I
1 *;
@, OLDAL
;txozzún űgyclsbe, amel^iek lényegebeia barmelF állam boloő hatáskörébe tartoznak, vagy ami azt kívánná a tagállamoktól, hogy ilyen ugye; ket a jelenlegi Alapo&mány értelmében való elintézésének vessenek alá.a .
Ez egészen világossá teszi, ho^ az emberi-Bég többsége teljesen jogosan ragaszkodik ahhoz, hogy egy nemzetnek vagy nemzetek csoportjának sinc3 jogcíme az Egyesült Nemzeteket arra l^^sználni, hogy háborút csmaljon o-lyan kormányformák ellen, amilyenek az eredeti Alapokmányt aláiró államok némelyikében vannak. ,
A KOREÁBAN folyó háború, mely mostanáig •T^ elpusztította a népi otthonok többségét és több mint egymillió ártatlan civilt ölt meg, fáj-dahnas példája az Egyesült Nemzetek céljai elárulásának. Az Egyesült Nemzetek küldetését — hogy megőrizze a békét tárgyalás szükségének és a nagyhatalmajc egységének az, elismerésével — semmivé tették és törölték egy határozattal, melyet ugy a Szovjetunió, mint a Ki-
- nai Népköztársaság távollétében hoztak. Továbbá; a határozat háború viselésére szólt, tárgyalás nélkül, vagy a vádlott ügyének a Biztonsági Tanácsban való meghallgatása nélkül, ezáltal megsértve a 32. cikkelyt, mely^kimjond-ja: »Bármely államot, mely nem tagja^ áz E-
/ gyesült Nemzeteknek, ha az a^ Biztonsági Ta-
.nács megfontolása szerint vitafél, meg kell hiv-ni, hogy vegyen részt, szavazat nélkül, a vitával kapcsolatos kivitatásban^« /
A háborút, amelyet Koreában vivnak, mint erőszakos beavatkozást kell tekinteni egy büszke, régszenvedő és hősi nép belügyeibe, melynek megígérték a jogot saját ügyeinek intézéséhez, a negyvenéves japán gyarmati elnyomásból való felszabadulás után. ; •
Mikor a koreai és kinai kérdést ezév januárjában másodízben vitatták, micspda csodás alkalmat mulasztott el külügyminiszterünk, Mr. L. B. Pearson. Elmulasztotta, hogy határozottan felszólaljon a tárgyalás utján való békés megoldás érdekében. Az indiai delegátus arra célzott, hogy Kanada megváltoztathatta volna az események egész menetét, ha szilárdan állott volna. De ehelyett, Mr. Pearson áthúzta minden kanadainak a reményét azzal, hogy elmulasztott szólni a békéért és az utolsó pillahatban léalacsonyitóan feltápászkodott a Tru-man-harciköcsira azzal, hogy á Kinai Népköz-
. társaság elleni hírhedt és igazságtalan »ág* resszió«-vádra szavazott. r v
A SHEFFIELDI és varsói Világbékekongresz-szus a. mult novemberben, mely felállította az állandó Béke Yilágtanácsot és amely jogosan állította, hogy: a világ népének többségét képviseli, kilenc i>ontot javasolt az Egyesült Nemzeteknek, mint a béke feiintartása ügynökségének helyreállítására. Olvassuk el azokat most, összegezett formában: '
■.-1.: Korea-"
Békét az ellenségeskedés megszüntetésén át, minden idegen hadsereg kivonását, á belső versengés békés elintézését a koreaiak képviselőinek részvételével. A problémával á teljés Biztonsági Tanács foglal-
. kozzon, beleértve a Kínai Népköistársásá-got is.
Legyen vége a Taivanba (Formóza) való amerikai fegyveres beavatkozásnak és a Vietnám elleni ellenségeskedésnek, mint olyan hadmüveleteknek, melyek a viíág békéjét szintén fenyegetik.
2. Németország és Japán
Ezeket az országokat sohasem szabad uj-rafegyverezni. Békeszerződést kell kötni egy egységes, demilitarizált Németországgal és Japánnal^ Ki kell vonni a megszálló erőket.
3. Gyarmatok
A gyarmati népeknek joguk van a függetlenséghez és ne használjanak erőszakot ilyen függetlenségért való mozgalmak a-kadályozására. ^
4. Agresszió
Ellenezni kell minden agressziót, ami fegyveres erők megelőző használata, bármely ürügy alatt is, másik állam ellen.
5. Háborús propaganda
Minden parlament iktasson be törvényt bárki megbüntetésére, aki uj háború érdekében üz propagandát.
6. Hábcmis bünők Koreában Nemzetközi bíróság vizsgálja felül, ki felelős civilek tömeges elpusztításáért Koreában.
KANADÁT MAGYAR MUNKÁS
7. Xeffegyverkezeo . • ^
Feltétlen betiltása minden atom-, baktérium-, vegyi és más tömegpusztitási; találmányoknak, háborús, bűnösnek bélyegezve meg bánnely kormányt, mely mostantól elsőnek használja azokat. Minden nagyhatalom vágja le fegyverzetét egyharmadtól feléig 1951/52-ben. Nemzetközi testület legyen ugy az általános fegyvercsökkentés, mint a tömegpusztitási fegyverek törvénytelenitése teljes ellenőr-; zésére... /
S. Kereskedelem ' .
Az öiszágok között helyre kell állítani a "normális kereskédelnii kapcsolatokat köl-^ csönös előny alapján.
9. Kultmra - .
A kormányok könnyítsék meg nemzetközi konferenciák tartását és az^országok közötti kulturális kicseréléseket.
Fr^grcsetB a. feióes béliére .
lyriNDEN^ózangondolkozásu ember meg fog egyezni azzal^ hogy ez teljes béke érdekében való program. Ez a kilenc pont a legegyszerűbb, legközvetlenebb és íegkivihetőbb a-lap, amelyen helyre kell állítani az Egyesült Nemzeteket és gyakorlatba vinni az Alapokmányt. Ezek a pontok nem hágnak senki tyúkszemére, kivéve azokat, akik háborút akarnak. Ezek elhárítanák a háborús veszélyt, csökkentenék a háborús lázat és uj reményt adnának-az emberiségnek tartós béke érdekében. E kilenc pont mindegyike szilárdan az Egyesült Nemzetek céljaiban gyökerezik^,-amint azokat 1945-ben San Franciscóban kinyilatkoztatták és aláírták. ,
A Béke Világtanács berlini gyűlésén, melyen egy hónappal ezelőtt én résztyettem, megje-" gyezték azt a tényt, hpgy az Egyesült Nemzetek elmulasztotta választadni a Második Világbékekongresszus üzenetére—^ azaz, erre a kilenc pontra ^ »mintha£ a százmilliók képviselőinek a béke fenntartásával kapcsolatban tett javaskitai nem is 9rdekelnék<c, mint a Világta-nács egy külön határozata mondotta.
A határozat azután ezeket mondta: i>Ennek az üzenetnek az elhatározása óta, az Egyesűit Nemzetek tovább folytatta a népek béléje he^ -lyezett reményének a becsápás4t és ezt a bé^ csapást a tetőfolara emelte azzal á határozattál, mély a Kmái Népkoztái^sáisöt^^^ m 8Zort<( bélyegezte meg. Jóyáhágytá és tekintélyével fedezte az amerikai fegjrvdreserok által' közel égyimUió ember, köztük iíok és
gyermekek. Imádsz á-Idkét tfitbonaik és falvaik romjai között törtek össze vágy^ égettek el. : .
A Béke "^lágtanács elhatározza, bogy a következőkből álló delegációt küldi az Egyesűit Nemzetekhez: Signor Nenni (01aszor«áBág), Mme. Isabelle Blum (Belgiwn), Mrs. S. O. Dáv vies(Nagybritannia), Mrs. Jessie Street (Auszt^ rália), Mr. d'Estier de la "^^erie (FranciáoiN szág),B^. Gábriel Arboussier (Afrika), S«dor Pablo Neruda (Csile), Jara tábornok (Meaákó), Mr. Paul Robeson, Mr. Millard Uphaus (Egyesült Államok), Dr. Attal (India), Dr. Y. T. Wu (Kina), Prof. J. F. Hromadka (Csehszlovákia)
ff -']H tt ■•*í\V ^ -F-I
DR. ENDICOTT az apjával a Béke Nemzetgyűlésen. Id. Dr. Endicott a SO felé közeledik és a Kanadai Egyesűit Egybáa feje volt, ma is a&tiv lelkész. A Nemzetgyűlésen kijelentette: »£z a legfontosabb-gyűlés, amelyhez valaha is szóltam • • . Meg fogják dnök nyerni a békéért . való harcot!«
_X95.1 ÁPBILIS 19, CSűTöRTölS:
és M. Tikhonov .(Szevjetauó)." - . ' Ez a tüelegádió fel vara batalmazva, hogy vetélj® ©s Egyesüld; Nemzetektől:
1. bógy veEy® ffosatolóra a Világbékekoagí resszusűzenetébéim lévő különböző pontokat és a Béke Világtanácsa ezen illésének kűIö^bosS határozatait és adjon véleméiiyt mindegyp^.
2. Hogy térjen-vissza abEöz a szerephez, a. melyet az Alapokmány megjelölt számára, ne*' vezetésén, boígy mint a kormányok közötti mes-egyezés tere szolgáljon, nempedig mint valamely domiináló ésoport eszköze.
A Béke Világtanács ezen határozatát_fe.
jezi be a határozat — ama férfiak és nők száz. milliói rfogjáktámbgabii, akiknek joguk van é> ber őrségét'állani amiák biztosítására, hogy magas nemzetközi szervek ne árulják el a bého fenntartására szóló kűldetésűkéttc
^övefeijlik q meqhMq&^éshQz
]\JÉGYHÓNAPI h-allgatás ésAalogatás után, az E^e§ült Nenazétek főtitkára kéthete, végre-valahára, jelezte készségét,, hogy ezt a fontos delegációt fogadja. Mélységes, ladózás ez a Vr-lágbékexnozgaloin egyrénöyekvö hatalmának és abbeHhathatósságának, hogy rákényszerítse az ENSz-t elsődleges felelősségeinek vállalására. ■. Ez a Nemzetgyűlés Béke M küldjön telegramot Mr. Trygve lienek, ragaszkodva ahhoz, hogy ez ^kilenc pont legyen a Közgyűlés napirendjére téve ezőszi párisi gyűlésén. . .
Ebben a-válságban ^em hagyhatjuk a béke ügyét csak az Egyesült Nemzetek kezében. A, világ népének sajátjává .kelF tennie a béke ű-gyét, saját kezükbe kell venniök a béke fenntartásának munkáját, bárhol legyenek is, bár-milyeir. nyelvet beszéljenek és bármilyen politikai vagy vallásos filozófiát valljanak, vagy bármilyen társadalmi rendszerben éljenek is.
Ne nyugodjunk meg addig, amig az Egyesült Nemzetek vissza nem tér arra az ^tra, a-
' mel3nre a nemzetek a második világháború végével rátették a lábukat. Ne engedjük meg, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányát lefokozzak és eltorzitsák, mint tették a Nemzetek Ligájával. Tulajdon életünk érdekében, ösz-
i sze kell gyűjtenünk minden közvéleményt, a-mit csak tudunk áhhözrag^zkodva, hogy Kanada kormánya adjon'hangot a kanadai — angol- és franciaiiy elvű --Tiiép túlnyomó érzelmeinek és foglal jón állást az Egyesült Nemzetekbén ázotoiak az éísielmelaíek megfel^
Egy békéegyesBtuéiiy legfontosabb
Íl/ÍJ]^ és köny-
nyiteni'óhajtják a v^^^ létező .sufiros feszültségeket, isníerjék fel egy be-keegyezmény mostani lé^őbb fontosságát. I-
^yén békéegyezménir, vegyszerüségénél és köz-
. vétlenségénél fogva, rkifejezést^^a^ békére vonatkozó bármely és mindén szempontnak; A Vi-
, lágtanács a következők-et irta erről az egyezményről:
s-ilyen égyezáiény megkötését a. földnek csaknem minden Ikkosa óhajtja, tekintet nélkül po^ litikai nézetre, társadalmi helyzetre vagy vallási meggyőződésre. Nincs őszinte embex^ aki ne óhajtana szivében á Nagy Öt ilyen gyűlését abból a célból, hogy kivitassák és békés ^megoldást találjanak a nemzetek közötti ciyódások-ra. Teljesen lehetséges egy népszerű ^vélemény-mozgalom számára, hogy ragaszkodjon ahhoz, hogy ez a gimlés megtörténjen. A béke barátainak az őrködő szenie előtt egy kormány sem lesz képes arra, hogy elhárítsa vagy kikerülje a megbeszélést.a
»A Béke Világtanács maga állitott példát nemzetközi konferenciák megszervezésére, hogy különböző országokban lévő vélemények minősített képviselőinek alkalmat adjon eszméik összehasonlitására és közős megoldás találására a világbékét érintő határozott problémákat illetően. Például, francia-belga megértést á német ujrafegyverkezés ellen; konferenciát az ázsiai és csendesóceáni országok szamára; konferenciát északafrikai és közelkeleü országoknak; Fekete-Afríkának; Észak-Amen-kának és Dél-Amerikának. (Mindezek most a szervezés folyamatában vannak.)
További elgondolások vannak egy a Szovjetunióban tartandó általános gazdasági konferenciára, közgazdászok, technikasok, nagyiparosok, kereskedők és szakszervezetiek számara, hogy utat keressenek az országok közolü kcareskedelemnek éa ugyanakkor népek elct-szinvonala emelkedésének előmozdítására; írok ca művészek konferenciájára a nemzetközi koj-turália kapcsolatok előmozdításának scrkcntc-aére; mvamh koaiferendáira a közegészség védelmét illetően.«c ■
A békeegyezmény az alapja mindezeknek b