10, OLDAL
SL^JMim miuix^^ iMLw^x»^>
(Folytatás -a U oldalrfit) sével; a munkásosztály és a parasztság szövetségén alapszik és Riná összes demokratikus osztályait, különböző nemzetiségeit egyesíti. Rámutat a bonyolult feladatokra, melyeket Kínai Népi Demokráciának meg-kell oldania, az első lépésekre és első sikerekre: »Kinának végre olyan kormánya van, amely tud enni adni Kina egés^lakosságának«.-A kínai népi demokrácia véget vet Kina kizárólagos agrárjellegének. A kidolgozott előirányzatok szerint öt év alatt helyrehozza a háborús pusztításokat és eléri a háború előtti termelési színvonalat. További 10—15 év alatt el fogja érni, hogy az ipar és a mezőgazdaság közötti arány, amely ma 10:90, ugy fog átalakulni, hogy az ipar az össztermelés 40 százalékát, a mezőgazdaság 60 .százalékát fogja kitenni.
5>E tervek megvalósításának legfőbb biztositéka — mondja Bérei — a Kina és a Szovjetunió között ,már létrejött szoros együttműködés s a Szovjetunió gazdag tapasztalatainak felhasználása,' amit a kínai népi demokrácia vezetői központi kérdésnek ,tekintenek«.
Az előadó ezután megmutatja, milyen forradalmi hatást gyakorol a kínai nép győzelme a gyarmati és félgyarmati országok népeire, hogyan járul hozzá az imperializmus rend^eré-nek bomlasztásáho2i. Kíná példája megrendíti az imperialista uralmat az összes gyarmatokon €s függő.országokban: nemcsak Délkelet-Ázsiában, de a messze afrikai .gyarmatokban is. A-hogy Malenkov mondotta az Olítóberi Forradalom 32. évforduló jatt tartott beszédében, a kínai foiTadalom győzelmével »uj korszak nyílt meg az összes elnyomott ázsiai népek történetében. A Csendes-óceán medencéjében a gyarmati és félgyarmati népek felszabadító harca uj, magasabb fokra-emelkedik*. A legmagasabb fokot a felszabadító harc Vietnamiban érte el..
; A délkeletázsíai népek szabadságmozgalmai-' nak ez a fejlődése egyre közelebb hozza azt a perspektívát, amelyet Mao-Ce^Tung már 1947-ben igy jelölt meg: »A különböző keleti országok antiimperialísta erőinek egyesülniök kell, hogy szembeszálljanak az imperialista elnyomással, az egyes országokon belüli reakciósokkal és harcuk céljául a Kelet több mint egymilliárd elnyomott dolgozójának felszabadulását tűzzék ki«. r
A kínai forradalom győzelme tehát hatal-"mas, döntő lökést adott a gyarmati és félgyarmati orszálgok felszabadulásának és ezzel
az imperialista rendszer egyik legfontosabb; legnélkülözhetetlenébb alapját renditette meg. A gyarmatbirodalmak, valamikor-hatalmas tőkefelhalmozások forrásai,^^gyre ' inkább, kicsúsznak á kapitalista hMalmak Jába alol, Sztálin lángesze jóelőre felmérte az. imperializmust megrázkódtató távlatát, amikor 1927rben kijelentette, hogy Kínában »az imperialistafellenes harcnak mélyen népi,és izzóan nemzeti jelleget kell öltenie és lépésről-lépésre el kell mélyülnie, az imperializmussal való kérlelhetetlen ösz-szecsapásig kell fejlődnie, megrázkódtatva az egész világban az imperializmus legmélyebb a-
lapjait«. ^
Miben áll most. Acheson Kína-politikája? lőször az Egyesült Államok »védőgáttal« akarják körülvenni áz.uj Kinát,.megfojtani a kmai népi demokráciát és a délkeletázsiai felszabadító, mozgalmakat és'az Atlanti Szövetség min-tájára egy csende^oceáni ^ katonai szövetséget* készülüek létrehozni, amely-Amerika világuralma és elsősorban távolkeleti uralma érdekében készítené elő az uj háborút* Másodszor a ^kommunista veszély elleni harcotc: szervezik és" az erre a célra nyújtott segélyek cimén rá akarják tenni kezükét a délkéletázsfai országokra á többi gyarmatosító kiszorításával.
Az Egyesült Államok folytatják háborús készülődéseiket; Alaszkától Ausztráliáig építik katonai, haditengerészeti és légi bázisaikat. Az
AMERIKAI katonai rendőr áll egy délkoreai börtön ajtajánál, amint onnan két g^llaharcos nőt kiengednek^ hogy kivégezzék őket.
pán ipar s a japán^ emberanyag felhasználására épiti. »Japánnak az. Egyesiilt Államok a Távol-kfeleten körülbelül, azt, a szprepét szánják, mint NyTigat-Németországnak Európábanc
Mig-az imperialisták tehát a ldnai~ forradalom győzelmére távolkeleti a^essziv politikájuk fokozásával felelnek, a gyarmati népek uj, kedvező feltételek között folirtatják harcukat szabadságokért, >
ELŐADÁSÁNAK^ utolsó részében Bérei ele-mezte a'mai kinai-szovjet kapcsolatok történelmi gyökereit és a Szovjetunió barátságának óriási jelentőségét az uj Kina számára. A barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződést áthatja a két ország^ közös béke-ak^ata.'Ezt a szerződést,kiegészíti SOO millió dolláros hosszülejárafu, Kínának nyújtott szovjethitelről szóló megállapodás. >A Szovjetunió és Kina népeinek összefogása^ melyet kiegészít az európai népi demokráciák együttműködése, döntő tényezője a békéért folyó világharcnak. A Szovjetunió és Kina szövetsége végérvényesen lehetetlenné teszi az imperialisták régi álmát: a Szovjetunió bekerítését^.
.»A kínai forradalom győzelme egyike a legdöntőbb eseményeknek, melyek meghatározzák az emberiség történelmének további menetét. A győztes kinai nép halomra döntötte az uj háborút előkészítő-imperialisták számításait és a béke táborát hatalmas, uj erőkkel gyarapította ... A győztes kiiai forradalom mérföldköve annak a történelmi korszaknak, »amikor — mint Mao-Ce-Tung náondja, — a kapitalizmus és az imperializmus az egész világon a pusztulásba rohan, amikor a demokrácia és a szocializmus az egész világon a győzelem felé tör«.
QZéPEK az "almafa virágai, amidkor fehérbe öltöztetik a tavaszi fák ágait. Akkor s szépek, ha fiatal lány fekete haját díszítik. Li-Szu-Ih mégis gyűlölte az almafavirágot. Gyűlölte mézes illatát és legszívesebben összetíporta:^ volná fehér-rózsaszín szírmait, amelyek puha szőnyegként fedték a földet.
Mert szépek voltak ezek a virágok a szemnek, de Íá-Szu-In nem gyönyörködhet;ett bennült, ^vel é-hes^volt. Hogyan is nézhette volna a bársonyos szirmokat, amikor megette a wágokat. Megette sífüz-falevelelwet, a vad dohány magvait is. Ez az »étel« nem volt tápláló. Lí-Szu-In anyja olyan sovány és fekete lett tőle, mint a napon szárított hal.
: Tizenhárom éves volt, amikor meghalt áz apja. Temetése után még egy maréknyi babjuk sem ma-Irádt Segítség nem volt sehol. Van néni —- a szomszéd — ugyan azzal foglalkozott, és igy li-Szu-Int is helyhez juttatta volna, de anyja nem egyezett belé. Inkább egész nap a piacon járkált, kiszáradt sárga kezét előrenyújtva . . . hátha belé ejt valaki egy-egy rézpénzt ...
• Tizenhét éves volt lá-Szu-In, a-mikor férjhezadta az anyja. Elvitetek másik faluba & ott — anyósa házában — látta meg először a szigorú arcú idős férfit, aki férje lett.
• Az ahaiafák akkor is virágoztak... Mielőtt bel4í»ett uj otthona kapu-jani letört "egy virágos "ágat-es'-a ha-" iába tiszte. Tele volt várakozással, azt hitte* most kezdődik uj élete.
is jóllakjunk végre és gyermekeink ne haljanak beleáz emberfeletti munkába!...
A fíu elment a partizánokhoz és sokáig nem jött róla hír.
Azután egyszerre csak nagy vihar után mindig
álmodozott.
-—Dobd el a virágot, fogd á vödröt és hozz vizet !^
Ezzel a felkiáltással fogadta a haragos, ráncosarcu vénasszony, férje anyja; Igy kezdődött Li-Szu-In uj élete.
Apósa naponta bement a vsros-ba,^ hogy teherhordóként munkát találjon. Esténként fáradtan, elkínzottan és üres kézzel tért haza. I-lyenkor ki kellett töltenie dühét valakin. Ezért Li-Szu-Int minden esté mégverte.
Két év múlva kislánya született, A nyomorgó család nagy haragra gerjedt. Segítő kéz kellett -volna, helyette egy éhes szájjal több lett. Nem^sok idő telt el és b, kis gyermek Li-Szu-In karjában halt meg. Éhenhalt. Kint a kertben, ő maga temette el a gyermeket
Mült az idő, az élet egyre keservesebb lett. Az évek lemorzsolódtak és többi gyermekét már nem ragadta el a halál. Amikor á japánok megszállták a vidéket, a Csun járásban is nagyobb lett a nyomor, A háború elválasztotta férjétől Li-Szu-Int, aki öt kisgyermekkel ma-
radt magára. Elment kolduhii. Mit is tehetett volna egyebet ? :
Kilenc éves volt ekkor az egyik fia. Gondolta . . . már elmehet dolgozni. A földesúrhoz adta szolgálatba. Azt hitte, igy legalább egyik gyermekének lesz mit ennie.
; Szjao-Lu> a kisfiú nem sírt, nem, is nevetett. Még csak nem is panaszkodott. De napról-napra soványabb tett és inint elaggott öregek, kis testét fáradtan vonszolta. Egy este^ meglátogatta anyját. li^zu-In éhségtől remegő kezével megsimogatta fiát
A fiu nem mént vissza a földesúrhoz. Nagyon beteg rvolt Forró testé mint a tüz, lé kellett fektetni. De két nap múlva a földesúr feleségét küldte érte, aki durván rángatta fel a beteg gyermeket és maga ^ után vonszolta az utcán ...
Azon az estén lá-Szu-In maga éle hívta legnagyobb fiát:
Menj fel, oda a hegyre —-mondta. — Oda, ahonnan tegnap az a fiatal katona jött le. Azt mondta nekem, hogy sokan vannak ott, a japánok és az urak ellen harcolnak. Azért harcolnak, hogy mi
^ mint szétoszlottak a felhők. Meleg lett a világ és friss zöld fü, illatos szirmok bo-ritották be a földeket. Li-Szu-In szeme ezen a napon mindent szép-Jaek látott, mert akkor először nem fátyolozták- el a könnyei.
Azon a napon volt ' ez> amikor bevonult falujukba a felszabadító hadsereg; li-Szu-In akkor letört egy virágzó almafaágat és odanyújtotta az -egyik katonának.
— Fogd> fiam mondotta. — Nekem ezek a szinnok a bánatot jelentették és má látom^^lőször, milyen csodalatosán szépek.
T I-SZU-m megöregedett, de bár-mennyire jó dolga Js van, ^nem tudja elfelejteni a régi szenvedéseket. Gyakran üézi a rövidre nyírt hajú* vidám- szemű fiatal lányokat, akik könyveket "tartanák hónuk a-latt és olyan örönmier járkálnak, mintha táncot lejtenének. Ilyenkor áldja fiatalságukat áldja azt a fia^ talságot amely már nem ismeri többé a nyomor szörnyű szégyenét Nem remeg a gazdagok szavára és ha leány', nem hajol meg rabnő módjára a férfiak élött. . v .
De elsősorban azokat áldja Li-Szu-In, akiic meghozták számukra a csodálatosán jó jgs sz;ép sísabadsá-