• 6. OLDAL
KANADAI MAGYAR MUNKÁS
1950 OKTÓBER 12, CSÜTÖRTÖK
re épített kórusa zúgott a yilágba: »Seid um-schuiigen, Millionen!«
"OÁRTÓK kényszerű számkivetettségében, a-hová a hitleri barbarizmus kergette, Amerikában boldogtalan volt. Bartók imádta hazáját, szenvedélyesen vágyódott vissza, s tudta, hogy a magyar népi" demokráciában valóra válr hat, amiről mindig álmodott: egybeforradása a néppel; Bartók boldogtalan volt azért is, mert a Keleteíi akart élni — azon a Keleten, amelynek összetartozását zenei kutatásaival és alkotásaival elsőként mutatta meg Magyarországon.' Boldogtalan volt, mert az amerikai zene, a jazz, mindig csak ellenszenvvé! töltötte el,'mert közelről látta az aiperíkai imperializmuá gyűlöletes arcát s mert irtózott a zenei sznobizmustól, amely az amerikai társadalom gazdagjainak egyetlen viszonya* a zenéhez. Mikor amerikai tartózkodása első évében ez a sznobizmus koncert-turnéra viszi, ezt irja haza egyik levelében :~
»Szörnyü, szörnyű! Képzeljétek, minden tizenötperces koncertem előtt tiz percig önmagamról kell beszélnem és mint valami vásári kikiáltó ajánlanom kell zenémet, amelyet úgyse értenek meg. Oh, bár már otthon lehetnék de végleg ►. . «
Bartók Béla, a nagy magyar zenész, folklorista és *zenei forradalmár, bár Ne,w Yorkban van eltemetve, most már végleg idehaza van. Ott van; ahová mindig vágyott: a felszabadult magyar nép szivében és a »szomszédos népek« szeretetében és megbecsülésében.
BARTÓK Béla halálának 5. évfordulóján sok magyar és magyar-amerikai kereste fel a nagy zeneszerző sírját a newyorki Femcliff-temetőben. Képünkön a Bartók Béla Évfordulói Bizottság rendezésében tett látogatás résztvevőit látjuk: Acél János, főkonzulátusi magyar ügyvivő; Datt-ler Lajos, a Magyar Társadalmi és Kulturklub alelnöke; Gyarmati Kató, az Amerikai-Magyar Női Egylet képviseletében; Rittenberg Lajas, a Bartókról készülő angolnyelvü életrajz szerzője.
aa
Enyhém nevében szél qz cameriiccií ho mis hírverés ellen
A MAGYAR Rádiónak az Egyesült Államok ^ és Kanada magyarságához intézett rendsze7 - res adásain, gyiakran szólnak-hozzánk magyarországi kiválóságok: világi és egyházi vezetők; munkások, parasztok, értelmiségiek, egyszóval, - kiválóságok a szó legnemesebb értelmében.
A Magyar Rádió szeptember 16-i adásán:Péter János református püspök az alábbi beszédet intézte az északamerikai magyarsághoz:
— A múltkori utamról hazatérőben érdekes beszélgetésre volt alkalmam a prágai repülőtéren. A Budapest felé induló i'epülőgépre várva, útitársaim aközött felfedeztem egy ' házaspárt, akik magyarul beszélgettek, de kezükben ' amerikai útlevelet tartottak. Amikor megtudták, hogy magyar vagyok, elmondták, hogy Clevelandból jönnek haza látogatóba.^"
-—Megilletődött hangulatban voltak, mei-t majdnem negyven esztendő óta élnek Amerikában és közben egyszer sem voltak itthon. A ki-lencszáztizes évek legelején vándoroltak ki szüleikkel, mint kis gyermekek. Azóta amerikai állampolgárok lettek, közben itthon sohasem jártak, most mégis igy mondják: jövünk haza látogatóba. Miközben sokféle kérdésükre szorgalmasan felelgettem, elgondolkoztam azon, hogy milyen távolróftekintenek mifelénk Amerikában élő magyar testvéreink. Ez a távolság nemcsak egyszerűen a földrajzi messzeségben áll. Nem is csak abban, hogy nagy idő telt «1 kivándorlásuk óta. Hanem abban is, hogy a ve- * lünk szemben ellenséges propaganda hamis hírekkel takarja el előlük a mi mai itthoni életünket.
— Tudom, hogy hűségesen őrzik szivükben a régi emlékeket, az egykori faluról és tanyáról. Azt is tudom, hogy mélységes szeretettel gondolnak itthon élő rokonokra. Mégis megnöveli a távolságot közöttünk az a rólunk terjesztett hamis hírverés, amely szeretné a magyart a magyan'al, a keresztényt a kereszténnyel szembefordítani. Az ilyen hamis okokból támadó meghasonlás veszélye ellen az egyház emberének Jegelsösorban kell küzdpnie. Ezért tartom feladatomnak, hogy Amerilíában élŐ magyar testvéreimhez szóljak. _
— Azt a nagy átalakulást, amelyen ínostMa-gyaroi-szág kei^sztül megy, éppen az Amerikába kivándorolt testvéreink tudnák a legjobban értékelni. Mert azon a földön, amelyen a régi rendszer hibái miatt nem tudtak biztos otthont,
munkát és kenyeret találni maguknak, valóban uj oi-szág épiíl. Olyan uj ország, amely igazán hazája, otthona a népnek. Áz uj országépités során a gazdasági, társadalmi és kulturális élet olykn kérdései oldódnak meg, amelyek megoldásáért íiz egyháznalc már régen munkálkodnia kellett volna. ■
■—; Egyházaink éppen azért keresték a megegyezést népünk kormányával, mert felismerték,
Bartók Béla gyűjtéséből
Parlandf}
Tura (1906 )
^ 1. Ti- aza .part-ján / €l- a- lud- tam,
J&j, de sso-mó'* rút ál- mod-tam.
Élj- íél táj- ^ i)a fSl-éb- rejtem.
Ki-lene zsan* dár ' áll e- lőt- tem.
z, iZsandár urak mit akornak ;' Talán bieony megvasalnak ?« >Nm a&arunk inegvasalm Gsak a lovatíat elvinni!« ,
»Aii én B>van^ nem eladő Ktei is :^andár alá valA. ifert há arra siandárUIne* Még.& madár M rab lenno.«
-s. . ■
hogy a szocializálódás megindult nagy folyamata a nép javára szolgál. Alci keresztyén szívvel nézi Magyarország uj életét, számtalan uj jelenségnek örülhet. A vályog vagy vertfalu, fundamentum nélküli régi egészségtelen tanyák és falusi házak helyett, szép uj, egészséges kő-és téglaháza^ épülnek parasztcsaládok otthonaiul. Az embejv egészségének, erejének meg-kimélésére, a magyar szántóföldek népe előtt eddig ismeretlen mezőgazdasági gépek végzik a munkát. A falusi és tanyai iskolák növendékeit hónapról-hónapra iskolaorvosok keresik fel és gyógykezelésben, üdültetésben idejekorán nyújtanak segítséget minden kezdődő betegség ellen. ' . —-Az egykor félelmetes népbetegséget, a magyar tanyák és falvak lakosait pusztító tuberkulózist megfékezte a gondos egészségvédelem. Olyan családok gyermekei, akik máskor a falu hátárát sem lépték át, s röghöz kötötten robotoltak, most fejlődő városok jók felszerelt kollégiumaiban tanulnak és készülnek a nép szolgálatára. Sorolhatnám tovább azokat a változásokat, amelyek miatt mi magyar evangéliumi keresztyének feladatunknak ismertük fel, hogy ezért az épülő uj társadalomért odaadóan munkálkodjunk és Istennek szívből hálát adjunk. ,
-rr Egyházi életünk jellemzésére egyik legutóbbi élményemről számolok be. A mult vasárnap egy szatmármegyei községben Szamós-sályiban voltam, ^zámomra és a gyülekezet számára is felejthetetlen nap áz. Most szenteltük* fel a gyülekezet teljesen újonnan épült templomát. Nemcsak Szamossályi lakossága vett részt a t«mplomszentelő istentiszteleten, hanem a környékből is, Szamosujlakról, Porcsalmáról, Szatmárököritóról, de a távolabbi községekből is kocsikon, kerékpáron hatalmas gyülekezet sereglett össze. Ugy hogy párhuzamosan két istentiszteletet tartottunk, egyiket bent a templomban — én végeztém — á másikat pedig kint a szabadtéren az egyházkerület missziós lelkésze. Az uj templom költségeit felerészben az egyházközség, felerészben pedig államsegély biztosította. Amikor a mi egirházunk a háború ellen a béke védelmezői mellé állt, akkor a magyar népnek és az itteni egyháznak ezt a békét épitp munkáját kívánta védeni.
— Arra kérjük a mi Amerikában éló magyar testvéremket is, hogy gondoljanak szeretettel eiTe az itt folyó nagy alkotó munkára, amely itt elő rokonaiknak biztosit otthont és fejlődő UJ életet. Azzal segítenek nekünk, az itthoni uj haza építésében, hogy ottani környezetükben szavukkal, munkájukkal a háborús veszély elhárításáért és a béke védelméért dolgoznál:.
—- Jól tudom, hogy Amerikában hajsza folyik azok ellen, akik résztvesznek a békemozgalomban. Mégis arra kéVem amerikai testvéreinket és főleg az egyház embereit, hogy továbbra is lankadatlanul küzdjenek a békéért e-gyütt azokkal a százmilliókkal,"akik a stockholmi békeivre adott aláírásukkal az atombomba törvényen kívül helyezéséért, az emberiség boldogabb jövőjéért, a békéért küzdenek, — fejezte be rádióbeszédét Pét^r János püspök.