ö. KJL.VAIJ
KANADAI MAGYAR MUNKÁS
1950 SZEPTÉlűBER 14, CSÜTÖRTÖK
1^
lyrACARTHUR, az USA távolkeléti haderői-nek főparancsnoka, feltűnést keltő üzenettel lepte meg az amerikai közvéleményt és feltűnést keltő ügyetlenséggel — saját kormányát.
»Amerika stratégiai határa — nyilatkozott MácArthur — kiterjed az egész Csendes-óceánra és az,a szigetlánc alkotja, amely az Aleuti-szigetektől a Marianna-sziget«Hig'vonul«.'(Ebbe a láncba tartozik bele Taivan, más néven Fórmóza, sőt Japán is.) »Ez ékről a szigetekről — folytatta MacArthur üzenete — légi erőnkkel uralkodhatunk valamennyi ázsiai kikötő felett. Vladivosztoktól kezdve Szingapúrig ... <c A továbbiakban MacAi-th\ir kiemelte Taivan szigetének »stratégiai« fontosságát és kijelentette, hogy kész amerikai fegyvereket és haderőket bevetni a'kinaifelszabaditó néphadse^ reg ellen Taivan-szigetén.
Mint valami petárda, ugy robbant MacArthur nyilatkozata az amerikai és általában a nyugati közvéleményben. Az AFP jelentése szerint a tábornok közlései bizonyos nyugtalanságot keltettek az amerikai külügyminisztériumban . . . Ugylátszik — tette hozzá az AFP — a külügyminisztérium attól tái-t, hogy a tábornok által kifejtett vélemény tápanyagot nyujt a kommunista propagandának ... « Truman alighanem maga is osztozott ebben a nézetben és pánikszerű gyorsasággal utasítást adott MacArthurnak »uzenete« visszavonására.
róla! ^Tájékoztatására megküldöm annak a levélnek szövegét — Írja Truman —, amelyet Austin nagykövethez, az 'ENSZ-nél működő a-merikaifőkiküldötthöz intéztem augusztus 27-én. Biztos vagyok benne, ,hogy ha megvizsgálja ezt a levelet, valamint azt a levelet, amelyet Austin nagykövet Trygvé Lie-hez intézett augusztus 25-én» meg fogja érteni, miért volt szükséges az augusztus 26-i akcióm, amelyen elrendeltem az ön üzenetének .visszavonását...« Vagyis nincs másról szó, minthogy MacArthur »akciója« mindenki előtt felfedte, hogy az »ENSZ-akció« báránybőrében az amerikai bru-
tális agresszió farkasa van.
TRUMANNAK mostanában határozottan balszerencséje ván. Ugyanazon- a napon, amikor MacAi-thur elküldte kinós feltűnést keltő üzenetét az úgynevezett >>kűlföldi harcosok veteránjainak szövetségéhez«, beszédet Mondott iMatthews amerikai tengerészeti miniszter is és kijelentette: »Amerikának . ki kellene nyilatkoztatnia, hogy, szükség esetén „hajlandó háborút indítani", hogy ezzel „kényszerítse ki az együttműködést a békére"«, \Magyárur: az USA-nak háborúval kellene engedelmességre kényszeríteni azokat, akik nem hajlandók ma-
C7J
A Ssovjef* rendésiellenül hiss ca békében és cisér^ dol^esiEi
rlRöL VAN szó ? Mindenekelőtt arról, hogy Amerika legjelentősebb és - legbefolyásosabb katonai személyisége, aki egyszersmind a jelenlegi koreai támadást is vezeti, homlokegyenest ellenkező kijelentéseket tett, mint á-melyeket Truman maga hangoztatott ebben az ügyben.
* Amit Truman »a csendesóceáni térség békéjének nevezett, azt MacArthur így fogalmazta meg: »Uralkodhatunk valamennyi ázsiai kikötő felett ... « Amit Truman Taivan »semlegé-sitésének« keresztelt el, arról MacArthur igy nyilatkozott: »Amerika stratégiai határa«. Kínos ellentmondások ? De még mennyire! S Truman iszempontjából csak a kisebb baj, hogy MacArthur megcáfolta őt — elvégre ő is megcáfolta MacArthui-t és az ilyen kölcsönös cáfolatok az amerikai politikában elég mindennapiak —, a nagyobbik baj az, hogy MacArthur az igazságot fecsegte ki, mégpedig egy olyan kellemetlen igazságot, amely az USA-t az é-gész világ előtt agresszorként leplezi le. »Mac-Arthur — írja a Daily Telegraph vezércikke nemcsak túllépte hatáskörét, hanem alapot szolgáltatott azok számára, akik szerint Amerika terjeszkedési politikát követ Taivanban«. A Daily Telegraph bátran hozzátehetné: MacArthur nyilatkozata »alapot szolgáltatott* a-zoknak is, akik Trumannal kapcsolatos nyrlat-kozatait első perctől fogva gyalázatos képmutatásnak nevezték, akik neVén nevezve a gyermeket, agressziónak nevezték az USA taivani politikáját.
■^ANNAK, akik ennek az ügynek a tényében v^. valániiféle »ellentétet« látnak Truman és MacArthur között, s MacAi-thürt mintegy az a-merikai imperializmus »agresszívabb« képviselőjénele állítják be. Az igazság az, hogy agresszivitásban semmi különbség nincsen- Truman és MacArthur között. Ez. a két háborús gyújtogató csupán abban különbözik egymástól, hogy amit Truman eddig kínosan leplezgetett, azt MacAi-thur kiteregette a nyilvánosság elé. Ez persze Trumannak kellemetlen, oly-ánnyu-a, hogy — mint «aho^y amerikai körökben mondják -~ »dorgálásban« részesítette MacArthurt. De, hogy. a lényeget illetően nincsen véleménykülönbség a két imperialista ^vezér* között, azt^még a burzsoá-megfigyelők is hangoztatják. »Nincs alapvető eltérés — jelenti az AFP — MacAi-thur beszámolója és a Tai-vanra vonatkozó amerikai politika között'. . . MacArthur hibája — mint diplomáciai körökben mondják — az volt, hogy a formozai kérdést stratéga módjára fejtette ki ... « Ami egyébiránt annyit jelent, hogy Truman »diplo-máciaí« békeszólamainak a stratégia nyelvére lefordítva — háborús agresszió a neve.
Érdemes elolvasni azt a levelet, amelyben Truman megmagyarázza MacArthuniak, miért rendelte el üzenetének visszavonását. Talán azt fejtegeti ez a levél, hogy az üzenet politikai tartalma helytelen volt, hogy az USA politikája nem azonos a MacArthur nyilatkozatában kifejtett elvekkel, vagy hogy, amit MacArthur mond, az egys:erűen — nem igaz? Szó sincs
A KUJBISEVI vizierőmü tervezési főmérnöke, Malísev, augusztus végén nyilatkozatban közölte, hogy már megindultak a világ leghatalmasabb vizierőmüvének tervezett középvol-gai mű építkezési munkálatai.
Ezzel csaknem egyidőben jelentették, ;hogy ''a szovjet minisztertanács egy másik hasonló nagyságú alsóvolgai vizierőmü építését rendelte el Sztálingrád közelében. A rendelet szövege jgy szól:
Nagy népgazdasági jelentőséget tulajdonítva azoknak az intézkedéseknek, amelyek biztosit-■ Ják':'... .-V,:. ■. ; .V- ..
a) a Káspi-tenger környéke éghajlati viszp-nyainak megjavítását, amely éghajlat egyik legkomolyabb forrása a volgamenti aszálynak;
b) a káspítengermenti sikság északi része puszta és félpuszta vidékeinek meghódítását az állattenyésztés és a földmüvelés széleskörű fej-
^ lesztésére;
c), a volgántuli terület déli vidékeinek öntözését a belte|*jes és állandó földművelés fejlesztésére;
d) a Szárpin-alföld, a Fekete Földek és a Nogai-sztyeppe. vízzel való ellátását és öntözését az állattenyésztés széleskörű fejlesztésére, ipari jelentőségű erdők és áz aszálytól védő erdők telepítésére; /
e) a volgamentí terület központjának és a Központi Feketeföld övezet területeinek elektromos energiával való pótlólagos ellátását és
f) a.Volga alsó folyása hajózási viszonyai-, nak megjavítását,
a Szovjetunió minisztertanácsa elhatározta: 1. Vizierőmü építését a Volgán Sztálingrád kerületében, nem kevesebb, mint egymillióhétszázezer kilowatt teljesítménnyel, amely évenként átlagosan körülbelül tízmilliárd kilowattóra elektromos energiát terniel. A vizierőmü é-
A SZOVJET hatalmas uj természetátalakitási munEcálatainak színhelye. (A vastag fekete i-vék a Volgán tervezett uj erőmüveket jeleik.) Keletre, az Urálon tul folyik az óriási Davidov-terv megvalósitására, melynek kivitelénél atomenergiát is használnak.
pitését 1951-ben meg .kell kezdeni és teljes kapacitással 1956-ban üzembehelyezni.
2. A sztáííngi-ádí vizierőmü elektromos energiáját a következőképpen osszák el:
a) Moszkvának négymilliárd kilowattóra é-venként. b) A Központi Feketeföld övezet területeinek egymilliárd 'kétszázmillió kilowattóra évenként, c) A sztálingrádii szarátovi és asztraháni területeknek kétmilliárd nyolcszázmillió kilowattóra évenként, dj A Volgán tul és a Káspi-tenger környékének öhtözéserei és a földek vízzel való ellátására'kétmilliárd kilowattóra évenként. - ^
3. Az alábbi építkezéseket kell elvégezni:
• a> Sztálingrádi szabadesésű főöntözőcsator^ nát és vízellátó-rendszert építeni a káspítengermenti alföld és^akíl részének a Volga és az Ural között fekvő körülbelül hatmillió hektár kiterjedésű területének a sztálingrádi víztárolóból történő öntözésére.^ :
b) öntözőrendszert építeni a sztálingrádi vi-zierőmütelep elektromos energiajának felhasználása alapján egyinillióötózázezer hektár fold öntözésere a Volga és az Urál folyók között, a sztálingrádi Vízellátó csatornától északra és a volga-ahtubiní árterületen a káspítengermenti kerületek vízzel való ellátására.
c) Csatornákat és vizéirátó rendszereket lé-, tesitenr a Szárpin-alföld, a- Fekete Földek és a
Nogai-sztyéppe körülbélül ötmillió ötszázezer hektár kiterjedésű földjeinek vízzel való ellátására és öntözésére.
, d) HomökkÖtő erdőt telepíteni a vizizelellá-Tott terűleteken (a Káspi-tenger hielléké és a Szárpin-alföld, a Fekete Földek és . a Nogáí-sztyeppe) és öntözőrendszert építeni a jobb . földek öntözésére a legeltetés megszervezésére és :az állattenyésztés nagy niiértékben való fejlesztésére.
4. Á sztálingrádi viziérőniű építésének elvégzésére »Sztálín^'ádgidrbsztroj« néven építkezési szervezetet kéli létesíteni. A »Sztálingrád-gidrosztroj* vezetője F. G. Löginov elvtárs és az építkezés főmérnöke S. A. Medvegyev elvtárs lesz.
5. Minden, a sztálingrádi vizierőmü és a sztálingrádi főcsatorna, valamint a^Szárpiii-alföíd-nek, a Fekete Földeknek és Nogai-sztyeppének a Volga és a Terek folyókból történő öntözésére szolgáló főcsatornák építésével kapcsolatos tervező és kutató munka elvégzését a »Gidro-propekU (S, Ja. Zsuk elvtárs) Ivégzi. A sztálingrádi vizierőmü tervezésénél gondoskodni kell a vasúti fővonal szániára áthidalásról a Volga folyón át.
(A rendelet további 6 pontban előírja, hogy a terv további, külsőbb részleteinek kidolgozása és megépítése milyen minisztériumi és tudómányos szerveknek a feladata.)
• » «
AZ UKRAJNAI nagy védő erdőövek és az U-^ ralon tuli hatalmas Davidov^terv folyamatban lévő megvalósítása mellett, a most megkezdett Kujbisev-erőmü épités« é^ az előkészületben lévő Sztáling^ád-erőmü is fényesen hirdeti nemcsak á szocializmus népboldogító lüktető erejét, hanem a béke megőrzésében vetett rendíthetetlen hitét és akaratát is ~ szemben a kapitalista országok holtponton Vergődő gazdaságával és az imperialisták háborús készülődéséivel, provokációival és beavatkozásaival.