8. OLDAL
KANABAl MAGYAR MUNKÁS
1949 DECEMBER 29, CSÜTÖRTÖK
-VIEZÖKÖVÉSDEN elkészült az uj szülő-otthon. Rövidesen átadják rendeltetésének.
« « «
OZEGÍED város vezetősége 20.000 forint ^ értékű cipőt osztott szét a szegedi iskolák tanulói között. A szétosztást a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ) és a szülői munkaközösségek bevonásával végezték.
« * «
MÁTÉSZALKÁN a Gyümölcstermelő Nemzeti Vállalat L számú telepén 24 holdon 47 vágón almát szüreteltek. Az almatermésnek körülbelül 60—70 százaléka exportképes, ami bizonyítja a magyar gyümölcstermelés nagymértékű minőségi javulását.
« « «
A BÜDSZENTMIHÁLYI Alkaloida vegyé-— szeti gyár két munkása. Budai Sándor és Dombrádi Sándor olyan ujitást nyújtottak be, amivel évi 100.000 forint megtakarítást ér el az üzem.
A LBERTKÁZMÉR-puszta minden lakosá-nak van szinházbérlete. A pusztaiakat autóbusszal viszik be a győri szinház előadásaira.
A KURCAI öntözőmüvek munkálatai be-fejezés előtt állanak. Az uj öntözőmü lehetővé teszi nagy területen a Kurca vonalán, Magyartéstől Mindszentig az öntözéséig gazdálkodást.
A SZEGEDI Erdőgazdasági Nemzeti Vál-^ lalat ötször annyi tölgymakkot gyűjtött, mint amennyit térvbevett. A megye területén négy vágón helyett husz vagonnal gyűjtöttek össze az erdősités érdekében.
A^ SZENTGYÖRGY VÁRI )^Kossuth« ter-" melőcsopbrt világvevő rádiókészüléket és 100 kötetes könyvtárat kapott ajándékba a kormánytól sikeres munkája jutalmá-ul.
V DIÓSGYŐRI gépgyárban Szűcs József .brigádvezető esztergályos legutóbb á szovjet gyorsvágási módszerrel 910 százalékot ért el. Az eredmények egyre növekednek.
* » «
A DESZKI gépállomás a tavalyinál 100 • ^ százalékkal nagyobb teljesítményt ért el a mélyszántásban. Jó munkájáért elsőnek kapott két legújabb tipusu, jól felszerelt traktort.
* * *
rjOMBOVÁRON egész Tolna-megyére ki-terjedő kulturversenjrt rendez a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége (MINSZ). A versenyben színjátszás, könyvolvasás és
szavalás szerepel.
* * *
r^ROSHÁZA város uj autóbuszjáratot ka-pott, amely a várost közvetlenül ösz-szeköti Budapesttel.
A BÉKÉSMEGYEI Elek községben nem-^ rég avatták fel és adták át a román kollégiumot. A román kollégium megnyitásánál képviseltette magát a népművelési minisztérium.
AZ ÁRPÁDHALMI Sertéstenyésztési és Hizlalási Nemzeti Vállalat uj sertéshizlalóját és tenyészkoca telepét felépítették. Az építkezésekre 440.000 forintot költöttek. A hizlaldában 2000—2500 sertést hizlalnak. ,
JT-ISZOMBOrIaN és Battonyáh az EPO-*^SZ fiataljai megfelelő földterületet kaptak, melyen Micsurin kertet létesítenek. A müveléshez szükséges gazdasági eszközöket és szei'számokat ugyancsak átadták nekik.
« « ft
IT'ÖTELKEN a népművelési minisztérium irodalmi ankétot tartott.^ Ennek során kiosztották Petőfi forradalmi verseinek 50 ajándékkötetét. Bóka László kultuszállamtitkár beszédében utalt arra, hogy az öt-. éves terv során egyre olcsóbb és egyre több értékes könyv jut -el a dolgozókhoz.
Hat álarcos fiatalember ténfereg a tornácon, nem szólnak senkihez, hogy a hangról meg ne ismerjék őket, cigarettáznak, topognak; mert fázik a lábok. Van, amelyiken bunda van s nagy szakáll, nagy bajusz kenderkócból. De olyan is van, aki nagyon nyalkán csípte ki magát. Arcukat fekete álarc fedi, mésszel van rajta kifestve a szemöldök, száj, orr. Csak egynek nem. Ezen az egyen régi tüzérégyenruha van, gyalogsági katonasapka, s kard van az oldalán. Az arcát az álarc csak ugy fedi közönségesen. Senkit, senkit nem lehet közülük megismerni. Hívatlan süldőlegények ácsorognak, fiuk ugrálják őket körül> s ta^ lálgatják, hogy vájjon kik lehetnek. Azok meglehetősen gorombán válaszolnak, megcsípik némelyiket és messze kihajítják az udvarra. Csa.k ugy repül. A földön széjjelterül, mint a béka. Van, amelyik sírva elmegyen, "de soha nem fogynak el ezek a fiuk. Kétszerannyi jön, mint amennyi megyén.
—- Beh szipekvattok, haj játok. Na, gyertek, egyetek.
A képek ugy csápnak le a. tányérra, mint a sasok. Esznek. Tülekednek. Csak a hatodik, vagy az első nem eszik. Nem tülekszik. Csak ácsorog és cigarettázik.
A képek Bak Sándoréknál öltöztek fel, elsötétített ablaknál, hogy senki be ne leshessen. Meg ne tudják, hogy kicsodák. E-gyenként szállingóztak a fiuk. Horvát Pista, Szerb Jóska, Rostás Géza, Bán Feri, Rózsa Vince, meg Píros Góz.
Píros Góz jött legkésőbben, mert elébb Ilonkánál volt, neki már nincs máshova menni. Jövő héten megkéreti Ilonkát, legyen hát így, ha nem lehet másképpen.
Ilonka kedves volt, mint amilyen kedves tán nem volt még soha, fehérebb, puhább is volt,, mint eddig bármikor. Tudta, hogyha ez a mai nap eltelik simán, akkor nincs tovább semmi baj. Csak egyszer virradjon fel Marikára, mint asszonyra. A többit aztán elintézi ő. Majd elveszí ő ennek a bolond fiunak-a habókját.
Leül az asztalhoz, elveszi tőle a cigarettatárcát, majd ő csinál neki égy cigarettát, mondja, s^ dohánnyal, papírral babrál. E-gészén kinyújtja a nyelvét, ahogy nyálaz-za, s közben néz a fiúra.
— Tessék. Ezt szídd el — mondja. —- Tessék. Ezt'szidd el — mondja.
Puha ez a cigaretta, mint maga. S nedves is. Hiába, Píros Góz finnyás ember^ de nem akarja Ilonkát megszomorítani, fa-nyalogva rágyújt s szíja.
Ilonka tartotta neki a gyufát, a láng szaladgált a karján, 'csuklóján, a fiúban megvillant valami, hogy átfogja a kezét és ugy gyújt rá. Lehet, hogy Ilonka maga is ezt akarta.
Voltak a fiúnak egészen finom és kedves mozdulatai, fogásai, amivel körülvette a lányokat, anélkül, hogy olyan nagyon tudott volna róla, vagy éppen hogy kiszámította volna. De most megrettenve temeti el magában ezeket a mozdulatokat, tán jobb időkre, mint a kutya, mikor elássa a kenyeret. Majd^szükség lehet még rá.
Ilonka egyre fogyó-reménnyel forgolódik körülte, nem érdekli ezt most semmi. Csak ül. Meg bámul. Mint a Pilátus macskája. Taktikát változtat hát. Most már neki sincsen kedve. Azért sé. összegubbaszkodik a széken, lábát felrakja a keresztjére és hallgat. Nézzük, melyikőjűk bírja tovább.
Hat Piros Góz birja, az bizonyos.
Csönd van a házban, csönd, csak az ö-reg Kis szusszant nagyokat a padkán. Szöszmötöl. Szuszmákol. Egyszer aztáfi a fiu feláll, azt mondja, most elmegyen, majd megint eljön, mikor is? . . . Holnap. Holnap estére. Igen. Jóccakát.
' Ilonka megriadva kapja rá a'nagykeszkenőt, megyén utána.
Odakint érthetetlen puhasággal szállingózik a hó, néha bekavar a nyitott pitar-ajtón, ahol a fiu áll. Ilonka széjjel-széjjel-engedi mellén a kendőt, megáll a fiu melr lett, valamit, babrál szoknyája korcán, aztán ráborul a vállára. Két kar ját ^átalf og-ja hátul a nyakán*.
— Miéirt vagy most ilyen, Jóska? Mi lelt? Ki bántott?
— Engem? Nem bánt engem gfenki. Csakhát . . tudod, Ilonka^ az ember egy^ szer nem olyan, mint máskor. Valahogy nem jól kél fel reggél, osztán akkor egész napon tart a szomorúság. Pedig hidd el, hogy .. .nincs az embernek semmi oka-se rá, legalábbis legtöbbször nincaen, de rászáll az emberre valahonnan ez az okta-
a hóho
csapódik, aztán akb ved az ember, mint
rátapad, egész napi állat. Vs
retne, hogy. ne ugyleíkn, mint t valahogy éppenséggel ' ber a. szomorúságért — Szeretne, beszélni nak. De világos, hbi panaszkodni, csak Pedig azt mondja, őgy szeret szereti, miért nem I het elmon azt, ami legjobbaQfJ ?. Furcsa s ilyen. Miért nem leh fc bevádoln szeretőt az uj szere nek? Miéi het hozzá fellebbezni
csak szomt agáért, ó, panaszkod mindenki en annak •]
Mindent lehet ai"í ném lehet megtenni. \ így hát nincs niás^c*.,i.«, *..x*.vx. élfetén keresztül omafánosan, má
ígvílágon, átra, mínth
A MUNKÁS NÉPF^
■V|OST MÁR bucsut intünk a természet többi világának és fí-^ gyelmünket az emberi világra összpóhtositjuk. Arra az újszerű lényre, amely feltűnt az ősvilág s|rkányaí, szörnyetegei, ősállatai, majmai között és amelyet valami már megkülönböztetett az állattól, de azért annyi minderiben hasonlított az állathoz is^ 7 Az őseinberrel ísinerkedűnk meg.
Nem lesz könnyű a bemutatkozás. Hiszen ez az ősember éppen olyan vad, mint az őserdő többi lakója. Hosszú haja vállára omlik, tagbaszakadt testét szőr fedi (nem sókkal kisebb, mint a majmokét), hatalmas állkapcsa van, még a csontot is el tudja harapni. Azzal a doronggal sem lenne jó közelebbi ismeretséget kötni, amely a kézében van.
Küzdelem caséleféri^^
De hiszen nincs is egyedül! A sűrűből egész sereg ember ront ki, mennek a vezér után. Vadászik a törzs ... Valóban: egy ember egyedül mit is érne ebben az ősvilágban? Ha jol megnézzük, akármilyen irtózatos ereje van is a mostani emberékhez képest, puszta kézzel bizony nem igen vehetné fel a harcot a sárkányokkal, az elefántnál kétszer nagyobb mammut-tal, a barlangi medvével, a kardfogu tigrissel, az ősfarkassal. így, ha sokan vannak, még a mammutót is legyőzik. (Lám, ősembernek nem volt annyi esze, mint nekünk és mégis természetesnek tartotta a szövetkezést.' Bizony nem árt tanulni ősapánktól sem!) Általában szeretik a mammutót; az őselefan-tot. Ha rábukkannak, sokszor egész nap harcolnak az ónassai, míg legyőzik, aztán nagy fáradsággal hazahurcolják a hatalmas hustömeget és egy hónapig is él belőle az egész közösség. Kemény harcba került az ősembernek megszerezni a mmden-napit , . , - .
tévedésbe tói szárm dással út lenne az valamely] semmi sz nyúlnak, ezt^ egyál majomnál
ii cis igcasság ca majom körül?
Nézzük meg most már tudományosan, honnan kerültek elo az emberek,
Azok, akik nem gondolkoznak tudományosan, mindenieie
a m; majmok i rendű lén
Sokai mely az á tén (ahol periálistál iitották a nein maijo ember kö: és a tudor
Felm< miért éppc az a kérd' állattól?
Már 1 fajtákat, 1 sok, testi
Az ei mikor fán nemcsak a szélesítette mint azok, dött, ugy i zonyos ért egy felfed< a mellső v< fogni is lel egyik legi (Nézzük n rában csoc ez száz és tett ki.)
BALRÓL-jobbra: A fánlakás következlében kifejlődött a héz, ugv a majmoknál, mint az ő^^J^^eméh^T
következtében átalakult, így tehát nemcsak szerve, hanem terméke is a kéz a munkának; <'«F>*^Jí*^^cgf Ihctt© a »Moni
■ . ■ ' díi. Da Vinci j
