2. ÜLOAI.
* (Folytatás az 1. oldalról) nép ellen irányul — megtagadva tőlük azt, hogy egy. szabadon választott nemzeti kormány alatt egységesit-hessék országukat. De Kjff-reá nem az egyetlen ^s még-nem is a legfőbb célja az imperialistáknak, akik Ka-r nadát is beakarják rántani.
A Wall -^Street és Washington cinikus urainak és kanadai, társainak 'a célja
— egy teljesméretü, általános háború Ázsia összes népkormányai ellen, hogy Ázsiát* az imperializmus részere meghóditsák. .
Még a ^szenvedélyes antikommunista Néhru, India miniszterelnöke % aki.politikailag ellenzi a Népi Kormányokat, kényszeriilve Vplt árrá, hogyf denundálja ezt az »üj imperializmust.<c
Ha a St. Laurent-kormany felhatalmazást kap arra, hogy szárazföldi csapatokat küldjön Koreába, Kanada teljes részese lesz a Wall Street ezen bűnös hodito imperialista háborújának, a-mi egés^ Ázsia népének függetlensége ellen irányul.
KÉT ÜT ÁLL KA>ÍADA
EL6TT Kanada előtt még két ut áll nyitva.
Az egyik  a liaboru utja
— égy könyörtelen katonai agresszió, olyan népek ellen, akik bennünket nem. veszélyeztetnek, akik semmiképpen nem avatkoznak a mi ügyeinkbe, sem nem fordulnák a mi nemzeti jogaink vagy érdekeink ellen.
A másik ut, a béke utja.
• Két héttel ezelőtt, egy levezetett közvéleménykuU-tásban^ a Kanadai nép kétharmada ellenezte kanadai fiuknak Koreába való küldését. Kanadai *pblgárofc százezrei, köztük képviselők, polgármesterek, községi elöljárók, egyházférfiak, intellektuelek, munkások es farmerek, minden tartö-mánybaö, aláirtak a stockholmi Béke-Péticiótr Kanada népe általában helyesli az atombomba törvénytelenité-sét; mégegyezik azzal, hogy az a koiThány, amely az a-tombómbát elsőnek használja bárhol, bármelyik nép ellen, legyen háborús' bűnösnek bélyegezve és ugy eljárni Tele.' ;
A nagytöbbség a békéért, a háború ellen van. Kanada francia; és \ angolnyelvü lakossága a békére szomjazik.
Á BÉKÍÉ. MÉGMÉNTÖI
A Labor-Eírogressziv Párt kijelenti, hó^ a békét meg lehet menteni. A békeszerető kanadai nép nagjrtöbbsé-gének, az anyáknak és feleségeknek, az apáknak és fiaiknak egy hatalmas kövér telessé kell egyesítem hangjukat a képviselőknél:
Ne küldjenek kanadai fiukat Koreába?
Szavazzák le a St, Laiü-rent-kormány javsűslatát!
Kanada még mindig fontos, ha nem döntő. befolyást fejthet ki azirányban, hogy a világot megiipientsük egy borzalmas, elkerülhető imperialista atomháborútól. Mintsem, hogy rnegenf ed-jük a profitfearácsoló hábo-
rús uszítóknak," hogy Wall Street parancsára országunkat háborúba^ vonszolják, Kanada népé követelje a kormánytól és minden képviselőtől hogy Kaiiada nyíltan o és tántoríthatatlanul lépjen elő azoknak a gyakorlati békejavaslatoknak a támogatására • melyeket Nehf u, India miniszterelnöke-terjesztett elő:
1. Állítsák meg a koreai háború továbbterjedését;
2. tjltéssék Kína kormá-nyánalc képviselőjét a Kínának megfelelő helyre az E-gyesülc Nemzetek.Biztonsá*-gí Tanácsában;
3. A koreai helyzet megoldására, hagyják annak az országnak népét' magara, hogy maga dönthessen .a jövője fölött, külső beavatkozás nélkül — egy hét alatt rendet tudnának teremteni egy általános, országos választással.
Ezt a programot kell Kanadának tán^ogatni, nem a Wall Streetnek azt a programját, amely Koreát használja fel az összes ' ázsiai Népkormányok ellen indítandó általános háborúra.
A SZOVJET . BÉKEJAVASLATA
Jacob Malik, az EN Biztonsági Tanácsának elnöke, és mint a Szovjetunió kepví-sTfelője, javasolta: ;
1, Szüntessék be a tüzet Koreában;     ~     -   J -
2. ÁlHtsákja Biztonsági Ta-tiács elé Észak- és Déí-Korea képiáselőit, hogy tegyenek jelentést az ottani polgárháborúról;.' ' ,
á. Vonjanak ki minden i-i degen 4csapatot Koreából.
A béke érdekében minden kanadai ' demokratának kö--vetelni kell, hogy. a St. Lau-rent-kormány ^zt a lépést támogassa.
Minden kanadailmunkást elégtétel tölthet el, ho^gy az első szocialista állam, a Szovjetunió^az, amely a.világ színe előtt állástfoglalt az ellen, hogy a- koreai háborút egész Ázsiára, vagj^-egy vílágszéles atommészárlássá kiterjes^ék.
A kapitalizmust — az iip-periaUzmust, mint a háború melegágya, mely a háborús haszonból és.— ma- már minden család a saját bőrén érzi, a profitharácsoló árak -és: a kilátásba helyezett súlyosabb adók^ következté-ben^igy fizetnek St. LaUrent háborús politikájáért.
A'szioializmus, a munka, a demokrácia^ melyek a be-ke, a remény, a jövő biztosítékai.
A béketábora 'erős és győzni fog, ha-mindannyianí Kanada és a világ egyszerű népei nem. hátrálnak meg á megijesztéstől, s felemelik hangjukat és tesznek a bé-kéért'' ■-■■■■■■■-'■■''"< ■
CCÍF-ísták, akiket megrendített Goldwell követeié-
VER
a háborús pfbfitokérf
KANADA még nincsen háborúban. A kanadai nép többsége nem is akar háborút. De a kanadai kormány Jiadi-hajókat és repülőgépeket bocsátott az amerikai imperialisták rendelkezésére, h<^ az Egyesült Nemzetek füger ' fal^véí-határozatának; takarója  alá  bujtatott ikoreai „rendőri beavatkózásábanf * és yymáshöl, vagy bárhol, a-hol szükség Jesz rá^* -— felhasználják háborús akciókra. •     VA hadihajók és repülőgépek háborús használatát á koxjmjiy a parlament megkérdezése es liéleegyezésé néU kül r€wáeZÍ€ e/. A népi tiltakozást ezzel szemben a kormány azzal az ^ígérettel igyekezett leszerelni, hogy a pár^ lantent rendkivi^i i^^^^   elé terjeszti azt,liogy szárazföldi haderőt ^bocsásson-ees mennyit bocsásson áz aínerikaí imperialisták koreai intervenciója rendelkezésére. ^
Emiek az Ígéretnek"ellenére, d kormáng a parlament rendkiviili ülésének összehivását elhalasztotta és ujabb onkénges rendelettel indította meg önkéntesek toborzását egif szárazföldi brigád összéáUitásáfáy hogy azt mielőbb Koreájba küldjék, vagy „máshol és bárhoV* háborús alccióra használják, "
A kormány tudatában van annak, -hogy a kanadai "nép többsége nem akar háborút, azért kerülte meg önkényesen a parlamentet és taszítja az országot lépésről-lépésre a bábom útjára, 4 kormány á háborúba lépés ,ykész ténye** elé igyekszik a parlame7itét állit<ini, íiogy a liábo-rubalépéssel szemben való népi ellenállást fokozatosan leszerelje és annak alkotmányos megakadályoi^át lehetetlenné tegye.
Nemcsak* a féktelen, álszenteskedő és hazug propaganda, hanem az amerikai és a kanadai hadi költekezések rohamos hitérjesztése is azt mntatja, hogy a koreai beavatkozást csak kezdésnek szánták az imperüaliaták, de egész Ázsia né|pe ellen irányul a támadás j,máshol és bárhol" mialatt Churchillék és „szocialista** csatlósaik se> gitségével Európában is előkészülnek a támadásra,
A háborubáépéstyö^osöíosau'viszik előre, de a kanadai nép eUen — mint az amerikai és nyugateurópai nép ellen —.már teljes gőzzel folyik a profitharácsolok Mboruja: napról-napra újabb áremelések verik fejbe a •   '    (Folytatása a 16; oldalon.)
OTTAWA — A liberális kormány kinévezétt':ut munkaügyi ihiniszterének, Grejgg brigád-tábornoknak a jnost ké-«zíülő vásutasisztrájkkal kapcsolatban lesz;áz^ első alkalma bemutatkozni;.selöréláthatplag ,»kéméhy kézztel^ készül a dologba-belenyulnii mikor leül tárgyalni avásutasszak-szervezetek vezetőiviel, akiket e.héten hivatalába rendeli
^kcipMilöíí^pop szül félhasználni ai^^ hogy :aí"ívasutáá:^ ■ jiágym IS fhajláíri^ vezetőit ;á^uhkások A-^oÉéaiSi^t^^ igyekeznek á kórmányvéze-•tők'íjesi^aii^méíll^ közo múnkásyézetök  is ki-hásznální, hogy fél > dolgot, inintha^az ör^ szág hádiállapötbán volna
'  Ai^váiütiihun       : jJöntŐ
többségb
szavaztak ;.á.,miúnkaidőnek"
lkáért vl^íai^^^Ó^ léSeéiit; Mtzbtib^^ tok váíí;
jntériíátíö^ véi^éföjé és
35;0P0 vtóg« tSBRÉ képviselője .1947éb'eii a vasutasok
béjHáfetejtós^^^^. . ákifö^xisalaiem ^ bah a szteájk. mellett szavaztak. '0-^^^^^^^        ^ 0 i
se;:högy kanadai csapatokat küldjenek Koreába, tartsanak ki a Reginai Kiáltvány, mellett, amely állástfoglal az imperialista háború'ellen: . Á Labor-?rogressziv;Párt felhív minden békeszerető kanadait, hogy mosl; cseléked jen a béke ^dekebén!' Népgyűléseken, képviselőkhöz küldendő delegációkkal^ határozatok^ levelekj tavira^ tok kjildésével, ^'küldöttsé-gekkel a kormányhoz, sa Kanadai Békekohgresszus-nak a stockholmi felhívássál foljrtátott országszéles harr ca; körül való felsorakbzási sal, cselekedjünk azonnali ^íztositsiík azt, hogy.amikor a parlament összeüli ilyen értelmű határozatokat hozzon :
, Egyetlen kanad^ életet sem a jenkik koreai háborújához!, i '
Állítsák vissza a békét K<>-reában! Kérdezzék még Korea népét!   - - > ,
Vonják vissza a kanadai csatabajókat és repülőket Koreából!
Állítsák -vissza a Biztonsági Tanácsot törvényes kereteibe a Kínai Népkormány felvételével!
Kanada függetlenségét és tartsuk távol Kanadát a há-borutóll«
Lakóh piknikje
A Québeci Lakók Szövetsége programszámokkal előkészített egésznapos Pikniket rendez, vásárnap, augusztus r20-án. A piknik a Brown*s Farmon (Vilié La-salle) lesz megtartva, ahova minden haladó magyal is meghívnak.
Útirány: Áz Atwatér-La-salle autóbuszon a végáílor másig---ott átszállni a Ver-dun-Lasalle autóbuszra .a 4th Ave. és liásalle BlvJ-ig
— innen a Vilié Lasalle 'autóbuszon éri el a Brown*s Farmot. •
ST, CATMAIiHES
vasárnap,, augusztus 20-án, a Garden City Beach-en (Port Weller). ■ Tim Buck lesz a vendégszónok.
A győzelem lehetséges
■ A vasutasok követelése a 40 órás munkahét k fennálló fizetések csökkentése nélkül és 7-től 10 centes órabéremelés.'' A megélhetési költségek ma vniár arinyh-a túlhaladták a vasutasok fizetését, liogy a mai követelések csak azzal aiz árszin-vonallal állnak arányban, mikor ,a követelést eredetileg majdnem egy évvel ezelőtt betérjesztették,
A vdisütt^áas^éök áz eredeti Mjátíátukfcalc^íiém á vasutasok sztrájk^ hán^ tá láttán, már keh yöítak ehg:edmeiiyfc téí^ a-líií azt mütáljá, liö    ^ vasutasok Bttegnyejrhéták áz e-redéti kövétélésfikéV öé csak ugy, ha szilárdan kitartanak a vezetőik tóegá^ leteiveL'szémben isv
A muhkásszervezetek ez-évi közös piknikje augusztus 20-án, vasárnap lesz megtartva,, a Markos Farmon. A nenizetközi: hélyzetzől Tim Buck fog beszédet mondani. ;
A Kossuth Bétégáegöyzö Egylet (IMBP) fiókjának  Jfjusági Cso-«f portja aug. IS-án^ péntekéoi este WIENER ROASiT-pártit rendez a KossuthVarTcbaá.'^^^^^^^^ ;
CHATfÍü^M,:-QWT. A -chathaini irodalömtarjesztö
bizottság PIKNlttCOTrén^ 20-áa3, vasátóap/^^ drai kezdetteL HUsitökröí göndd^ódva Ván. Jakab iBsoXL zenekáx^ muizsikál. Útirány: CSiatÉiontöl V7indsor felé a 2i€s ihighway-n megyünff kb. 7 mérföldre, ött Jobbra térünk a Drako' Road-on, két mérföldre a második; vasütvpnsűl- mellett jobbra megtaláljuk á pijailkhelyet.
A kornyék munkáss'zerve-zetei közös pikmkíö" augusztus 20-án, vasárnap 1 órai kezdettel lesz megtartva, az feku Parkban (Red Park). Nemzeti ételek,  zene,, tánc,
sport s egyebek; Autóbuszok indulnák: Fort  William Labor
Tenáple, Ogden Street, 1 és
2 órakor.      ' ■
Port Arthur -^Current
River Loop, 1, X.30 és 2 órakor.-
Eső esetén a találkozó a fort-wiiliámí  tJkrán Hallban..:-::     • ■ ' -