KANADAI MAGYAR MtJNiUS
IRTA: MEL COLBY
(Labor News Service)
KANADA vasutmunkásainak igazi hangulatát legjobban megmutatja az az 1500 stratfordi (Ont.) CNR-munkás, aki megtagadta a munka felvételét, amig le nem telt a 48 ó-rai határidő, amit a kormány kötelező egyeztetési rabszolga-törvénye engedett nekik.
»Mi éjfélig ■ kint maradunk sztrájkban, egyszerűen azért, mert igy döntött a sztrájkbizottság,« mondotta TomFlanagin, a sztrájkbizottság elnöke. »A kormány 48 órát adott a munkafelvételre és mi az egész időt ki akarjuk használni,*
»Nekünk nem tetszik sem a kormány, sem a torontói újságok,« jelentették ki a sztrájknlók.
A stratfordi CNR-munkások határozata visszatükrözi, hogy milyen hangulat uralkodott a vasutmun-kások na^öbbsége között; készen álltak a kihívásra a kormány kényszerrendeletével szemben és hogy tartják a piketvonalat, ámig a teljes követeléseikét nem teljesitik.De a győzelem lehetőségét kicsavarta a kezükből egy ingadozó, félénk vezetőség, amely elárulta a tagságot a 11-ik órában.
EáOTELJES IV^MOGATA^
A yasutmunkás-'^V nem egyedül álltak készen arra, hogy igazi erejüket megmutassák 1 a szervezett munkásságnak á íulnyomó többsége, ha nem az egész, csatlakozott volna hozzájuk. Az. autó-, áz ácél-, a víllanyiparí munkások, a bányászok, a tengerészek, a' húsipari munkások, az egyszerű tagság áz egész országban készenlétbén ál-. lött, hogy egy hívásra az egész országban általános tüntetésre vonuljon ki a kormány sztrájktörő rendelete ellen. A jelentősebb központokban mindenütt -özös TLC-CCL ákcióbizottságok alakultak. Minden készeii állott, csak a jeladásra vár-tak. -
De a Frank Hallok és A. R. Mo-sherek^ nem* támaszkodtak a kész erőfe, nem vetették be: a tartalék hadsereget, amelye készenlétben állott. Behódoltak, becstelen sietséggel beleegyeztek, hogy ha a kormány -kényszer - törvényjavaslatát megszavazzák, ők lefújják a sztrájkot. A teljes visszavonulásra tettek ígéretet akkor, amikor a munkásság hangulata a forrponton állott —-r és amikor a kormány nem mert volna ilyen lépést tenni, ha a yas-utasuniók vezetői a talpukra állnak. .
A MUNKÁSSÁG VERESÉGE
A sztrájk véget ért, anélkül,hogy a vasutmunkások teljes győzelniet arattak volna, ami a küszöbön állt, de jelenti ez azt is, hogy az egész munkásmozgalom^ komoly ver^é-
fet szenvedett. A vasutasoknak a-ott jelentéktelen 4 cent órabér-émelést (amihez esetleg jöhet egy« két cent egyeztetésen keresztül) minden vállalat mértéknek fogja felhasználni az országban olyan i-dőben, nmikor nagyobb bérmozgalom van kialakultán,
A sztrájk kiprovokálása a nagy-érdekeltség és szövetségese, a kormány részéről, réssé volt egy, a munkáig @llen tervezett általános támadásnak. A 40-őrá3 munka-
1950 SZEPTEMBER 14, jCSüTöRTöK
kasok kanadai igazgátója, »di:as2ti. kiis lákciorol^^^i^
zás~ megiakadály<)zására, a CjDF%-tá Pat Conroy, á CCh títkár-pénz-tároáá-fémi^ sát adta ahhoz.
»Azt hiszem, á. mijáiszterelnök-nek igaza vari, amikor ázt nipndja, hogy ez riém kénysizérités«, mondta Cohroy. »ö a józanész szem-pontjából közelíti meg, S csak igy lehet tekinteni.«
titok, hogy a vasutasok bére mesz- fejezik be 30 órán belül. A sztráj- Ha a -CCF-képviselök meghall-sze alatta volt és van a nagyobb ka- kólóknak négycentes óraberemelest gattak^ármíly tanácsot is szak-nadai üzemekben fizetett bérek- ad (nem visszamenőleg, noha a tar- szervezeti •vezetőiktől, mielőtt a nek. A vasutasok, mint maga Frank gyalások 14 hónapon át húzódtak), törvényjavaslat vitája mégkezdö-Hall feltárta, az 55. helyen vannak Minden magasabb béremelést tar- dött,.nyilvanyalóán nem vették Mr. az ipari bérskálán. gyaláson keresztül Jsell elérni (ami Míllard szávait komolyan, hanem
^.n/.t-r^i A TOi^c cíiT valószínűtlen), vagy a kormány ál- elfogadták Conroy Inézetét.
AMITŐL A T6KE FÉLT ial.^n.v^ett egyeztetőn^k kell el- ^^^^
A nagyerdekeltseg azonban nem nataroznia. . , ^
akart 40-órás munkahetet a^vasuta- »MtíKöDÉSI SZAbÁLYOKa A sztrájk egyik megnyilvánulása
soknak. Mert 125.000 munkásnak ' ^ , , az a tény volt, hogy az nemcsali-
ez a győzelme azt jelentette volna, A törvényjavaslat 40-oras mun- hogy elűzte a koreai háborút a fej-
hogy a követelés egyetemessé vá- kahetet ir elő," nem később, mint címekről, háriem azt is világossá
lik, elindított volna egy küzdelmet 1951 szept. l-re, de.nem jelzi azt, tette, hogy a kanalai munkásoh:
azért;- hogy a 40-órás munkahetet hogy az ötnapos 40'-orás hetrol többségét nem érdekli a háború o-
országos alappá tegyék. Hasonlóan, van-e szó, amihez a vasutasok ra- lyan értelemben, hogy belekevered-
ha a vasutasok szerény bérkövete- gaszkodtak. Azt sem jelzi, hogy a jenek. A vasúti sztrájkolok nem
lésüket egészében megnyerik, ser- 48-órás fizetés lesz-e a 40-órás hét- ugy érezték, hogy sztrájkjuk »hüt.
kentette volna a növekvő béremelé- re. lenségi« cselekedet íett volna, ami
sí követélést, a háborús profíthará- A törvényjavaslatban lévő egyet- a koreai háborút illeti, Megniütat-
csolás által okozott magas; árak tí- len győzelem, és ezt a sztrájkolok ták, hogy főgondjuk gazdásági. Ezt
tóiérésére. harciassága vívta ki, a szálloda- és megérezte, a kormány és fejes jobb-
A nágyérdekéltség akarta a gőzhajó-alkalmazottak bel^oglalá- oldaliak a munkásság soraiban, sztrájkot, kiprövokálta, és rémélte, sa minden megkötendő szerződés- mert egyik oldalnak egyetlen ,szó-hogy teljesén és kegyetlenül össze- be. Ezt elkeseredetten ellenezték a szólója sem yette azt a bátorságot, töri. Amit a nagyérdekélts^, a kor- társulatok. hogy Koreát, mint okot használják mány (és még Hall és MosEer sém) Még mindig tárgyalásra vagy e- arra, hogy a sztrájkolok visszatérnem mért fel helyesen, az a vasú- gyeztetésre vár a társulatoknak a tasok harciassága és az a kiterjedt működési szabályok módosítására szolidaritás-mozgalom volt, mely vonatkozó követelése. »A működési máról-holnapra tört elő követelése- szabályok, módosítása* olyan kife-ik támogatására. A sztrájkolok * ' - - ^ hangulatát visszatükrözte, például, Elroy Robson nyilatkozata a Torontói Munkatanács (GCL) gyűlésén. Robson, a GBRE egyik fejese^ beismerte, hogy ^felhívások és tá-
jenek munkába.
MIT Í^LL TENNI?
Mi történjen most? A vasutas-
jezés, amit »hajszára« és >lefíze- uniók tagjai, akik két év óta nem
tésreít lehet fordítani. Ha elszánt kaptak héremelést, nem fogadhattagság ném tud já á társulatokat eb-^ ják el á felkínált , jelentéktelen
ben a kérdésben legyőzni, az tör- négy centet véglegesnek. Mostani
ténhet, hogy a 40-órás munkahét- áremelkedések máris semmivé tet-
, tel nyert előnyökét megsemmisítik ték ezt áki^
viratok százaí« érkeztek vasutas- hajsza és a vasutak Diesel-izációja gádhatjak el á működési szabályok
uniótágoktól, tiltakozva az ellen, hogy a tájgyalobizottság »messze meghátrált«, mikor az a vasuttár-sulatokriak tett első engedmény köztudöriiásra jutott.
utján,; ami gyorsan érvényesül.. A TAGSÁG NÉLKÜL
OTTAWA MEGHÁTRÁLT
semmi óíyán módos ami mégnsdtja a kaput á hajsza előtt. Koveteíniök kell, hogy vezetőik harcoljanak móstaju ötnapos 40-órás munkahétért^ némped^^^^ 1951-bett; A munkáismözgaíbm többi ré-
A sztrájktörő: megállapodás, ami Moshert és Hallt a szó szoros értelmében ^örömteli táncra* í)ézsdi- , . ^ , ff tette, a szálloda-és gőzhájó-alkál-szevel együtt;^
A kormány maga élesén "tudata- mazottak bevonása kivételévél pon- teljesen kell harcolmok St Laurent
ban volttá vasúti sztrájkolok han- tosán az volt, amit a vasutak ere- sztrájktörő törvényhoz^ának elve-
gulat^nák és a mögöttük lévő or- detíleg felkínáltak. Mégis a tör- téséért. ^
szagos támogatásnak. Ezt tükröz- vény javaslatba, mely a szégyentel- Az e hónapban esedékes TLC- és
te vissza az, hogy St. Laurent meg- jes.íeltételeket előírja. Hall és Mo- CCL - konvenciók delegátusainak
hátrált az eredeti titkos törvériyja- sher beleegyezett anélkül, hogy szembe kell szállniok azzal, hogy a
megkísérelték volna a tagság véle- vezetőség a kormány töryényjavas-
ményét kikérni, ahelyett visszaren- latát elfogadta, és kövételníök kell,
delték őket a munkába. Nem .ugy, hogy a konvenciók ítéljék el a kor-
mint John L. Lewis, aki az Egye- mányt és ragaszkodjanak ahhoz,
sült Államokban dacolt a törvény- hogy a törvényhozást töröljék, nyel, mikor a Taft-Hartley Törvény
vaslattal, ainit parlamenti jóváhagyás' elé készítettek, de az utolsó pillanatban visszavonták. Annak a tartalmát nem árulták el, de kevés kétség fér ahhoz, hogy az még sokkal gonoszabb volt, mint a végül
elfogadott törvényjavaslat. Az ere- fenyegette bányászait, Mosher és detit azután vonták vissza, hogy a Hall aljasán beleegyezett Kanada-
készülő »rendőr-állam« elleh közös tiltakozást adott ki a Trades ánd Labor Congress of Canada (AFL-uniók), a Canaűian Congress of Lia-
ban hasonló sztrájktörő, törvénybe. A CCF LEVIZSGÁZOTT
AVASUTASOKNÁL
Magukon a vasutasuniókon belül nagy változásokra érik áz idő. A vasutímunkások egyre inkább tudatára jönnek, hogy elárulta őket a felső vezetőség. Frank Hall, aki a
u //ST/^ 'ív. rt - j. 3 A CCF különösen szégyenteljes ^w*^ y^^^u^/o^k. *x«»iiv x*«*i, -bor (ClO-umok), a Canadian and szerepet játszott az' egész sztráj- Kanadai Hajómunkások Uniója el-ffiikus^ ^ a^-^ an»«ly>^«nkás- leni támadást mögszérvezte,-félis-
^"9^ kon, át. Az a párt, amely á munkás- leni tá
T, . m_ j 1 / JKaii- ság ^politikai karjának* nevezi'merik, A. R. Moshérrel együtt,
^'^y3^^.9es-ne^ (vonatke- ^agát, még csak kísérletet sem tett mint azt a két alákbt, aki »kibujt
zel^k umoi) kozos törvényhozási arra, hogy a munkásságot mozgó- alóla*:, mikor a válság beütött^^s
íí■!SÍÍ«!^^^^™fíf^?*^^■?V'^^ ^ sztrájk támogatására. M;J. segítette a kormányt a vasutas-szavonása megnautatte, mit lehetett Coldwell örült a parlament, rendki- sztrájk összetörésében. volna nyerni, ha a felső umóveze- vüli ülésének és amikor öasTiPim a. u:t^A^^^
tőséi? nem árulia p1 a tfltr^áirHf -------™™ es amikorjo^zeult. A- vasutmunkásoknak hőséges
töség nem arulja el a tagságot.^ nem a kormányra es a sztrájktörő háztakaritáái teendőjük van. Hely-
KÖTELEZÖSÉQ ELVE .törvényjavaslatra, hanem Donald re kell állitaniok a demokráciát az
« vjoraonra tüzelt! - unión belül a csont^rttáikban* visz-
Az a törvényjavaslat, amelyet a ^Coldwell tudta,'hogy'a vasutasok sza kell állítani unióikat a tagság
végen elfogadt^, bár nem olyan^ elkeseredetten megvetik Gofdolit, birtokát MÜ^^^^^
kegyetlen, mint St Laurent eredeti-^ igy az érzelmükre játszott, hogy n^Sra haíc aS^ kell
leg akarta,^ magábafogtaUa a köte- kibújjon az alól, hogy a sztrijktöfő jön^^^
lezö egyeztetés elvét hmnálni le- törvényjavaslat ellen ^i^^^^ baitbt ÍS?gmi4te?S^^^
lí?^:¥^5^y nagyobb sztrájk meg- vívjon. .Mikor ;á javaslat ass ütolsö harcSg? & a pUcetvonalW
törésére, és egy munkásellenes fej- szavazásra került, egy GCF-képvi- taniöitott^íéndletet otón közde-
szeként fugg a gakszeryezeh mo^^^ selö még a kormánnyal szavazott! leínbe öntőé át amely keíi; hogy ki-
iSÍ2TJH%^t^i:lA ^^E""^^ CONROY vezetett ssabaditsa szervezeteiket a felső
országos torvényhoaám veszedelem, . «utLPWKUX yfcZETETT bürokraták, élősködők éa a kor-
w*^f ^^"^^ ^'fif vezető CCP-isták, mint Mur- mánynák bőlingáté Jánosok kézé-
ben^ ^törvényesítették*. ^ay Cotterill, a Torontói Mnnkáta- bőL
Mit kaptak a vasutasok? A tör- nács (C(jL) elnöke, a törvény javas- Ezt meg lehet teimiés innak
vényjavaalat, amit sztrájktörő fiíir- lat sztrájktörő kitételeit ^fantaözti- az ideje, hbgnr a tagiság égyséto
kosnak használtak, kötelező egyei- kuanak« bélyegezte, és migá.CCF- gálma minden lokálban elinduljon
tétéit ir elő, ha a tárgyalást nem ista C. H. Millard^ a CIO-acélmún- —-most van.