll. A'fejlettebb élőlények sok
■SS.'*?!
VVMiANI kitöréskor karbidok (szén-fém \'egyUletdc) k^trUItek f^zinre, me* lyek a klnU vizg^Gzzel szénhidrogén ve-gyUIotcicet hoztsdc létre. Eztekbco: ammóniák (nitrogén-hidrogén vegyttletek) járult, így jöttdí lítro a szén, hidrogén. Oxigén és nitrogén vegytUéséből a szerves anyagok, amilyenek a n&v£nyl éa állati testet felépitik: f<^érjélc
A SZlEatVES anyagokbél az'élS anyagokig a fejlődés az Ősóceánokban és mocsarakban ment végbél A téglák megvoltak, csak a szervezet hiányzott. Ez hogyan jött létre? A tudomány rájött, hogy a fehérjék vizes oldatai keveiéké-ben eröa nagyltö alatt látható cseppecskéket választanak kl. Bzeltnck »© Jong hoUamlr tudöa a koac«rvát nevet adta.
A SZmVEZET bizonyos jeleit muüit-ják már a koaoervátok. Még nem élo testek, de már növelik terjedelmüket, ©-gyesek vegyi (kémiai) felépítése egyre bonyolultabb lett. Nagyon hosszú volt az ut, míg asE ásványi anyagokból (antimon, kösé, stb, a sscrvcs anyagok, éa a szerves anyagokból a Icgcgj'wriibb apró nyálkaformáju élSlényck létro-Jöttek-