is fontos, inerfc á fejlődés viszonyai .ezekbén az országokban nagyban és egészében amienkhez-lasonlóak és ezért ezeket a hasznos tapaszta-atokat könnyen át lehet Hozzánk ültetni.
Nyugodt f^lődéisünkhőz sokban hozzájárult a Kölcsönös Gazdasági Segitéa Tanácsa, s áz a körülmény, hogy külkereskedelmünk egyre fo^ kozódó része bonyolódik le a Szovjetunióval és, a baráti terYörszágokkal. Lehetetlen össze nem hasonlítani a szocialista országok baráti kölcsönös segitését a kapitalista országok, a Marshall-terv, az Atlanti »szövetség« országainak egymásközti viázönyával. Ezek. a kapitalista szövetségek, és csoportosulások a gyengébb partner kifosztásán, kizsákmányolásán alapulnak. Bennük szakadatlan az egymás elleni harc a piacokért, á nyersanyagokért, a gyártási titkok megszerzéséért és ellopásáért stb.
7. OLDAL
-
^ ^^^^^' '' ^^^^^^ ' iÜ
^ ISW i%M lül
terv
^5rt7
rasztsagunk nagyban és -egészében teljesítette a hozzáfűzött reményeket.
Ma már azonban ez nem elég s a mezőgazdaság az eredményék dacára kezd egész szocialista fejlődésünk gátlójává válni, mert a követelmények sokkal gyorsabban nőnek, mint mezőgazdaság termelése. Büszkén hivatkozhatunk életnívónk emelkedésére, arra, hogy a város .és a falu dolgozói ma jobban élnek, jobban táplálkoznak, jobban^ ruházkodnak. Élei-szinvonalunk ezen egészséges megnövekedése a réginél hasonlíthatatlanul fokozottabb követelményeket állit mezőgazdaságunk elé. A népi demokráciában megszűnt a munkanélküliség és mint már rámutattunk, három és fél év alatt a munkások és tisztviselők száma 600.000-rel nőtt. A'munkabéralap csak a tavalyi év folya-
J!« . ,ir.^,,.« . . , A NEHÉZIPAR termelése 19S4.h<>» -.^ ^^^tí emhtéttűk, 3 milliárd forinttal lett
A MIKOR A MAGYAR népi demokrácia ered- w előirén™tt nagyobb és ezen összeg jelentékeny részét fo-
A menyeit ismertetjük, a legna^obb elismerés ^'^anyzoit szazalek helyett 380 ara- i-ozoH: ÁlAimUron^á^ó^itcia őc Koc^ia ía^Ao^*^
és dicséret hangján kell megemlékeznem a magyar munkásosztály teljesítményeiről, anoélyek-
zaléka lesz az 1949*esne!s.
kel joggal kiérdemelte egész dolgozó népünk háláját. Ez a munkásosztály Pártunk vezetésével megmutattafhogy^éltó^ arra a történelmi szerepre> mely hazánkban a szocializmus építésének nnnden szakaszán reá hárul. Hála és dicsőség a magyar munkásosztálynak!
Sikereink aláhúzásánál ugyancsak méltatnunk kell az értelmiség jó munkáját, melynek zöme őszintén és becsületesen támogatja a népi demokrácia célkitűzéseit. Külön^ ki kell emelnünk a magyar technikai értelmiség:érdemeit. A mérnökök és technikusok száma a mun^ kasokhoz viszonjritvá átmenetileg csökken. Elég rámutatni arra, hogy a foglalkoztatottak száma három és fél év alatt 47 százalékkal növekedett. Mindenki níégérti, hogy e rövid idő a-latt nem tudtuk mérnökeink és technikusaink számát 47 százalékkal mégemelni: Jelenleg műegyetemeinken tizszerannyi mérnökhallgató tanul, mint az utolsó békeévben, dé ezekből a diákokból csak az elkövetkezendő esztendőkben lesznek mérnökök és addig fgko55ott munka és felelősség hárul a régi technikai értelmiségre. Az a körülmény, hogy ipari termelésünk az ötéves terv első esztendejébsB-^ilyen imponáló é-redményeket tudott felmutatni, azt bizonyítja, hogy technikai értelmiségünk megfelelt a ráháruló fokozott feladatoknak és zömében lojálisán, helyeslően, pozitive, viszonylik népi demokráciánkhoz és szocialista célkitűzéseinkhez.
Az eredmények azt is igazolják, hogy amun-kásigazgatók többsége, akiknek működését kezdetben régivágásu mémökeink kétkedve és' kritikusan nézték, beváltotta a hozzájuk fűzött reményeket és megoldottá azokat a feladatokat, amelyeket a szocialista állam rájuk bízott. Pedig feladatukat megnehezítette az a körülmény, hogy az üzemekből tizezerszámra emeltük ki a legjobb, legöntudatosabb szakmunkásokat és ugyanakkor százezrével özönlöttek be a gyárakba á falvakból, a tanyákról az uj, tanulatlan munkások: Jövő fejlődésünknek egyik biztató záloga az.
A lOJ^NYÜIPAR termelése 1954.ben az^ tileg előirányzott 172.9 százalék' helyett 245 százalékot ér ^el, ami csaknCTa két és félszer áíinyi ruhát, apőt, fogyasztási cikket jelent,
mint 1949-ben.
A ROlLpffOS ipari fejlődés lehetővé teszM>ogy áz egy kat. hold szántőfoldre eső műtrágya mennyisége az 19^. évi 6 kOőzől és az 1949-es 12 kUŐről 73 küőrá emelkedjen 1954-ben.
(vas, acél, szén) termelésgyorsulásának üteme is elmaradt az egész ipari termelés gyorsulásának üteme mögött.
Ezek a hibák és bajok rendkívül megnehezítik szocialista fejlődésünkét. Kiküszöbölésük a mi jó munkánktól iügg és különösen Pártunknak, a Magyar Dolgozók Pártjának jó munkájától. A. mi elvtársainknak^ még mindig nem
_ .-------------, _ ment át a vérébe és húsába az a tudat, hogy ők
hogy egy csomd pozitív tényező meg csak e^- egyénenként és kollektive felelősek mindenért, után fogja éreztetni hatását. A munkásokból es arai munkaterületükön, az üzemben, hivatal-parasztokbóljött értelmiség,'^^a szocializmus ne- ban, termelőszövetkezetben történik. Még min-yeltjéi csak ezután jelennek meg tömegesen a dig nem szokták meg, hogy jó, vagy rossz mun-termelés porondján. Egy sor döntő téren, a bá- kájuknak legbiztosabb mutatója a termelés, a nyászatban, az építőiparban a gépesítés beveze- termésbeszolgáltatás, az adózás stb. emelkedő-tése, a gépek használatának jó elsajátítása és ge, vagy csökkenése. Még mindig sokan van-egy csomd más intézkedés még csak a jövőben nak, akik joggal magukénak vallják ugyan az fogja teljes súlyával éreztetni hatását, azt a országot, de nem érzik ezzer kapcsolatban a jó hatást, amely szocialista építésünk meggyorsu- gazda felelősségét. Ezen a téren Pártunk még lásában fog mutatkozni. " alaposan le van maradva és a munka neheze
A MIKOR A szocialista ipar eredményeit és si-
még előttünk áll. A Magyar Dolgozók Pártja
k . , - 1 1 ' i.^ii II. kongresszusának egyik feladata, hogy e ba-
i.i^.^'^S'^^^'^^^ ^^"^^"i^^^^^ jókra ráirányítsa a f&elmet és kidolgozza e
tatnunk meg arra a^rengeteg nehézségre és hi- bajok kiküszöbölésének leghat^sabb es leg-
^^^'^'^^y^eya^^\^<>^^^ eredményesebb módszereit, ^eg kell említenünk a munkafegyelem es az
állampolgári fegyelem hiányait, a nagy mun- OZOGIALISTA fejlődésünk meggyorsításának
kásvándorlást. Különösen a munkafegyelem legnagyobb féke mezőgazdaságunk helyze- következő változások képét kapjuk. A teljesen ínég meglévő lazasága áz, amely rendkívül hát- te. Mindjárt hozzáteszem, hogy mezőgazdasá- nincstelen, bérmunkából élők (napszámosok^ ráitatja fejlődésünket. Az igazolatlan kímara- gunk a háboruokozta szörnyű károk dacára, a állandó munkások_és mezőgazdasági alkalmadások és a fegyelmezetlenség száz egyéb meg- -múlt évben lényegében elérte az utolsó békeév zottak) százalékaránya á mezőgazdasági né-
kozott élelmiszervásárlásra és hasonló, jórészt a mezőgazdaságból származó árura fordították.
De nemcsak a város él jobban, a falu is. Eltűnt a szörnyű nyomor, amely a falut Horthy idejében fojtogatta. A falu jómódú lett és többet fogyaszt a mezőgazdaság termékeiből.^^ miatt sokkal több mezőgazdasági termékre van szükségünk, nűiit azelőtt. A különbséget részben a mezőgazdasági kivitel csökkentésévei pótoltuk, de ennek is^ megvannak a maga határai, mert a külföldről beszerzett gyapotból, gyapjúból, bőrből, gumiból, színes fémekbőlkészült árukat a falun fokozott mértékben követelik. A falu tudvalevőleg nemcsak élétóiszert, hanem az ipar nyersanyagának egyrészét is termeli; gondoljimk csak az ipari növényekre.
Ez a rendkívül megnőtt kereslet parancsolóan előírja, hogy sokkal többet termeljünk, mint a Hortl^-időben és hogy enieljük meg minden téren termésátlagainkat, melyek rendkívül alacsonyak. Amikor ősszel itt voltak Szovjet-Ukrajnából a magyar kolhozisták, egyik legnagyobb meglepetésük a mi mezőgazdaságunk a-lacsony terméshozama volt. A terméshozamot csak ugy lehet megemelni, ha a magj^ar mezőgazdaság is rátér a modem nagyüzemi gazdálkodásra, a nagy mezőgazdasági gépek használatára. Ezt a parasztság is kezdi felismerni s~e-zért vesz irányt a termelőszövetkezetekre.
X|ELSö HELYZETÜNK kérdéseivel kapcsolat-ban végül rá kívánok mutatni, hogy az utolsó években hogyan változtak meg számszerűleg az osztályok. A munkások és tisztviselők száma most 1 millió 750 ezer körül jár. A fejlődés menetére jellemző, hogy a mult évhez képest 223 ezer fő az emelkedés. A hároméves tervünk megkezdése, 1947 augusztus elseje óta a munkások és tisztviselők száma kb. 600 ezer fővel, több mint 50 százalékkal emelkedett. Három év alatt teljesen kiszorítottuk a régi tőkéseket az iparból, a naj^kereskedelembőJ? a bankokból. A munkásság csekély kivétellel már nem kizsákmányolt proletár, mert a saját államának üzemeiben, magának dolgozik. Leomlottak mindazok a politikai és egyéb korlátok, melyekkel a régi tőkés rend kizárta a jogokból, a politikái hatalomból, a közigazgatásból, hadseregből, iskolákból. Ez már a felszabadult mun-•kásosztály.
A nem állami kézen lévő kisiparban még 77.-400 munkás dolgozik. Jellemző ennek a kategóriának gyors fogyására, hogy számuk tavaly még 135^.000 volt. Mindjárt hozzátehetjük,hogy ezek sem voltak már a szó régi értelmében kizsákmányoltak, mert a népi demokrácia munkásvédelmi intézkedései a kizsákmányolást szük keretek közé szorították. , v
A mezőgazdaságban a fejlődést a következő számok mutatják. A falun jelenleg több mint 1 millió 100 ezer Itörüli gazdaságot tartanak számon, ebből 200 ezer tulajdonosa mezőgazdasággal nem élethivatásszerűen foglalkozik és 63.000 kulák. Ha szembeállítjuk az 1941-es számlálás adatait az 1949-es népszámlálással, a
nak takarékossági intézkedései még távoíról figyelemreméltóbb, mert a háború előtt a nagy- ben ez a földosztás eredményeképen 78.6 szá-
sem adtak megfelelő eredménsrt. Rendkívül birtokon folyó termelés 15—25 százalékkal na- zalékra nŐtt. Ez a parasztság sem a régi már.
gyakori az egyéni felelősség hiánya, az egyéni gyobb hozamot adott, mint a paraszti birtoko- A népi demokrácia megszüntette a kapitalista
felelősség áthárítása a rengeteget ülésező kü- ké. Emiatt a földosztás után ellenségeink arra kizsákmányolás annyi parasztnyuzó formáját:
lönböző kollektívákra. Az üzemek és intézmé- számítottak, hogy a mezőgazdaságban sokkal megszűnt a bankuzsora és a kiszipolyozás száz
nyek szinte szakadatlan és gyakran felesleges tovább fog tartani, míg a békeszinvonalat elér- más módja. A dolgozó parasztság előtt meg-
átszervézése is idetartozik. Mindennapos az é- jűk. Ami az állatállományt illeti, a szaryasmar- nyilt minden pálya, amely'ből azelőtt az uralko-
beraég hiánya az ellenséggel szemben. A terv hák és disznók száma túlhaladta a békebelit, a dó osztály kizárta. A népi demokrácia állama
általános túlteljesítésén belül egész iparágak lovaké még kissé el van maradva. Tekintetbe őket is minden módon támogatja,
vannak, me^ek nem teljesítették a felemelt kell venm*, hogy a felszabadulás óta minden A nagybirtok felosztása óta legfontosabb
tervet, köztük olyan fontosak, mint a forgácso- évben szárazság volt és különösen rendkívüli változás a falu életében az, hogy megkezdődöti
ló szerszámírénekv 31 Diesel-motorok, a naíJTV vil- volt az aszály tavaly..Ezeknek a tényeknek a a mezőgazdaságban a szocializmus építése. A
szerszámgépekr a Diesel-motorok, a nagy - , u -n - i.
lamos forgógépek gyártása. Az alapanyagok fényében meg lehet állapítani, hogy dolgozó pa-
(Folytatása a 10. oldalon)