1950 MÁRCIUS 2, €SüTqETöK
KANADAI MAGYAR MUNKÁS
9. OLDAL
			
		1	
___„^,.,,M
)gat rajtt|^j4 >endbe szedi
volt semmi
i^í^öínag^^Msinál,' mikor l;ésküdtt|Ls&agát. Mert ^í?^?^^flei^K3ár, hogy a osszeii]\f 'Mi, hanem az néha elf^íSlsnek, vagy-,-' ?ívya«y^i^Blyenkor/kü-r iij^jáiv^plis keres az ^^■M^Mlll napszám-.;.: W'^i^m^TAk^ az ün-iájába, fer^^* ;ja kezébe és Keresi afif.vla két karjá-4"iével, meg a
iSlibor Lajosv-a: ■
ével .„ glaltael
31
J
e
községházánál, a birtokosság bikája megveszett és különös dolog, éppen akkor jött rá, mikor kieresztette a' bikás. Itatáskor. Először is nekiugrott a kapunak, összetörte és aló. Ki az utcára. Ott széjjelnézett, >ahog3r möndjlk, rápislogott a járókelőkre, aztán szarvára kapta Grünfeldet, a toll-kereskedőt. Földhöz csapta, aztán rátaposott. Kiontotta a bélit.
Grünfeldnek hét élő gyermeke volt. Mihály, Márkus, Móric, Sára, Szeréna, H-elén és JPiroska. Meg a felesége. Meg az anyósa. Meg a saját édesanyja. Meg egy uno-kahuga. Szóvalj eddig csak megéltek ezek mindannyian^ amig Grünfeld végigkiabálhatta a falut, de miből élnek ezután ? így történt, hogy a család a községet kártéri-
'FŐISKOLÁJA
íssak'szági Athén és ISpárta, valamint az itáliai Róma álla-cJ, nely utóbbi később csak az egész akkorismert világ ura 4 rabszolgatartótársadalom utolsó nagy fejezete volt a kmi Birodalom/ amikora maroknyi római rabszolgatartó u-ijott az egész akkorisnaert világon és a rabszolgák tjzmil-n ^>>lgoztak Kelettől Nyugatig a néhány római urnák. A rór Ö! állam a római rajbszolgatartók szervezete volt az egész em-iii g elnyomására.*
Uj társadalmi forma
, rabszolgatársadalom bukása, Európában 1500 évvel ez-, véres harcok közepette történt és évszázadokig tartott, a vérengzésben nagyon sokan elpusztultak, épületek és iilott '^aeszközökjs m-egsemmisültek. Amikor a rabszolgatársa-mi romjain lassafí-lassan lábrakapott egy uj társadalom, a sadak** •; fe^ság intézményét nem lehetett tovább fenntartani, ayomoá: J iászórtan már előbb szokásossá vált, hogy a hanyatló rab-állai|wi|'|munka ösztönzésére kevés földet és munkaeszközt adtak nézetens^^zolgának. Ezek a telepesek (kolonusok) már uj társada-;ó állaifc'^ #irái voltak. Valóban, az uj társadalomban a kizsákmá-Brveze#ol'^íosztálynak már kevés földet és termelőeszközöket kellett lista ^'^^hogy ezért az elnyomók nagy földbirtokain »jobb kedv-'ejlődailf^' Hermeljen az -uraknak. A rabszolgából jobbágy lett. Az ur az uBlí^fe?mának alapja a föld volt és ezen a fpldön jobbágyok tar-más^?^íí^^:§ el dézsmával, adóval, ajándékokkal, robottal az urat. kkórK^ :í|z az uj társadalom volt a feudalizmus, a-hűbériség, me-toini,p)|i^gközelébb fogunk részletesebben ismertetni.
rabszol-^ dalmi k atos ra^''^' ,k a ra
tésért beperelte. Mert Mt nyilvánvalóan a község a hibás: miért tart bikát és ha már tart, miért n§m tartja erős .vasködátok között? De legfőképpen: a kozsíég felelős először saját magáért, másodszor á falu összes lakosságáért, harmadszor pedig'liz utcán járókért. Hiszen mindezt olyan szépen megindokolta az ügyvéd a járásbirósá-gi beadványban. Megnevezte a tanukat, kik látták biztosan, kik pedig csak ugy valószínűleg. , ^
Dehát vannak esetek, mikor a falusi embernek a. legokosabb dolog némának, vaknak,, siketnek lenni. Hiszen -igy megszapof rodtak Grünfeldék a faluban, mint az üre-ginyul é& most ezeket eltartani, apa helyett apjuknak lenni?^Miért jöttek ide? Ki hivta őket ? Nem is volt értük Reputációban senki. De ha már ide költözött Grün-feld, hát miért tekereg az utcán, folyton ordítozva ? De ha már egyáltalán muszáj ordítoznia, miért nem ordit ugy, ahogy az emberek ordítani szoktak általában, miért ordít ugy, mint akit ölnék?
Ha Grünfeldéknek igazuk van, a falunak is igaza van. Azéi*t^an a bíróság, hogy hallgassa meg mindkettőjüket.
A bíróság meg is hallgatná, csak lenne kit. De mire rákerült volna a sor, nem a-kadt egyetlen tanú se, aki határozottan vallotta volna, hogy ő látta a szerencsét^ lepséget. Hogy miért volt olyan könnyen kidönthető a' nagykapu ? Ott van a bíró. Meg az esküdtek. Azok tudják. Azért vannak ott.
Az esküdtek viszont azt vallották, hogy a nagykaput az öreg Szilva csinálta és biztosan nem jól csinálta. Tessék Grünfeldéknek rajta kereskedni. Viszont Szilvának, az ácsnak, nem volt semmije az égvilágon, csak egy kis háza.. Annak is becsorgott a teteje. Belékerült a perbe a bikás. Volt itt kavarodás bezzeg. ! gyík tanú elmaradt, a másik helyébe lépett, mindössze Jámbor Lajos tartott ki hűségesen a tanúskodás mellett. Részben azért, mert ő csakugyan' látta a szerencsétlenséget, azt mondja és részben és legfőképpen pedig azért, mert minden alkalommal meigkapta a bíróságon a nap'díjat és Útiköltséget.
Mindazonáltal ki tudja, hova fejlődött volna a dolog, ha a nagy Bagdi János, a szövetkezeti felügyelőbízottság elnöke, választott képviselőtestületi tag, hitelszövetkezeti könyvelő, kapós násznagy és temetéseknél funerátor, azt nem mondja egyszer a bírónak. Virág Ferencnek, hogy:
— Mit kínlódtok mán annyit evvel a Grünfeld-családdal ? Hiszen nem is volt Grünfeldnek iparigazolványa, azon kezdem. És ha pedig nem volt, akkor, hogy mert itt ordítozni alá s fel az utcán? Még ők követelőznek ? örüljenek, hogy mink nem_ kereskedünk rajtuk, ni csak.
1 icci'^T^^pWK igy-a másokat kizáró, m RABSZOLGÁK a munkaeszközökkel
szolgákat.^
A RABSZOLGÁT erőszakkal, korbáccsal !^ magántuIajdonV a rrabszolgatar- gyUtt maguk a rabszolgafartők birtoka- kényszerítik munkára. A rabszol^ magándolgoznák, kizsákmányolják a rab-   ban vannak. tCz a társadalom az éls6 osz-   tulajdon volt: gazdája bánnikor^eladbatta
tálytársaialom. vagy megölhett**.
A i; Sl^O mbszolgamunkát palotólc, szin- A MUNKA szégyen volt. A művészet és tu-   A HADSEREG la^ 2«oldos toadsereg lett.
maSk, dtoSvek, vlzve- domány mnnkájfit la fffte^ rabszolgák vé-  A t^^^z^MB^é^a katonai háta-.T^rf^^^K ^izmOBm é^léBét^ A tabtarték festett^ zmm életet  lom Imnjatlám jele^^ toogy a rabszolga-
yETELAK — A Magyar Népi Szövetség ^ (MNSz) zetelakai tagjai örömmel vették tudomásul a Imegyel szervezet-határozatát, m^ly szerint mégszervezték az esti tanfolyamot 26 hallgatóval, akik kötelezték magukat, hogy az előadásokon és sze-^v mináriumokon a. kitűzött időben pontosail megjelennek,
¥ JZONKA-FÜRDÖ — Jó alapokra épített ^kulturális munka folyik. Az ének, tánc, ^ színjátszó csoportokon kivül a megalakult olvasókörökben is érdeklődés "mellett tanul i a 70 főből álló település apraja-nagyja.
pSIKSZEREDA — A megyében ünnepsé-^ get jelentett a.nagy román költő, Em|-nescu születésének századik évfordulója. A; József Attila kulturotthonban tartották meg a kétnyelvű előadásból és kétnyelvű szavalatokból álló műsort.
npEMESVÁR — Megnyílt egy iskola a ha-dirokkantak részére, amely szövetkezeti köíiyvelővé képezi ki hallgatóit. Az is-'kola" időtai-tama egy év és' 40 hallgatója van.      ' ,
'■■■^■vr:/'-^^^ ^''V^---'v
/^MBOD .—-^Ebben a sziatmármegyei köz-- ségben'önkéntes munkával felépült az 1000 'Személy befogadására alkalmas kultúrház. Számos előadást rendeztek és a férfi énékKar több versénydijat nyert. A tánccsoport is megerősödött és a falvak . közti kulturversenyben sikerrel szerepelt*
. « j{» a
pSIKSZEREDA — A József Attila kul^ ^ turotthon színjátszó csoportja Mihal-kov »Vörösnyakkendő« című színdarabja-;
nak előadására készül.
« « «
rjYERGYóCSOMAFALVA — Á kultur-^ otthon színjátszó csoportja a »RöV|dr zárlat« című színdarabbal a kulturottho- ' nok megyei versenyére készül. Készülnek ; a »Duda Gyuri« és a »Kutyából sohasem lesz szalonna« darab tanulására.
"DARóT     A járás ideiglenes bizottságá-- nak kulturális osztálya irányításával könyvtári és ólvasóköri verseny kezdődik Erdővidéken. A verseny célja az olvasók .számának növelése és a könyvtárak gyára-? -.pitása. -■ .
« « « .
TJRASSÓ — A falus: nők politikai és mü-^ velődésa színvonala felemelésére a Román Demokrata Nőszövetség brassómegyei szervezete iskolák /Beindítását határozta el. ünnepélyes keretek.között nyilt meg az első iskola^ amelyen a megye különböző járásaiból 29 falusi nő nyer kiképzést. . '
nrORJA — A tavaszi munkálatokra való -"^ előkészületek folytán élénkülni kezdett a kollektív gazdaságbán az élet; Fo- ; lyamatban van a tavaszi vetőmagvak tísz-titása, a vétőburgohyá megválasztása.; A táiy)lóhelyiség hangos a burgonyát válogatók dalától.
QZÉKÉLYtOMPA — A községbén a helyi ^pártszervezet irányításával szemínáriu--mot szerveztek 20 hallgatóval, A kultúrotthon keretében.olvasókört létesftettek 40 taggal. Tudományos előadásokat tartanak, a kollektív gazdálkodást ismertetik.
. \ . ■ *:'*\v\
pSEJD ~ Á MNSz' csejdi szervezeté ^ nagygyűlést .'tartott, melynek során bemutatták azt a vörös versenyzászlót, amit á szervezet az 1^49 évben lefolyt tagdij-begyüjtéssel nyeil;. A szép eredményeket á jól megszervezett agitációs munkán ke- . resztül érték el.".    . v
X^KOSFAIA^A     A n^^^
nak. hogy az élétbeii az egyik jegfón-tosabb tényező a tudás. Ehhez szűkségéa a'kulturális és ideológiai önképzés. A téli hosszú estéket a munka mellett tanulásm használták fel. Hetenként három este rendszeresen összejöttek a kultúrotthon nagytermében.