in.
■tik 'I ? 3'f{í«.
y-ii.irtiif rti it
1950 MÁRCIUS 2; CSÜTÖRTÖK
Mi:
OS te. =
sena, a fe* gyona! ezett. Gye-
•négye, sem. t, mé.
íó két ■ nem ; ősgár-
■ ■
negér. ásere? Ite :a rte a kiásat ■
esszus lelke-iadse-khoz, ialom
ütör-ólag losok nyit-kiál: min-énye,
esiiftüyentdui^aioromei
gpikfoiíli^ ugyanabban ^
,__. .. , ^. , a jobMgy.gázdálkqu^ásbáh^^^^^é^^^^^^^^
jutott> hogy iigyáhini is történt az
|JaIatt,mí^éníá;kís magyar^^f^ pörákl §yéltém^U:ly^ ^fcs emléáit ¥ íMhöllttaní a S2jte^^^^^^^
íp^7tőséff nínceiebÓ szempont, aminek aWasos^^^^
i8Sfi-lvf Pp^frS a mai generációban kellene érez- nagy.képtárában gyűlt össze/mely
^iggS^dóSitf'mtó
teríSxik Tisza Kálinál ve/Jánnár.^l,én;azt irjaí^
|_ »Mit hozhat nekünk ez ^ kor- Itt nem volt soha séinniibaj^Itt sö-- bah á rété ^^eh^ ahol milliók^^^^^^
jniány, valami-jót? Csak egyet, a le- ha nem volt lázadás, nem volt egy osztoztalc hasonló sorsban, minden- fényben élő uri világot s ezt más-
«mondást«. hangos szó, itt az embereken be- kinek. Ott, ahot csak há . aiTa
j Kétheti olvasás után szédiilve és hájtottálr az adót s éláirverezték a pi étel volt, ott ahol ma is csak két- szoktatja á millió koldusokat, hogy
fáradtán nézek*fel: ebben a magas, földeket. Itt az örökségek lassacs- szer ^szná naponta. Éppen o^ békésen hallgassanak*^ ^ :
nyilvános életben, amelyet egy fő- kán porladoztak, nádrágszij-sizele- gróf Andrássy ManÖ vidékén, mert S ezt hivjákü^y, hogy Tisza Kál^;:
városi napilap jelent, semmi, de tekre hasogatták fel őket s a hagy- éppen a szomszéd faluban lakott ez mán és . .
semmi sincs, ami az én világomra, birtokoísok^
az istvándi élete vonatkoznék. Ha jÓ dolguk nem volt. Tessék á^N^ a tenger mélyén: élő; faühájbs flórád
felemelnék á tenger felszínére, -rr— palotákat megnézni, mind akkor é-
el kellene pusztulnia ebben á mély- pűlt. Csodálatosak. Olyan diszter- „ , ^ „ i,; x„ u«^r«« >^«,-« rvir.^ nyomásnélküli s gyilkos napfény- mekkel, hogy 800 vendégnek lehet * - Zaszlavszhíj a Pravdában meg-yDe^ vajjon ki es hogyan togja megnyel telitett atmoszférában. bennük zsöUyét állítani fel egy-egy jelent cilckében kigúnyolja C^aw^r- védelmezni az utolsó Kuommtang-
hangversehyre;. mikor a Iriráiv rr:.. w..* ^ Tf:^*^^.^A^x rr^^^/.^ ^z\•np^^t 0.7/ Rcrvesült Nemzetek Szer-
f^JÍ fvig uralkodott korlátlan múlva gróf Andrássy Manó január /-«SANG-Kai-Seknek e urat szolgált, az amerikait és
teljhatalommal ebben ; az ország- 9-én akkora bált rendezett, hogy az \y radt a Csendes óceánon — irja az angolt, akik között a régi kínai
ban, az o\y súlyos csapás a magyar egész ország beszélt róla. Zaszlavszkij ^ és egy darab kiiíai játékszernek, á fejbólintó apró por-
jy^l^^lj^^j olvasták a gróf ok hosz«» az Egyesült Nemzetek Szervezeté- cellán bálványna^ szerepét játszot-
{3ZU névsorát ^ hogy az estély ki- nek Biztonsági Tanácsában. Csaiig- ta. Ez a Csang-Tin-Fu_ azonban — lene órakor »vette kezdetét s féltíz- Kai-Sek amerikai ágyuk segítségékor már teljes volt a meghívottak vei próbálja megvédeni Formozát.
sorsra, hó'gy nem érheti a magyar népet semmiféle tektonikus rázkód-tatás, amely ennél nagyobb szerencsétlenséget hozna.
Kétségbeejtő az a teljhatalom, a-mely ennek a miniszterelnöknek a rendelkezésére áll í .. . Ez azt jelenti, hogy ebben az országban jóformán semöiisem mozdult meg, amit ő nem engedélyez., ö pedig mindent enged, csak egyet nem: politizálni nem szabad . . • Szabad fehér asztal mellett eldiskurálni, szabad a honfibút kisírni, szabad megkönnyebbülni némi káromkodásban : dé nem szabad szociális vagy nemzetiségi jelszót kiej-teni, \ nem szabad kelletén tul kiabálni. A falu maradjon csendbeh, dolgozzon; hüségesen.-Mi dolog volna az, hojgy még .a piarászt is politizáljon., A munkás^ dolgozzék a. hallgasson, örüljön, hogy semmi baja. ő nem ellenségé a népnek, inkább jóakarója s a nép ezzel érje be. Gyűlések, népkörök, szónoklatok, szervezések: mire jó az ? A jó» becsületes magyar népet Blaha Lujza képviseli s a falu tanulja meg a nemzet csalogányátál, hogy milyennek keU lennie. A : nemzetiségek meg pláne: köszönjék meg, hogy o-lyan jó dolguk van, hogy az anyjuk kötőjében sem volt olyan.
. . , Minél többet olvastam ezeket az újságokat, annál jobban
ZSmOS pál iMelÉ kui^
Komámuram, képzelje, á cselédem Máma reggel evvel állott elébem: Rendes lakás jár énnékem magánál. Né hálasson a tehene faránál! Sose izgulj — mpndtam néki te Pista, Eddig még nem tiltakozott a RisJcaf Porolja ki az ördög a feneked, Ha néki jó, hát mért nem jó teneked?! De igy meg ugy,nem engedett a Pista, * Hát jó piondta feleségem, Mariska — ' . Ez a szabály, nem tehetünk ellene. Mert feljelent, jaj, még csak az kellene! Ha tehénnel hálatni őt nem lehet. Hozzuk be a szobába — a tehenet!. Hogyha bejön a szobába a Éiska, Néni hál vele, nem szólhat már a Pista! . Igén jónak találtam én e heccet. Csak az a baj, a DÉFOSz-nak nem tetszett, Mert hiába tiltakozott Mariska, Kint maradt az istállóban a Riska, Pistát tették helyette a szobába. Hát ne essen a fene a világba?!
^ —Ludas Matyi
folytatja Zaszlavszkij — a Kuo-mintanggal együtt a múlté, a-iíiult kisértetévé lett. Egyszerűbb lenne tehát most már Fuj-Fuj-nak neveznie. Csang-Kai-Sek kullancsként tapad Formozához, Fuj-Fuj meg a* Biztonsági Tanácshoz. Fuj-Fuj most a vásári komédiás siralmas helyzetébe került. Már mondottuk, hogy két urat szolgált, csakhogy a két ur most nem ért egyet. Az angol ur azt mondja: én bizony elismerem a népi Kínát; az amerikai ur meg ezt mondja: nem, én nem ismerem el a népi Kínát. Mit tegyen most a két ur alázatos szolgája ? Csak egyetlen kiút van számára: kivonulni az E-gyesült Nemzetek Szervezetéből. Az angol-amerikai imperializmus cirkuszában idomított Küomintang-bohóc azonban nem ismeri a méltóságul jés kivonulás művészetét. Arra vár, hogy kicipeljék onnan, mint' politikai halotthoz illik. A szégyenletesen elrothiadt Kuomin-tang-nak a halál is szégyefilétes. Füj-Fuj urat nem menti meg az a- '■ merikai védelem. Még a reakciós amerikai sajtó sem rejtheti el mosolyát, midőn Fuj-Fujra tekint és előre sejti a hatalmas botrányt, Fuj-Fujjal együtt azonban amerikai védelmezői is nevetséges helyzetbe-kerülnek*
(Folytatás a 7. oldalról) \ alapos kiképzésben részésülnek; nemcsak ^ a traktorvezetést tanulják meg, hanem-azt is, hogy hogyan kell a gépeket rendben tartani és —• ha hiba történik — kijavítani. Minden traktoros iskolában gyakorlati oktatást is kapnak: az iskolákban 2—-2 gép áll erre a célra rendelkezésre. A tökéletes szakmai kiképzésen kivuI általános mezőgazdasági oktatásban is részesülnek és megismerkednek a szocializmus kérdéseivel is. A traktorállomás ugyanis a falvakban nem csak egy intézmény, ahol a paraszt-
gazda bérbevesz mezőgazdasági gépet, a traktorállomás kulturális központ is, ahol könyvtár, rádió, újság, telefon van és a falusiak, mint egy klubba, óda járnak olvasni, művelődni és ügyes-bajos dolgaikra ott kérnék tanácsot. A traktorosnak tehát sokoldalú képzettséggel kell rendelkeznie, hogy feladatának megfelelhessen.
A traktorosképző iskolában a tanulás ingyenes és a tanulás ideje alatt a hallgatók teljes ellátásáról is gondoskodás történik, valameny-nyieh — JÓ tanulásuk arányában :— ösztöndijat is kapnak.
JgLEINTE csak parasztfiuk jelentkeztek traktorosnak, kezdetben csak elvétve jelentkezett egy-egy lány. Ma már a traktoriskolákból kikerült fiatal traktorosok 10%-a leány és az ujabb jelentkezők között még jobb az arány: 30%. Á nők nagyon beváltak a traktorvezetésben, a géppel való szántásban nagyszerűen megállják a helyüket. Már több kiváló magyar traktörosnő kapott kitüntetést. Néhány magyarországi traktorállomáson már több. a traktoros leány mint a férfi traktoros és több gépállomásnak nő a vezetője.
k
i í