lÖ. OLDAL
KANADAI MAGYAR-MUNKÁS
1950 FEBRUÁR 23, CSÜTciüTí^íí
■IRTALOUISARAGON
ipYERMEKKOROMBAN némely ^;.zó olyannak tünt elHttem, mmt-j tisztán csak a Ivöltészetbol, a legendából, vagy a görög-romai történelemből való lett -olna; igy például a hős, mái-tir, vagy atleta,Nem
ifaffi'^'rkaS uS^ vg. - a niunká^eredetü —- ^^^JtAm.f.mM^^^ í„Wa kömm^nístóFa^h^^^^^^ dául hős vacy atléta lenne. Ezek a nistaKnai. ..... , „^„^^i.-----otíir inóor . , .Ai-'^i-------j. j-^uí...
kárlia csak farkasok lennének & többi emberrel szemben. A fórra, dalom nem lehet cél, csak eszköz valamely cél érdekében, a program érdekében, ami az ember boldog, sága, győzelmes küzdelme a termé, szet ellen, hogy ~ elérje a tudomány és az igazságosan mégosztott inun.
' megjavitottí
^ , a program, fgyaniáí^ bK(^J
, - ,nyos emberek ostobasága, kapzsi-olyan embereknek, akik g^g^^ böne és kegyetlensége odaiut
hSv uev zonyos lörténelmi pillanatában, a nek soraiból az anarchista elgon
valamilven proletariátus kifejlődésének egy bi- dolásók származnak, hogy aztán az , » ^-ű^mm:':':^''■^■:mm
,.vA,iv«.n iz.esüeii eltévelyedésen, zonyos korszakában jelehik meg. általuk támasztott zavar, nyeresz- -DiZONYOS idő ótá a kommunista-
Hvanvaio izie^uc t e^^^ Megfelel ennek a pillanatnak és az k^dői lehessenek. ^ kat leginkább politikai opportu-
^^^^hk^^i^nmmSí S" osztá^^ nizmussal vádolják.'Ez> vád tulaj.
nAortr ifnmmimisra. re j^jjg^ését koronázza meg. Éppen ^^^jy^^ donképpen-a kommunistaellenesek
ezért természete:; hogy azok a nem állitjafet a nagybetűs Eorra- önkényteíeii Védekeződ mozduffi^ munkások, akik eredetileg egy dalom szükségességét. Az ő száiiiá- akkor, amikor fegyvereik már até-1 mmunista pártot megalkotnak, ^.^ ^ forradalom kemény szükség- nyek láttáról tisztességtelenekny^^ ebbe á pártba magukkal hozzak szerűség, amire az osztályellenség bizonyultak. Azt akarom ezzel osztályuknak egész hazai törteiéi- kéhyszeriti, hogy végigvezethesse mondaili; hogjrJamiktír á kbmn^ inét. Egy kommunista part tehát el- gaját pozitiv programját az embe- nistákhaká kommunistaellenes pfd-: sősorban is gyüjtőmedénceje azok^ ^gj^ j^^b életéért, olyan életért, a- pagandaáltáriiaszííált hamis ké-nak a különböző irányzatoknak,va- ^li nem lesz többé kényére hagyva pe a tények vizsgálatánál és a kom-miket az adott munkásosztályban azoknak az embereknek, akik a- munisták - magatartására vonatko-
zólagnyilyáhvalóán; hamisnak bi
tam alkalmazva, ezen megdöbbentem, mint ^ nyilvánvaló ízlésbeli eltévelyedésen )b, jól emlékszem er re, ez a szó, hogy kommunista, ré szemre éppen ugy a túlzott és al-kalmazhatatlan szavak közé tartozott. Biztos agyok abban, hogy nem én ejjyedül voltam ily naiv. Sok ember gondolkozik igy erről a tárgyról anélkül, hogy tudná . . .
Az < Isók közé odasorozhatom majdnem az egész családomat,mert ez, bár mindent várt tőlem, hosszú
? .^J 1^11 keies t' 1 '1^ - ___fel lehet fedezni és — ha az em-
tekmtette. hogy en a kommunista berek, akik ezeket az irányzatokat vív i^^^ff.^• képviselik, általános elvi ala^ a
?i^y^ "f?-Í*' íeí^^oi-J^apitany kommunizmussal, üfint céllal el is 31 korul történt ez. — a mun- ^^t, ho^ egyesüljenek,^ — e-
zek az irányzatok vagy ezeknek az irányzatoknak* a csökevényei sokáig megmaradnak még az uj pártban. Fennmaradva azonban töb-bé-kevésbbé Összhangban is egymással vitákat és összeütközéseket eredményezhetnek és esUpán az együttes akció képes arra, hogy hosszú időn át nevelve egyik mili-__A„t.-uui. -u - 1 tánst a másik által, javítgatva elosztogat!* Azt hitte, hogy itt csak haiiáoAikat f^l? mekpsse velük té-f^voHÁci loinof ^£'r^r^^r^ ii^-xr r*,í«f najiasaikat, lei^-meiTcsse vciuK Lc
védéseiket es visszautasittassa velük azt, aminek semmi köze^ sincs
párt tagja az a
— 1931 körül történt ez, —- a mun kanélkülieknek a Kamara előtti éhségfelvonulása és tüntetései idején: letartóztattak, mert röpcédulákat osztogattam és két vagy három óra múlva ez a tiszteletreméltó köztisztviselő, miután tudakozódott felőlem, magához hivatott és ezt mondotta: »Nézzük csak uram, ön iró, tizenkét könyve* jelent meg, és az utcán kommunista röpcédulákat
tévedés lehet. Éppen ugy, mint a-2ok a tisztek az ezredemből 1939-ben, akik, amikor értesülést nyei*-tek felőlem, nem tudtak magukhoz térni, mert jólneveltnek találtak. ,Vagr az a- kifogástalan német tiszt, Jean-Richard Bíoch-nál, annyira meghatva a kön3^árától. egészen addig, amig egy napon a házkutatás alkalmával fel nem fedezte a borzalmas igazságot: »Bloch ur . .. kommunista ... ezz-el a temérdek könyvvel!*
a kommunizmushoz.
« » »
AZ IRODALMÁROK igén nagy' -^szerepet játszottak a kommunista meghamisításában. Jól szol-, gálta ez a hamisítás az osztályellenséget, később pedig a. nemzeti ellenség kezében-a franciák megosztó jának egyik legjobb fegyvere lett , . Vastag könyv kellene ahhoz, hogy ennek a hamisításnak- a
-r^wnT^rrTJüxr X - . változataít tanulmányozhassuk. Tu-
K^^^^ természetesen sem- datosan, vagy tudat alattaz a cél-^..iVof^! különbözteti meg a kom- juk, hogy két részletben vezessenek munistat a tobbi embertől. A kom- le egy műtétet.
' Először is késsel a fogai között vagy anélkül a kommunista a legjobb szerzőknél forradalmárként szerepeL Ne tévedjünk e kérdés- • . , . .^^ - , — mív.i i.K f K ^ -ü-- - » kommunista tényleg fórra-. el en itt rágógumit?!
f^ni ll^fif o^.^Vf'^^^^ azonban minden attól
w \.SÍ^Í; ^ függ: milyen tartalmat adunk en- T^^^^S 7. iJíO/?Gi4i\r cA/cagói űriem-
munisták a nem-kommunisták közül kerülnek ki és ez oly köznapi Igazság, arait nem szabad szem e-lol téveszteni. És ami ennél több, lehet valaki igazi kommunista és
Az ördög vigye eí, kinek ad-
zonyult,-^T^-a komiüunistaellenesek uj, kényelmes módszert találtak ki, azt mondva:"a - kommunisták elvnélküli emberek; kÖnhyeíí köpenyeget forgatnak, ha e^hászjnúkra válik ;ténykedésiikbeiíöpp r így például a kopimunistákról festett kép: á hassátlan és hazafi-atlan emberek .képe volt. A korai-munisták a piróbatéifelhél hazafiaknak mutatko'zta;k^ Azt mondják tehát' róluk, hogy oppöHiunizniu hazafiak. Hiszen inihden más magyarázat vészedelmejs lenne a hazugok számára --^ és a hazugok ezt jól tudják. -
Legutóbb a >igaro-oán íátni lehetett, amint Francois Mauriac bor-. zalommal beszélt a; kbmmunisták-nak aiTÓl a képességéről, amellyel ezek alkalmazkodni tudnak a mozgó valósághoz. És éppen azok érzik ezt a borzálmat> akik más alkalommal a skommunistáknak a dpgmatizmusükat hányják a szemére. Tudníók kellene, hogy mit a-kamak: vagjr-yágy; vagy egy elvont dogmához váló viszonyukban a dolgokat á kÓriímufiisfók emberi-etlenül Ítélik meg. Vagy pedig elveikre való tekintet nélkiil viselkedésüket a külső konkrét eseményekr hez szabják; Lehétetleh mindkettőt
egyszerre állítani. '
De valójában mi is az állito-lagos opportunizmus? Vájjon opportunizmus-e a2-a tény, hogy a spanyol hál ru pillanatában a
Sí^f fii f ^evés köze'van a'föriidalTmhoz* 'Ileti meg, mint az égboirtuTaJ^^^ portunWus nem'inkibb azok ol-munisiaK, űe ennen ellPulcAT-ii^.f- ti^^« wn ----. és Vichy ide- "^^^^-^^ f^J^^ügyész teíjesitette a ké- dalán volt-e, akik a bénemavatko-
kommumzmus tus
gészen nisták
Tn^^ilókgof ki^^^^^^^^^^ eiienfS^^ A /ames T. Morgan ur ezek után leJvé^
nak. ^ aregész^^^^^ SS^^ '"f használata két célt ^^tjcérte ENSZ-be, mintTs"^^^^^
vannak olyan LtSikL tÍ|jai^a W ' ^"^bereket -Égboit<, ^Z/am képviselője.
Pártnak, ^^i^ x.z-±r.t a^Kor*
Istenben.
gyen ellen? Vájjon az volt-e az opportunizmus, amikor á francia fasisztákkal szemben, Abetz barátai-
Pártnak, akik tovább k hi^-Tr^^ir «^ , amikör a kommunistákról Miután kézhez kapta az udvarias elu^ szemben és a kommunisták el-
^arcnaK, akik tovább is hisznek az van szo, es jó sznben tüntetni fel tasitó választ, s jtókoniereZátA^^^^^^^ álló ''Itévelyedett köz-
Sához kapcsolódik és \iv'n''^Wl7 ÍaT J^"t^Í^i?"f^ ^ forradalmat, utazni, ez ellen nem lesz küíöiPósebbkt fZöVJet segítség nélkül, és a'Szov-
i^letükön az Sat ^^^^^ t^.^hV^^"^ holnap. Éppen azért fogásom. De ha egy orosznak TmL^ Jetunió alapvető érdekei kapcsola-
"dománys^^^^^^^^ S^'^ 1i^fk^^S.Ynv^lJ'^^ -ff/' l^í^' -^^^ '''^ ^ francia érdékékkel, stb...?
}1'f^^.í^"\.2'^"^ mestefei bf- nek ffonSm^^^^^^^ e^C/l'~^ V^«^JW opportunizmus, volt-é ak-
tm^^]í^^un}^'ir "^^^^ 5 «et abban áll, hogy ffor^^^^^ ^^Ss X f ^^^^ ^ kor, amikor Vichyben az árulás
sem kommunisták. De helytelen dalmát valami nagy'na^felfordu- uralkodott és amikn/r^ndonból ar-
»^,jrtcic« uttiinac vaiami nagy-nagy felfordu- Forestal ar ri<tÁh^^ uraiKoaott es amikor JLondonooi ai-
volna azt hmm, hogy nem ugyanígy lásnak ^tünteti fel - fon-adalmáro- - iskolát csinin "sy látszik ra ösztökéltek bennünket, hogy vár-
junk, hogy ne támad juk még a né-
1950
,ieteket,y^ iük elő it ritését a rajjon öl or azt leg kell yünk par ^ jllen küzd ^.íliem szám •egeink, nié] *;?iaországí
És végű Volt-e, hóg beléptünk ondhassu
'4l^ainak :■■■,:
;feok,.;ör§? iíllépül ÜDja termelték osztálykc kasok, m És azokh mei?, ezt most el" ha nem jlás alatt Imeg.'a' h Itatok; az:, portunista párt^észé; rasztpárt sí opporti kommün
1 -o .'.
% nek'? ■
Vájjon taellenese nizmus oldalán, nek kiált' tagadták szervezet megsebe arra go: sák az támassz ban és nélkül, ták vol ott láth
É
Wi.
Mi
4
dS AlV szól nak az zek a kodnak ködik nak a sem a nemzet] ragitsál ők), ne hetséges a hadsei sem a (mert Mauriac portün tákat, ven át tolikus< gi isko nekem
Van írtam, akkori! többen a rezec volna ber, ezt a tam kérdés közös nyet 1 ta. Az ben a ször vallom
ugy
pünk akinek aki
• •
Vajjo alapü ót, va ségvá Vájj Kriszti me pökök Hogy szág
