G. E
ETAVASZ előtt három «wel, Kanada különböző részeiben polgárok csoportjaiban egyre nagyobb riadalmat vkeltettek ^ sajtó ijesztő főcímei és a háború:hangoztatása. Gyűléseket hívtak egybe és megbeszéléseket tartottak ar-^ ról, milyen uton-módon lehetne a békét meg-* menteni. Ezekből a kis kezdésekből nőtt ki >2 a széles országos békemozgalom, ahaely létrehozta a Kanadai Békekongresszust; Kis konferenciát tartottak l949-bén, sokkal nagyobbat tavaly, melyen 1750 delegátus Vett részt, és a mozgalom tetőfokot ert el ebben a nagy »Béke Megmentés! Nemzetgyűléscc-ben;
Ugyanakkor, amikor a Kanadai I ékemozga-lom növekedett, minden más országban is kifejlődött a rosszabbodó világhelyzet fölötti aggodalom. 1949 tavaszán felhívást adtak ki'egy Parisban megtartandó világkonferenciára, A kanadai mozgalom elhatározták hogy. küld egy delegátust és éppen Európában lévő két kanadait is megbizótt. A páiisi találkozón állandó ^ Békevédelmi Világbizottságot állitottak fel és az éppencsak megalákitótt 1^^ resszus lecsatlakbíbtt hozzá. Ezt a konferenciát a VilágbizÓttsá^ istockhölini történei- n mi gyűlése követte, mely felhívassál fordult a világ lelkiismerétéhez, hogy törvényteleriitse az atombombát és mint háborús iíünöst bélyegezze meg bármelyik   kormán35t;  mely els^^ használja azt,--, ^ :
Mi büszkén'könj^eljükeí^ hogy-'a-^K Békekongressztis kezdeményezte az első »TiIal-niat a Bombára«péticiót~a világon, 1949 ókto^^ bérében. Az^l950 áprilisában tartott stóckhol- * mi gyűlésre maganimál tudtam vinni a zsebemben ennek a petíciónak a nagy eredményét. Továbbá, életem legnagyobb megtiszteltetésének tartom, hogy egyike voltam annak a nyolc vágy üz személynek, akik, az eredeti Stockholmi Felhívást megszövegeztek: ;
A békeinoz^cilém érlásl ereje
If Sí éprÚk 7—i-án EieeiíBsefciyüflésefa >
megpropagandát végzett, erről az alkalmatlan tervről^ azt sugalmazva, hogy ^ ez az egyedüli méltányos terv és hogy azok, akik nem fogadják el, hibáznak. A Baruch-terv hamisságát tö-kétetesen leleplezte Prof. Blackett brit tudós a ^Félelem, Háború c» a Bombacc cimü könsrvé-ben.
A nemzetközi feszültségek békés megoldásának ellenzői gondosan.elterjesztették azt a hamisságot, hogy a Szovjetunió az, amely nem a-kar ellenőrzésbe és felülvizsgálatba beleegyez-nL Ez nem igaz. Az sem igaz, hogy az Egyesült ■ JSllamok valaha, bármikor is alkalmas tervet kinált volna fel az atomfegyver törlésére. A valóságban, az Egyesült Államokban minden érvelés azt bizonyítja, hogy ők az atombombát mint az egjredüli és nélkülözhe'tetlen fegyvernek tartják. Az atombomba használatát magas állásbéliek gyakran Tiirdették és azzal sok felelős egyházi vezető is megalkudott és jóvá-^ha^a nyugaton.
Bármi legyen is, a mi világszéles kihívásunkat az atombomba törvénjrtelenítésére, mint a világbéke felé való nagy lépest vitatták mindénfelé. Peticiósaink a világ minden országában járták, városon és vidéken, magánotthonokban és nyilvános gyűléseken. Elvitték az üzenetet gyárakba és mezőkre, vonatokra repü-lőgéjpekre . í .
Prof. 3<)liot-Curíe a Békevilágkongresszusnak a Stockholmi Felhívás egy nagy eredményéről
DR. ENDICOTT a Nemzetgyűléshez bessél.
jelentett. Ezt mondta: i>A%oknak, akik esmek a özörayu tömegginlkoló fegyvernek .a has^s&á-latára gondolnak, nemcsak szakértő katossai véleményt kell figyelembe venniök, tudniok kell nekik azt is, liogy elhatározásukat világszerte népek milliói is megvizsgálják, akik egy napon biráikká válhatnak.^
A nép többé nem csupán passzív szemlélője az eseményeknek. Százmillió számra veszik magukra a felelősséget, hogy megbírálják kormányok irányelveit és azokat az államférfiakat, akik ezeket az irányelveket megformálják, és aszerint cselekednek.
N
I
IRTA NAGY TEBÉT^
A STOCKHOLMI félhivás eredménye ámulat-baejtő volt. Több mint 500 millió ember ir-^ alá: a világ felnőtt lakosságának közel fele! A bekéért uj óriási erő jött letré és mindazok, Jkik reméltek'és imádkoztak a békéért, uj bátorsággal teltek meg. Másfelől azok, akik még mmdig hinni látszottak á háborúban, mint nemzeti n-ányelv eszközében, feldühödtek és meg-lelemlültek. Egy amerikai szenátor '»a Stockholmi Felhívásnak a pusztító következményei«-rol beszélt a népnek a bomba használata elleni mozgósítását illetően. Az amerikai külügyminisztérium szükségesnek érezte, hogy alá-iratlan okmányt küldjön mindem veterán-klub-noz es vallásos szervezethet Észak-Amerikában, intve őket a Stockholmi Felhívás ellen. A nyugati sajtó és rádió roppant hamissági kam-án^i. szervezett, hogy ezt a nagy felhívást ugy aüitsa be, mint »kommunista trükk«-öt. A tény viazonfe az, hogy az Egyesült Nemzetekben van egy határozat, amely éppen erre '— az atom-tcgyverck törvénytelenitcaére —. szólít, és a kül-"^nj^njazterek 1945 dec. 17-én Moszkvában jartott konferenciája egy biztosságot kért gya-Koriati javaslatok  Összeállítására »az atom-
Wyemek és minden más nagyobb tÖmegpusz. uio fegyvernek a nemzeti fegyverzetekből való ^^V«f t« illetően. A kérdés bármely őszinte tanulmányozója tudja, hogy a Baruch-terv alkalmatlan volt és nem célozta az atombombáknak Jg.fy azok gyártásának törlését valami előre-laitiato jovoben. Mégis az Egyesült Államok tö-
jött zúgva, dübörögve a végeken át És vitte az ifjút, a férjet, apát, A sárba tiporva hevert, ami szent . S csak ment a halálba a sok regiment . . . -8 csak ment a halálba a sok regiment .
SoUóseregek lakomája^ terén Tengerré dagadt a rubinpiros ér, Sóhaj viharában inogtak a fák, Jaj, sírtak az özvegyek és az anyák . ,
Jaj, sírtaJc az özvegyek és az anyák . .
Hullák hegye: borzalom ágya felett Minden kicsi árva apát temetett. Emléket a szívbe gyilok hegye váj, , Csak rajta, élÖre, mert ölni muszáj ... Csák rajta, előre, mert^ ölni muszáj.. .
Ó nem, soha többé e szörnyű morajt, Dúlt otthonok üszkét, az átkot, a jajt, ó nem, soha többé a vért, a halált, Sok drága reményt, ami semmire vált . . . Sok; drága reményt, ami semmire vált .
ó nem, soha többé . . . most kézben a kéz. Pusztuljon a fegyver és győzzön az^ész Élőre! AfS élet, a munka a szent: É8 győzni fog egyszer a nagy regim^n]^., . iks győzni fog egyszer a nagy regiment.
^épi Egyesűit ^esiii^ef @k
npAVALY a sheffieldi és varsói nagy találko-zó, melyre 23 kanadai utazott el és amire a kanadai mozgalom ^0.000 dolláron felül gyűjtött össze, a (Világ minden országát képviselő 2065 delegátussal megmutatta, hogy békemozgalmunk valójában a Népek Egyestilt Nemzetévé vált. Találkozónkon sokan voltak, akiknek egy hangot sem engednek meg az Egyesült Nemzetek Szervezetében, mint például Fekete-Afrika 150 milliónyi nincstelen népének. képviselői.
A Béke Világtanács, melyet a varsói kong-,resszus létrehozott, kinyilvánította abbeli elhatározását, hogy, megmentse az Egyesült Nem« . zetek Szervezetét ^és visszaállítsa azt megillető szerepébe, mint szervezetet a béke megőrzéséré tárgyalás utján- és az Alapokmányban foglalt meghatározott eljárások szerint. A je-l^n időben ai E,N.Sz. hém tölti be e25t a szerepet és hatalmas erők vannak íÉszak-Amerikában, amelyek ném akarj ák megéhge dni, hogy ezt a szerepét betöltse.
Péídául, bizonyos aníérikai kiadványok csaknem hetenként beszélnek egy >kommunizmus elleni fháboru«-ról. Az amerikai elnök maga is gyakran beszél igy. Mac-^rthur tábc«»tiok kérés nélkül vállalkozott rá, hogy életé hátralévő részét a ^kommunizmus elleni harcrar« áldozza. Azonban maga az Egyesült Nemzetek Alapokmányának, szövege elitéli az ilyen beszédet. írva van az Atlanti Okiratban, mely az Egyesült Nemzetek .egyezményét megelőzte:
^Tiszteletben tartják a népek ^abbeli jogát, kogy kiválasszák a kormányformáty mely alatt élni akamaka és hogy »a legteljesebb egyiitt-müködést ókajtják megvalósítani a gazdasági :téren,«.
^Az ENSz Alapokmányának VIII. záradéka kimondja: »Az Egyesült Nemzetek hÍ8zik,^hogy minden nemzetnek . az erőszak, használatának elvetéséhez kell jutnia és hogy a nemzetek lefegyyerkezése szükséges.«
iékés e^yUfl^léfezés' feifételesve m ii^§s-beii
AZ A TÉNY, hogy az Egyesült Nemzetek Szer-^ vezete 1945-ben volt felállítva, feltételezte a két fennálló rendszemek, a szocializmusnak és a kapitalizmusnak á békés együtt-létezését. Jólismert volt abban az időben, hogy sok nemzetnek úgynevezett »kommunistás« kormánya volt. Az Alapokmánynak az aláírása valójában ünnepélyes nyilatkozat volt különböző gazdasági rendszerű és politikai ideológiáju kormányok részéről, hogy meg akarják szabadítani a világot a háború csapásától és ^nemzetközi e-gyüttmüködést elérnie. Mitöbb, ebben a nemzetek politikai szerkezetében való belső változásokról szóló kérdésben, az Alapokmány kifejezetten kizárja áz ideológiai háborút a 2. cikkely 7* szakaszában, mely ezt mondja: »SemmÍ sincs a jelenlegi Alapokmányban, ami íelkatal* mázná az Egyesült Nemzeteket, hogy beavat-