1950 íPBMS^ Sl*?. csütörtök
a OLDAL
lemetni. ^ Ezt? Ami egy líicsit^ leifl nagyon sz:(^
iert lehet, hoéy^ Igyarok voltak* |i mégis csak:isi i Makra mc>nd-r és.ugy látszik környékéről va-
lehettek ezek . a bandagázdá iz állára. Olyan *-uuu ,j nagy is egy ki-. ' is»Jlég erős állkap--' merevKaporán pislog, vanipbán, -mert-tud-:ocÍ2i'"" ■'--"-^ szfó£
gy
:zed sot
ézér korában a miatt kiverték.
1
Az emberek szótlanul nézik a banda-gazdát, a rég megholt csontját. Hát ilyen emberek éltek ezelőtt? Ilyenek voltak az .őseik vagy ellenségeik? Hiszen ezek óriások voltak! Aliiilyenek manapság csak á mesében vannak. Érzik, kegyetlen, gyötrő szomjúsággal, hogy jó lenne tudni, kik voltak ezek. Hogy kerültek rakásra á földbe? Jó volna tudni a.dombnak, tájnak a törté-nelméti de hiába erőlködnek, nem tudnak semníit. Jő enni, inni, aludni, nevetni, rágyújtani, de mé^s, azt volna legjobb tudni, mi hánsrta rakásra ezt a temérdek holtat? Dehát nem lehet tudni semmit.
ök csak annyit látnak a múltból, ameny-nyit ma látnak. Dolgoznak tovább.
De valami kihagy a munka üteméből, valami hiányzik az ízéből; Felszisszennek, mikor egy-egy csont megroppan a talics-ka kereke alatt. Mintha az ő bordájuk szakadt volna be. Rossz dolog ez és irgal-
JgANAfiAl MAGYAR MUNKÁS
maÖ^ libabőrös lész^tiSIe az éinber háta, Nizücs rajtuk ingl Mert iriindannyian ugy dolgoznak csak> ing nélkill. Pürdén; Mind-., össze rövid kis gatya van á combjukon. Minek nyühék a gúnyát? Az meleg és drága. Viszont ^z ember bőre olcsó. Sőt in-gyen van. Ráadásul kitelik a maga foltja- V^YERGYöHODOS r- Á fürészTÜzembén
. ^ ^ 174 egyéni és 16 csoportos verseny fo-Hat mégse szólunk a papliak, hé? — lyik. Az üzem munkásainak 99 százaléka' meltaUapkodik Tarcali. kapcsolódott be a szocialista versenyekbe,
— Haszen majd szólunk, ha estére be- amelyek eredményeképpen a Havi tervet megyünk a faluba. Addig a nagyját lega- , 10^ százalékban teljesítették. i - I labb hányjátok rakásra — rendelkezik a ' - * . • ^« >-
bandagazda.
" ■;;'V> c/:^v^'V^r^
. , , 1 í 1 * TlITRó — A baraküzemben átszervezitek
r,,A.'^^''*SH r^Pp'^P^ hat rakásra ha- a munkamenetet. s ennek éredménye-
' i^ií^H^rl^ í-í??'^ ropognak, képpen az ott dolgozó munkások a havi
Bomlik a fold s telik a toltes. - ^^^^ -if.... ^x-,. ^
Az országút lent húzódik a domb alatt. Régi ut ez és elhagyott. Mindössze az urasági igák járnak rajta. Jön a faluból, me-* gyen a másik faluba. Eső, szél, kerék kivájta. Olyan a közepe, mint a teknő. Egy-
tervet 107 százalékban teljésitették, .
/CSÍKSZEREDA — Az írástudatlanság ^ felszámolásáért folyó harc\a megyében egyre fokozottabb méretet Ölt. Az RMR
szerr; megáll a domb Alatt a számtartó ko- ? l^SÍÍ^i ^i^^l'^iíS^^I'
^ csija, leugrik róla a számtartó^ aztán egy sárgahaju nő áll fel a derékban, néz erre s hagyja, hogy haját zilálja a széL Majd ő is leszáll. Megkapaszkodik a számtártó-bán, felugrik az .árokoldalon. A számtartó nőtlen ember, agglegény.
szakszervezete, együttesen a: megyei bizottság tanügyi és kulturosztályával, kiveszik részüket a harcból. "\
IkifAROSVÁSÁRHELY — Az Alimentara kultürgárdája Régenbe látogatott el.
LAJA
rmc
Ilyenformán a munka nemcsak nélkülözhetetlen feltétele lak, hogy valaki a társadalmi ^termelés erednién^igiben részejön, hanem egyszersmind ^eirészesedés mértéke is. Az egyes nkás által végzett munka mennyisége és minősége határozza g a társadalmi termék adott nagysága mellett felhaszi^álásá-i mértékét is.
A szocialista kereskedelem
A tervező és gazdásági szervezeteknek-gondoskodniok kell ogyasztási cikkek olyan méretű termeléséről, valamint az ál-li és szövetkezeti kereskedelem oly fejlődéséről, amely le-ővé teszi, hogy a dolgozók-munkajövedelmükből a szüksé-árukat beszerezhessék. Ilyen módon a szovjetgazdaság a eskedelem megszervezésével és a termelés szabályozásával zi lehetővé minden munkás számára, hogy a szocialista el-* tás elve biztosítsa számára líemcsak elsőrendű, hanem kul-szükségleteinek fedezését is. ;
A szovjet közlekedésűgy
A Szovjetuniónak a szállitás- és közlekedésügy terén elért idményeire vonatkozólag idézünk néhány adatot: A cári uralom idején az'országutak hossza 24.000 km volt, őlniüut 4.000 km. 1936-bán szovjet területen 2,000.000 km
:onozott országút volt^ énnek egyötöde főútvonal. .
1936-ban a légiközlekédés hálózata 52.000 km volt, mig 19-biBn mindössze 15.00Ö. A repülőgépek 1936-ban 56,000.000r utat tettek meg, az 1929-es 3,200.000-rel szemben. Légiuton 29-ben 1000 tonna árut szállitottak, 1936-ban már 60.000 inát: . ■ ^ ■ '
A.háboruelőttí évek folyamán a viziuton való közlekedés nagyon fellendült. Á Fehér-tengert 227 km-es csatorna segit-
Fehér vászonruha van rajta s féhér^gyö- A »Nőnek a ,vetesek« cimu színdarabnak, kérkalap. Árpakalász fityeg a kalapja vaammt a román es magyar tanccsoport-mellett. Kettő. Egy kókadt kisebb, meg égy ^^^y f^^^® ^olt. peckes nagyobb. Kalapja uerv van elől ö*'"- _„„^^,,^„!!,„^,„,;í.* ^« * szemarkolva, mintha kanáHal valamit ki- QYERGYÓSZENTMIKLÓS.—: A gyergyoi vájtak volna belőle. Szabályosa:.. i..afe«á, járás kulturotthonai havonta értekez-jó állású ember, csak a válla ugy áll, mint- letet tartanak, amikor kiértékolik az ered-ha örökkön terhet cipelne a ke&ében. Sém- menyekét és rámutatnak a hiányosságok-mivel se különbözik a számtartóktól áltar ra, hogy azokat közö.s erővel kiküszöböl-^ Iában, tán annyival, hogy csak hat ele- jék.
mije van, maga küzdötte fel magas állá;: * - *\ '
sáig magát és monoklit hord. Hogy. mikor "^AGYARFRATA— E kolozsmegyei köz-
a parasztokkal beszél, kiejthesse, még ség földművesei a vetési csata sikere
visszailleszthesse. Tökéletesen érti a mes- érdekébén ezzel a jelszóval hivták ver^
térségét, ázaz szakember s mint ilyen, az senyre a megye többi községeit: »Minél
uraság jobb keze. De a hat elemit iszonyú több megművelt barázdát hazánk megszi-
teherként cipeli a hátán, minden maradék lárditásáért, a békéérti«
ereje rámegyen, hogy ezt^ lefele is, felfelé - * » *
is elfelejtesse. Itt is, ott is nehéz dolog ez pARAJD — A fűrészüzem gátercsopoi-tja
nagyon .....- M: ^^^^^ tiszteletére vállalta, hogy 5
A falu intelligenciájának szüksége van százalékkal emeli, a termelékenységet és
a kocsijára, vagy egy zsak korpára, buza^ 24 százalékkal haladja tulaz előirányza-
aljra, gallyfara, esetleg, ha az iga arra tot, 20 százalékkal javitja a minőséget és
jar, fordítsa ki mar a pap foldjeti hiszen 2 százalékkal csökkenti a selejtet,
mi az, semmi az, mindössze fel óra az e^ 1 « « «
gész, de számtalan alkalom van ezen ki- -riuZAHÁZA — 75 dolgozó paraszt ön-
vul IS, hogy^raszorulnak a szamtartora. — B^^éntes munkával vett részt a Nyárád-
-?n^^lfn.; '.Ü^TT^'^a'^I^''' hid javításában.-Me^gkezdték Iz állami
^n^^^^^v o ifiVn 1^^^^^ nyalom gátja javításának munkálatait, a
S Jenőne^^^^^^ Egyébkent pedig ^^j^^ rövidesen megkezdi üzemét.
Lelke legfenekén paraszt ma A mint ^yARADREMETE 1 Még be sem fejező-
dött a 6 hetes szeminárium s a Magyar Népi Szövetség szervezete irians m vezte ujabb szemináriumát. A tanfolyam, kereteben a hallgatók az idéblógiai^és pó- . litíkai ismereteket sajátítják el. "
hajózható folyók útvonala 100.000 km, ami az Egyesült Álnok viziutjának kétszeresét jelenti.
A Szovjetunió kereskedelmi flottájának tonnatartalma ^ban 327.000 tonna volt, 1935-ben pedig 1,350.000 tonna, n 400%-os gyarapodást jelent.
A szocialista jólét és kultúra
NemJcis része van a tervgazdaságnak abban, hogy a raá-Fk ötéves terv idejében (1932—1937), a munkások és alkal-pottak számának 18%-os' szaporulata mellett, munkabérük ^ege az egész közgazdaságban háromszorosára emelkedett.
gazdaságok pénzbeü jövedelme az 1933. évi 5 mil-
Kja 662 millió (5.662,000.000), rubelről 1937-ben 14 milliárd ^mhó rubelre emelkedett. Az anyagi helyzetnek ezzel a S^lásával lépést tartott a kulturális haladás is. A nyilvános ■ £5íarak száma a Szovjetunióban 70.000 volt 1938-ban, a mu-teo^^^jaít szolgáló kluboké 95.000, a színházaké 790 volt. |*?í3~-34. években több, mint 20.000 iskoláfépitettek, koz-mint 17.000-et faluhelyen. A munkások és alkalma-£-íí^^^rális céljaira (közoktatásügy, közegészségügy) for-E állami kiadások összege 1933-tól 1938-ig 4.8 milhárd ru-i r ??pliárdra emelkedett. ,, , ,:
LJ*fgkozelébb a szocialista gazdaságnak a honvedelem ki-Estesével, uj munkamódszerek létesítésével, a háborúval es gptáni újjáépítéssel kapcsolatos vonatkozásait vizsgáljuk
mikor évtizedekkel ezelőtt falujából elindult.. Elébb hetes volt a kastélyban, kertészbojtár, lovász, majd kulcsár, ho^ má-Ta, azaz hogy tíz évvel ezelőttre számtartó legyén. Hatalmás emberi teljesítmény, annyi bizonyos. Nem is lenne semmi ^baj, csak ez a sókféle taktikát kivánó harc ki- . * * * forgatta igazi énjéből. Esté még ma is á j^oVÉIE---- A vasércbánya >munkásaitu^ tükörben gyakorolja magát, kiállását, arc- ^ datában vannak, hogy a nagyobt? tel-játékát, mikor milyen pózt kell öltenie. E- jesitmény emeli az életszínvonalat, meg-gész litániákát szávai belé áT tükörbe, feszitett erővel termelik a vasérckövet, Rendszerint a másnapi parancskiadast, ,hogy több- ekevas, mezőgazdásági szermert két év óta nincs a gazdaságban inté- szám es gép készüljön a dolgozók részére, ző, csak segédtiszt. így aztán ö vezeti a ; * * ** kinti gazdaságot is. A tükörnek üti össze CZÉKELYUDVARHELY — Mielőtt a ta-a bokáját, annak hajlik meg, mert az a vaszi vetés megkezdődött volna, Udvár-gyanuja, hogy nem társaságbélilég hajolt hely-megye dolgozó földművesei verseny-meg a minap egy úriasszony előtt, aki az re hivták ki: Csik, Háromszék és Nágyktí-_ urakkal jött ki DebrecenbőL Mint, ahogy küllő anégyéket. illik, gazdája felé alázatos, lefelé, a nap- ^ * * / • számosok felé pedig irgalmatíari és kö- pSERNYESZEG— A szövetkezet intézi a nyörtelen. Nehogy eszébe jusson valakinek ^ a dolgozó földművesek terményfeleslé-megforgatni gondolatában származását, gének felvásárlását. Több, mint három minden kicsiségért szidja á paraszt pofa- vasúti kocsi káposztát, 70 mázsa hagymát^ ját, anyját, apját, mindenféle famíliáját. 80 mázsa babot, 37 mázsa olajos magvat, 6
Nem iszik, nem dohányzik, mindössze mázsa búzát, nagymennyiségű krumplit és
két szenvedélye van: a kocsi, meg a nő. egyéb zöldséget vásárolt meg.
Kocsiban van módja bezzeg, de nem^ ugy / * * *
a nőkben. Leginkább csorgó nyállal kun- ISBOROSNYó — A háromszékmegyei
csorog valamelyik után, mert a kocsiját az •'^^Réty község kulturcsoportja Kisboros-
állomásig vagy vissza igénybe venni más, nyóii vendégszerepelt. A műsoron népi tán-^
amitRácz akar, megint más. Ugy kísérgeti .cok, színdarab, szavalatok és énekszámok
hát őket, meredt szemmel, mint a kutya. szerepeltek. A, kulturest jövedelmét a réty
A sárgahaju nő, aki vele érkezett, así u- kultúrotthon felépítésére fordítják, raságnak valami retyerutyája. Sziniakadé- * • •
míát végzett, szerződésé is van valamelyik QEPSISZENTGYöRGY — A traktorállo-
színházban. Most kijött nyárra a birtokra. ^ más 39 traktorbérlő társulásba tömö-
Viszont az urék nincsenek itthon, igy az- rült'919 szegény- és 'középparaszttal kö-
tán a számtartó gondjaira szorult. Az gon- tött szántási csoportszerződést. A munkáli
doskodik is róla. Legfőképpen árról, hogy megkezdésére a traktorállóníás 24 traktor-
valahögy össze ne komázzon a segédtiszt- ral indult a megye községeibe, hogy a 2409
tel. hektárnyi előirányzott területet felszántsa.
rí
L -I
