10. OLDAL
'kanadai magyar- münkis
o o o
(Folytat&9 a 7. oldalről)
a személyszállitáB 10.4 százalékkal hövekej^ett. * Az átlagos k'ocsiforduló az előző év második negyede óta 5.2 napról 4.9 napra, az átlagos szállítási távolság 141 kin-ről 135 km-re csökkent. - .
. A viziközlekedés az áruszállítási tervét 108 százalékra, személyszállítási tervét-136 száza^ lékra teljesítette. A városi közliekedés 107 százalékra, a légíközlekedés 130 százalékra telje--^ sitette személyszállítási tervét. A városi autóbusz személyforgalma 25 százalékkal emelkedett egy éy alatt.. ^ .
A DOLGOZÓK növekvő vásárlóerejének mu-tatója, hogy .az 1950 év második negyedé-l)'en mind a nagykereskedelem, mind az állami kiskereskedeleni túlteljesítette előirányzatát.
Az elosztó nagykereskedelem 113 százalékra, a felvásárló nagykereskedelem 137 százalékra teljesítette forgalmi előirányzatát. Az állami kiskereskedelem eladási forgalma 101, százalékos tervteljesitést ért el..A falusi lakosság ellátását bíztositó földmüvesszövetkézetek for-•galma fogyasztási cikkekben 6.5 százalékkal, a felvásárlásban pedig 6 százalékkal multa felül a, tervelőirányzatot.
A dolgozók fokozóiió igényeinek kielégítése
1950 SZEJ^riSMBER,14,.CSOTöRTöK
érdekében áz elmúlt negyedév során az állami kiskereslfedelmi üzletek száma 22.3 százalék-; kai nőtt. -
Ví.—Beruházások
A LLAMI erőforrásokból a második Jiegyedéy •^folyamán áz előző negyedévi-1.243.millió, val szemben 1*783 millió került beruházásra. A beruházások során, az ötéves terv előírásainak megfelelően számos uj üzem vépílése indult meg, igen sok gép és termelőberendezés üzembeállítása törtéig meg. "
A beruházások végrehajtása továbbra is az államháztartás teljes pénzügyi egyensúlyának biztosítása mellett történt. - .
^kások, a termésbégyüjtésben elöljáró dolgozó magyar parasztok, a béke ügyéért, vésővel, e-esettel, tollal küzdő magyar értelmiségiek azzal á boldog tudattál kell hogy folytassák küzdelmüket, hogy ennek a történelemben páratlan, magasztos mozgalomnak^Iso soraiban küzdenek, becsületesen eleget. téve, kötelességüknek orözáguk, önmaguk és az egész emberiség .iráni.
IBI
;L A ICE^ilCiCiL
A NÉPHADSEREG egyik menetszázada indul ki a frontra.
A PHENJANI rádióban beszélt Charles Bayer öi-nagy, az amerikai 24; hadosztály 63. tábori tüzérzászlóaljának törzsébe beosztott tiszt; aki július 14-é'^Gshoncsu térségében esett fogságba. • . . -
Miután fogságba estünk —.nrondotta Ba-
(Folytatás az 5. oldalról) jának megvitatása: ez a Béke Hívei második világkongresszusának előkészítése volt. Ez a kongresszus^ amelynek helyéül Angliát, idejéül pedig^novembef'13-^19-ét jelölte inegáz elnökség, a világ békeszereta népeinek nagy találkozása lesz, A delegátusokat az egyes országokban a béke hívei választják meg gyűléseiken, konkrét utasításokat adva nekik. A békekongresszus részvevői utólag beszámolnák munkájukróL választóiknak.
Mi, akik a magyar béke-mozgalom küldöttéiként résztvettünk a prágai tanácskozásokon, jo-
gos büszkeséggel képviseltük a Magyar Népköztársaságot, mint olyan országot, amelynek népe egyöntetűen állt ki a .béke ügye mellé és alkotómunkájával minden téren azon van, hogy a béke frontját leverhetetlenhé tegye. A nemzetközi helyzet a békéért való erőfeszítéseink további fokozását követeli; a békéért folyó harc, akármilyen nagyok is az eredményei, nem tür megnyugvást, megállást. A harc a béke hi-vei és a háború hívei között szükségszerűén egyre inkább kiélesedik. Ez a harc állandó é-berséget követel és annak tudatát, hogy ujabb világháború kitörését megakadályozni teljes mértékben lehetséges* dé nem könnyű féladat. A munkateljesítményüket fokozó magyar-mun-
yer —.lehetővé vált számunkra^ hogy megismerjük Korea valódi helyzetét. Dél-Korea népe lelkesedéssel fogadja a néphadsereget és tömegesen csatlakozik- hozzá, hbgy harcoljon függetlenségéért és nemzeti egységéértr
Én sok velem együtt lévő hadifogoly és
valamennyi koreai amerikai hadifogoly nevében íelhivöm' katonáinkat a koreai fronton és az USA minden állampolgárát, Itegjíen meg mindent, hogy kormányunk véssen véget a bombázásoknak. ^Szüntessétek mé*§ ezeket áz em-be^iélen bombázásokatVonjátök^k^ azonnal az amerikai csapatokat Koreából; Á koreai háború kizárólag polgárháború^ az intervenciónak nem lehet semUyen törvényes igazolása. Adjatok léhetŐiséget a koreai népnek, hogy maga döntse el sorsát. - ■
(Budapesti tudósitőnktől)
AFELSZABADULÁS 5. évforduló-. ja alkalmából a magyar kormány amnesztia-rendeletet bocsaj-tott ki. Ennek a rendeletnek értelmében azok, akik a háborús eseményekkel kapcsolatban^ távoztak Nyugatra, vagy az ellenséges hírveréstől megtévesztve, a felszabadulás óta hagyták el a? ország területét, de ma már belátják, hogy boldogulásukat csak hazájukbán, a magyar dolgozó nép körétíteh találhatják még, büntetlenül visszatérhetnek hazájukba és a termelő munkába való bekapcsolódásukat a magyar kormány biztosítja.
A rendelet megjelenése után a-zonnal a világ legkülönbözőbb részein a majgryar követségeken megindult a jelentkezés. Olyanok, akik a legkülönbözőbb okoknál fogva hagyták el Magyarországot és most reményeikben csalódottan vissza szeretnének térni szülőföldjükre, feliratkoztak á hazatérésre.
Olvasóinktól sok levelet kaptunk,, melynek írói azt kérték, tudjuk meg, hogy a^famnesztia^rendelet a-_ lapján hazatérteket hogyan fogadták otthon, mit csinálnak, hogyan
helyezkedtek el, hogyan vesznek részt az uj .magyar-életben. Meg^ kértük budapesti tudósitónkat,hogy keressen fel-néhány most hazatért magyart, tud-a meg, miért mentek haza és mit csínálnak otthon. Budapesti tudósítónk az alábbi tudósítást küldte. v
Cselédbői Éiisiciki rajiolé
TCLSŐ utam egy Svájcból vissza-^ vándorolt lányhoz, Györké Erzsébethez vezet.
Györké Erzsébet 1948 februárjában ment ki Svájcba. Miért? ö maga se tudná megmondani. Idegen országot akart látni, nyelveket a-kart tanulni. Svájcban persze hamar elfogyott a pénze, kénytelen volt cselédnek szegődni, nem niesz-sze Zűriektől WettíniEfenben. Ekkor már nagyon szeretett Volna hazajönni, de a nehéz szolgálatban nem tudott annyit összekup<)rgatni,hogy megvegye a vasúti jegyet Zürichtöl a magyar határig. Az amnesztia hírére azonnal visszatérésre jelentkezett. "
Most Györké-Erzsébet szüleinek lakásában ülünk. A szoba polgári
Ízléssel berendezett^ kényelmes, világos, tiszta. A sarokban égy idősebb asszony — Erzsébet nagyanyja ül s meleg" szeme szeretettel simogatja unokáját, akit két évig nem látott.
Már a határon — kezdi Györ-
"ke Erzsébet-—-nagy szeretettel' fo-" gadtak minket, hazátérőket> amióta magyar földre léptem;^^ pillanat-^ról-pillanatra jobban érzem, hogy házajöttem. Azóta családomban nagy változások történtek. Apá^ mat postaigazgatóvá léptették elő,, testvérem pedig ~~ aki most végezte iskoláit -— műszaki rajzoló lett áz Állami Mélyépítési Tervező Intézetnél. Ez persze a gyakorlatban annyit jelent, hogy családom ma sokkal jobban él, mint élt két évr vei ezelőtt, amikor én Svájcba mentem. De azt hiszem, amit családomra mondtam, vonatkozik mindenkire.
—^ Bár még nincs egy hete, hogy hazajöttem, máris van állásom. Műszaki rajzoló vagyok annál a vállalatnál, ahol testvérem dölgoJnk. U-^ffyanis én ipari* rajziskolát végeztem, de Svájcban nem tudtam tudásomnak megfelelő állást kapni.
Külföldön az idegen, akinek pénze van, jól élhet, pénzét befektetheti, spekulálhat. De azt, aki munkájából szeretne 'megélni, nem engedik dolgozni képességeinek megfelelően. Az, hogy azonnal kaptam állást, a • legjobb bizonyítéka annak, hogy • MagyárorszáÉ:bn nincs munkanélküliség és' mindenki megkapja a képességének rnegfelélő foglalkozást..^ ■^^■>--v'-':
Nagypií ürülök, hogy a kor-níány amnesztia-rendelettel lehetővé tette számomra is, hogy hazajö-hések és hógy a sanyarú cselédsors helyeit, műszaki rajzolóként éljek családom, szüleim és' testvéreim között; " ■ v.::
VASTAG József péksegéd. Bár a-y lig hároni hete, hogy hazatért, már nem látszanak rajta szörnyű élményei—a munkanélküliség, i-degenlégíó, a láger, a börtön — szeme derűs, arca mosolygós, miközben beszélgetünk. Csak akkor borulel ujrá meg lijrá, ha elmúlt élete kerül szóba.
— Szívesén beszélek arról, ami ' velem történt — mondja — és arról is, hogyan élek mióta visszajöttem, hadd okuljanak ebből má-