1950 SZEPTEMBER 28, CSÜTÖRTÖK
KANADAI MAGYAR-MUNKIS-
(Folytatás áz 1. oldalróU lyan tettelk|;:ei, amelyek alkalmasak arra, hogy meghozzák a ssellem és iga^sáó^ syozelmét.«
A Béke yilághiveinek prágai üj nyilatkozatával kapcsolatosan űr* J.' G. Endicott» a Kanadai Békekongresszus elnöke a mult héten Torontóban egy sajtókonferencián és a békemozgalom torontói aktiy harcosainak konferenciáján ismertette a kanadai' békemozgalom álláspontját, a további feladatokat és akciótervéket.
»A béke világhiveinek ujj" mindent átfogó programja^ melyben sürgeti - áz összes fegyverek általános csökr kentését, éppíúgy, mint a? a-tomfégyverék-eitiltását és az agi'esszió töryénytelenitését bárhol történjen, áz, bizo-. nyara mély benyomással lesz a béke-péticiós kampányra Kanadábaií is,*« mondottá Endícott.
A Kongresszus elnöke U-, talt arra, hogy a béketariá-csokat és bizottságokát arra szólították fel országszerte, hogy rendezzenek nyilvános összejöveteleket- a; Béke Vi-^ lághiVei javásiatainak - megvitatására/
. Válasz a rágalmakra
^ Rámutatott dr. Eiidicbtt a kariadái békemozgalom ellen intézett mindenfelé tár madásokra és rágalmalcra. Ezeknek ázzál Válaiszolunk, mondotta* Hógy ne , bántsák a mienket^ ha:ö hém tesz^ nek sénMitv íiíi'^zt ta hogy \a békés; M ° le-
hetségeéj ezért hozták létre az Egyésült Nemz^^^^ ha kritizálunk ;^váíákít,. azt csak azok: el len irányítjuk, akik azt állitjákv hogy a mégóldáá csak háborúval lehetséges; - - ; " ■■
■ Á rájgálmázókkái szemben áz á í 400^ f^^^ ember áll, akik eMi^a^ bé-keiVet világsiei-te. Mz á moz-galoiri ázTeigysze^^ legnagyobb iiíózgátmá,. amilyen itiég nem volt a töi-ténélem-ben. ■
.Éz á ténjr. adjon lelkesedést mindnyájunknak a: második viíágkóhgresszus előtt,
annak a felhívásával válaszolhatjuk meg a rágalmazók vádjait. Az első lépés az atombomba eltiltásának követelése volt, de mi a mozgalmunkat már azzal a jel-^ szóval indítottuk el, hogy :í^Soha többé hiborut.*
Minket nem, lehet elijeszteni, megingatni és elbátor-talanitahi azzal, hogy a munkánk ^kommunista mozgalom*, folytatta dn Endir cott. A béke az egyetlen tí^ gyünif, ami igaz, nyilt, céltudatos ■mozgalom. Ez a mozgalom képezi a béke i-gázi alat)ját. A háboriis u-szitók nem, fognak felülkerekedni >á félénk: irányított támadásokkal es há; valaki előtt ezzel erősnek látszanának, a valóságban .akkor a leggyengébbek.^ •
szolt di\ Endicott, akik aít szeretnék elhitetni a néptö-me:gekkel, hogy a békemoz^ galom észköz,az egyik fél kezeben, hogy az az oroszok előnyére szolgál. Határozottan is végérvényesen leszoi-gezte, hogy »mi senki gesztenyéjét nem akarjuk kika-; parni a tűzből. Mi égy része vagyunk á béke hatalmas vi-lagjmozgalmának, akik ő-szinte, aktiv munkásai, har-eosai vagyunk, a békéért folyó mozgalomnak.« Ez az i-gazságös meggyőződés, a béke győzelmében, vetett hit vezérelje Kanada békéhar-cosait is előre a további Sb? kerekért.
Előre a g őzelemig!
. Végül, azoknak a j-ágal^ mazóknak a vádjára vála-
Dr. J. G. Endicott
A BÉKEyHIVEINEK mozgalma világszerte uj lendületet nyert azzal, hogy á béke második világkongresszusára történt felhívással egjádejüleg ujabb békecélokat fektették le, kövétélvé: a mindennemű fegyverek csökkentését, a háborús propaganda eltiltását, valamint az agresszió és bármély nemzet belügyéibe való fegyveres beavatkozás megszüntetését* Éz a, tény és az, hogy a Kanadai Béke-kongresszus a iiévaláirásgyüjtési kampáhy határidejét no-
rek tették azt magukévá szervezetekben és gyűléseken. Kimutatta továbbá, hogy aránylag bár még kevesen vettek részt az aláírásgyűjtésben, de a 60.000 aláírás azt mutatja, hogy a kanadai nép is kész azt alá-ii-hi, csak hozzájuk k^"
menni. •
A békekongi-ésszuá központjához szept. 12-ig, az e-lőbbi 200.000 aláíráshoz beérkezett eredmények tartományonként:
British Columbia ^12.052
Alberta -----.4.024
Saskatchewan 1.659
Manitoba-------— 6.488
Ontario 4.--~_ ..27.402
Québec .—— ^*§?á Keleti tartományok 917
a béke-pétiéi6 iszéíesebb ka^ nadai rétegekhez is eljusson.
Ezzel kapcsolatban Mary Jenhisön, a Kongresszus titkárnője i^ nyilatkozott: »ygy tekintjük ezt, mint kihívást a kanadaiak felé is, arra, hogy tömegesebben Írják alá a békeívetj^ hogy így az ei-edeti célkitűzést, a félmillió aláiráJst túlhaladjuk. A városainkat máris atom-bombázás ellen készítik ^fel -r- ezért sénkisem késleked-liet, hogy aái életét mentse az aláírásgyűjtéssel ennek a Veszélynek az elhárítására.*
Miss\ Jehnisoh kimutatta, hogy áz első petícióra gyűjtött 200.000 aláíráshoz további 60.000 aláírás jött be
A, KOSSUTH Betegsegélyzo Egylet (IMBF) brantfordi fiókja szept.. 17-én békegyü-lést tartott, melyen a fiók Békebízottsága ismertette a békemozgaloin helyi, oi-szá-gos, és világméretű fejleményeit és eredményéit* A helyi eredményeket illetően a gyűlés , arra az egyöntetű megálla.odásra jutott, hogy azok nem felelnek meg^ a békéért való harcban ránk háruló követelményeknek s ezért minden erővel arra kell igyekeznünk, hogy az eddig szerzett 200 aláírást legalább is megduplázzuk.
Békebizottságunk a gyűlésre meghívta a Brantfordi Magyar Betegsegélyzo Egy% let helyi osztályát ís, hogy közösein vitaissuk ki és Ví-igyük élőre á béke - ügyét, sajnos á válasz áz Jvölt,högy ők eddig és most sem politizálnak és a jövőben séni fognak. Ez á kibúvó persze nagyon átlátszó : mert há a béke yédelihe J30litika, akkor bizonyára politika és pedig a háborucsinálókat segítő politika az a rágalmazó tá^ madás is, amit a', Brantfoi^dí Betegsegélyzo egyes vezető és más tagjai a magyar lié-pi demokrácia és a béke más harcos erői ellen veizetn'ek. Az életet és történelmét nem lehet becsapni és mindenbi'-zonnyal a többi békealáifók-kal együtt a Brantfordi Betegsegélyzenek azokat a jó-zangondolkozásu tagjait fogja igazolni, akik máris a-láirták, vagy e napokban még alá fogják inii a békeivet.
Gyűlésünk elhatározta, hogy szept. 21-től 28-ig békehetet rendezünk, amikor minden magyart felkeresünk, akinél még nem voltunk, hogy a föntemlitett ki tűzött célunkat elérjük. Biztató jelnek kell vennünk azt, hogy a gyűlésen szépszámmal megjelent nők közül többen önként kértek békeivet. Hivatkozás történt részükről arra,. hogy e napokban a budapesti rádión át Verpelét községből egy honfitái*sunk üzenetet küldött New Yorkban lakó öcs-cséhez, azt kérdezve tőle, hogy aláirta-e már a Stockholmi Felhívást s ha nem, akkor írja alá^ mert Verpe-léten nincsen senki, ^kí alá he irta volna a békeivet. Mi is azzal az elhatározással indulunk neki a békehétnek, hogy ne maradjon itt egyetlen magyar se, kinek a neve ne lenne a békeiven.
Kovács József
lufULTHEtl számúnkban ezen a helyek mutattunk rá» -^^"^ hogy a kapitalista országok a teljes gazdasági ösii szeomlás, a termelés nagyarányú beszüívtetése. ^ tömé^ ges munkanélküliség, küszöbéről léptek át a háborús ter^ meles gazdaságára. Amig mi világosan megmutattuk a közeledő gazdasági válság mihdeh téren mutatkozó je^ leit, a tokes propagandisták félrevezető ínagyárá55atol^^ kai, h^mis ilhiziókeltésél igyekeztek a komor valóságról a tóniégek figyelmét? elterelni, temészetesen nem mu* lasztiba el. éz esetben sem, hogy a józan, tények által megvilágított figyelmeztetést »vörös propagandának<« í
minősítsek. Egyidejűleg rámutattunk arra is, hogy a gazdasági válságból a tőkések csak. háborúval látnak kivezető/utat, amit ugyancsak kézzelfoghatóan igazol az : eszJtél^n háborús propaganda és a; tényleges fegyverkezés fokozása. / . ^ • - ,
Dé á tőkések és kormányaik bármilyen erőfeszítéseket is tegyenek^a valóság eltorzitásárá^ az^ életet nem í lehet becsapni. A mi állításunkat,.hoiery^ a háborút á gazdásági válság megelőzése reményével készítik elő, ők maguk támasztották alá. Hogy a koreai háború elindítását miért fogadták a tőkések olyan megkönnyebbüléssel í és 'prömujongva, azt a saját szócsöveik nyombán elárul- : ták, melyek közül elég csak az alábbi:két idézet A nagyiparosok »Business Week« cimü folyóiratának a koreai t betörést követő első száma így irt :^
)>£gy dologról biztosit a koreai válság: Neni kelt ; .aggódnunk majd emiatt, Üögy'üzleti életünkben komoly : • hanyatlás áll bé. A fogyasztók olyan dolgokat kezdtek : vásárolni e kéten, amiről -gondolják^ később- ne::» ^
juthatnak hozzá. Ez :fel fogja lenditeniaz üzleti életre* ' És a fegyverkezési költekezés áinint látszik, néhány é-. vig emelkedni fogicc - - .
"Máöík, hasonló tőkés folyóirat, az >U.S. News and World: Report« kétségbeesetten figyelmeztet arra, hoí^y há »kitör a béke«, az súlyos veszélyt jelenteíie Amerika gazdaságára,, mert szerinte:
»A' kereslet megszűnne . ugyanakkor felhalmbzódhának. Ez esetben áz áruhiányt a fcj-ség váltahá fel és a Jéggömbj szétpukkadna.«
Ezekbeh ábeismeréáekbentehá,t világosan meg vá mondva a háború igazi inditó oka.: Mennyire szemfényvesztő, álnok és halálosan veszélyes tehát a »kommun:'z-miiis veszélyéről«, a >szovjet terjeszkedésről« szóló, ha-zugságözönnel felvert propaganda, amivel az őrült fegyverkezést és a világháború kirobbantására való törekvést pröbálják-igazolni. Ebből térinészetesén igyekeznek, azt is »megmágyarázni«i hogy ez áz egész népnek az érdékébén történik, niért a >demokráciánkát«, a nemzőt, biztonságát és jólétét védelmezzyk,s csaléteknek mt azt is odadobják, hogy így mindenki ;részére bíztosítVva van a munkalehetőség. ^^^^ ^ .
Ez a háborús csalétek elsősorbaii aljas gonoszság; a dolgozó tömegekét olyan munkalehetőséggel csábít.n-ni, ámelyhek a közvetlen következménye áz,hógy a vi-lág másik részén ártatlan milliókat mészárolnak le. De ugyanakkor a gálád háborújukat mégsem a saját népük soi^a iránti aggódásuk miatt csinálják, hanem azért, hogy itthon a profitszerzést, idegen országok léigázásá-vál pedig árup>íácokat és nyersanyagforr^^^ zsákmányoljanak. Ez pedig csak nekik jelent busás hasznot, a dolgozó népnek pedig lesüllyedést.
A fegyverkezéssel mesterségesen alátámasztott termelés tehát, a válság leküzdéséré, teljesen bizonjrtalan talajra épül: az így igért munkalehetőség mindenki számára, félrevezető és hamis ígéret. A háborús gazdaság nem megoldást jelent a válság ellen,' hanem nagyobb katasztrófának-az útját kcsziti elő.
A háborús gazdálkodás még jobban mégzavarja az oi-szágok közötti gazdasági kapcsolatokat, amit már a Mái-shall-tei-v juttatott teljes válságba. Éppen ez az oka annak, hogy a tőkéseknek a közfogyasztási cikkek termeléséről át kell térni a haditérmelésre. Ez viszont azt vonja maga után, hogy a haditermelés fokozásával mindinkább csökkenteni^ kell az eddig fenntartott cjvil termelést is: a nyersanyagokat, az emberi munkaerőt mindinkább a haditermelés szívja fel. A nemzeti jövedelemnek á jelentékeny részét hadicélra fordítják és mind kevesebb jut a közellátás céljaira.
r Mindebből az következik, hopr bár mindenki részére meg lehet a munkalehetőség es a pénzbeli keresetek is emelkedhetnek,de ez semmiképpen sem jelenti az életszínvonal emelkedését. Azért nem, mert az árufogyasz-tás a mrhimumra csökken; a direkt drágaság, az árukra rakott adók, ezen áruk termelésének a beszüntetése vagy csökkentése foFytán; másrészt a kérésetek közvetlen megadózása és egyébb háborús terhek kivetésével. Mindez pedig nem közszükségletet, hanem az esztelen rombolásra váló termelést szolgálja, ami napról-napra többet fog elraboliíi a nép asztaláróls a végé: a jelenlegi tőkés-kormány politikájának áz utján, csak a teljes gazdasági összeomlás, vagy ennek a politikának a végcélja —- a háború lehet. A másik ut, a gazdasági biztonság, a béke ut ja a munkásság idejében és kellően való. felkészülésétől függ. d—^^a—