1951 június; 7,: csütöbtök
KANADAI MAGYAR MUNKÁS
£7 ;
na már
ínyol Imai
mk
áros jar-a-slént lát-cigéf lírat ÓÍ!« ara< bá-
«r
lak,
-"^-"^-^-ü/A/rc tJ^-^""^'^^
:rSü.S,S.R.
r u a £ y.
í^^^^v. .^iV'-íi^'^ iT''-^-^ .......II..... n
yKi fkuk
oTeheran
Haifai
; r- ic- ^ ^ ^
^^®*» Ibrahimi Ezeket olajbán
fózzuk meg!
S A U O t A a A 0 I A
OamhX
OAHRClul
ib ás
»k
A TCRKÉP a yxlagn^ak olajban leggazdagabb, kőzelkeleti területét mutatja, ahol eddig as^ angolok, amerikaiak és franciák marakodtak az olajon. Most már kezdenek ebbe a perbe hathatósan beleszólni maguk az ottani népek^ amelyéké eddig csak amunka.és a nyomor volt. Az Imperialista rablóknak a kiszorítása erről a strat^ai tOTletrol nagy^^a^
^ amérík^^ neincsák a Szaudi-Arábiában ^ 18 éve létesített
Arab^enkai Olajtársttlát^^ < termelése révén, hanem brit és firancia
tarsmk közi^tlen ineg akarják szerezni Közel-Kelet (bájának
fi^gyeduralmat^En^ k^ olajkérdés imperíklistaellenes, szocia-
ii8ta.megbr(!lá8a 2^ és^ részéről söhá nem volt az itteni iáé-'
P*^«;<>«yto ha^ mint most, amikor a kinai felszabadulástól nregrémult im-
perialisták oly/lalánkok^ mint az őssi legyek.
7'
NEM egéíszen fíiggetléh; hanem félgyar-matt országr Úgyszólván ninc^ saját ipara, és iegjelentősebb térnaeszetl kincse, a kőolaj (petróleum, nafta) égy:osztón brit Vállalat, az'Angol-Iráni Qíajtársulatí kezében van. A vállalat pénzellátását London ellenőrzi. Az angol-iráni vállalat a léghatálnaásabb vállalat Iránban. Ugy; yiselkedik mint áHam az államban: saját rend-őrsege és katonai csapatai vannak — több mint százezer négj^zetkilbinéternyi terület van ellenőrzése alatt. - --^
Az iráni munkások a legkizsákmányoltabb munkások közé tartoznak a Közel-Keleten és az iráni gyermekhalandóság a legnagyobb a vi-W^azon/a táján: ioOO újszülött közül át-vo« ■ ? íial még^á betegségek nagyon el vannak terjedve a ■16.5 milliónyi lakosságból csak 244.315 gyermek jár iskolába.
fprf i^^^^'^'óta az egész országban jelentősen ^ nemzeti függetlenségre és a lakosság életszínvonalának emelésére törekvő tömeg-^^^^aíom. A kommunista Tudeh-párt (>A tö-^iegek<-pártja) képviseli az iráni munkásság-A7 ország északnyugati részét képező
ílfF'^ejdzsan szegény parasztjainak legszéle-aeob rétegét. E pártnak sikerült 1946-ban meg-irw első nagyobb sztrájkot az angol-
ÍS J ^jjítamézökön, am^ly több mint három hé-"^„^rtott. A Tudeh-párt fokozódó befolyása S^aíanitotta a brit imperialistákat. Az im-S!^^[Jsták iráni barátai követelni kezdték a *;t^^etiltását. Amikor az iráni kormány meg-rín I Azerbejdzsánnal kötött egyezményt nS ^'^"^^^"^^^^ómiáját biztosította) és el-likfl-' u í'enizetí mozgalmat (mindezt az áme-kormányok egyenes parancsára) —' fe^r*^,f^<>snek érezte magát, hogy a Tudeh-pár-Bflí. "A^í-aíitásba szorítsa. Amikor 1948.ban a (fejedelem) ellen merényletet követett el d«í fanatikus mohamedán szekta tagja, a Tu-ja^.^'Pfrtot vádolták meg és elrendelték felosz-^*»sat. Számos jel azonban azt mutatja, hogy
hö. Ez az első keréskedeinii szerződés Irán történelmében,, amely áruk kicseréléséré szól u-la^^anolyaa < .
^ ezzel az égy^ziri^
amerikaiak nekik feléslei^és, olcsó áriik r^sztöttáki^l Iránt, tóikul, höa^:ők^^m orszáigbah vásárolnának javákat^ ü értékben; noha hagy összegekét áldoznak répíí^ lőterek és katonai utak félépítéséréy ho^ íránt katonái támaszponttá alakítsák át á SzovJet-. .unió^ellen.rV : '\
195Ö májusában a Szovitó nyújtott be Iránnak az éllén, hogy amerikai szakembereknek megengedi, hogy repülőgépről felvételeket készítsenek az Iráni-szovjét határ mentén. Í950 július 14.énRazmar tábornoki miniszterelnök kijelentette, hogy az USA elhatározta, hogy iráni hadsereget fegyverez fel védelmi harcokra a hegyekben. Az^ amerikaiak számos katonái és gazdasági szakértőt küldtek az országba. A nép akcióst követelt az amerikaiak ellen és kényszeritetté^Razmart, hogy szüntesse be az »Amerika hangja* leadóállomást. A novemberi tüntetések eredményeként, 1951 január 8-án a koirmány megsértette szer-ződésétj amelyet 11 amerikai gépgyártó céggel .:,:kirtött; '^-'o:-'":.
TJOYANAKKOR kiélesedtek az ellentétek Nagy^ritannia éaazXJSA között is áz iráni kérdésben. Az amerikaiak ugyanis megkísérelték, hogy a britekét saját módszerükkel győzzék le és^ fokozatosan kis^otítsák az iráni olajmezőkről. Az amerikaiak nyíltan kijelentették, hogy uj olajegyézményt kötnek Szaudi-Arábiá-val, egyenlő nyereségméjgosztás alapján. Az a-merikaíak megkísérelték, hogy Iránnak nem hivatalosan 72 százalék nyereséget ajánlanak fel, arra is igyekeztek, hogy az órs2ságból kiszbrit-aák a brit szakembereket. Hogy az angol-iráni vállalat megakadályozza az amerikaiak térhódítását, magasabb részesedést ajánlott fel az olajkitennelésből. Razmár tábornok kész volt az uj javaslatot elfogadni a parlament tiltakozása ellenére is. Ezért az amerikaiak szemében nemkívánatos lett — ekkor következett be március elején Razmar tábornok meggyilkolása.
Aztán Razrriar bizalmas'barátját, a volt is-kolaügyi minisztert ölte meg a Razmar esetében is alkalmazott fanatikus szekta tágja, ép-pencsak azután, hogy Pakisztánból Iránba-repült MacGhee amerikai ktílügyminiszterhelyet-tes .. .Statáriumot hirdettek ki, a tüntetéseket és gyűléseket betiltották. Miniszterelnökké Irán volt washingtoni nagykövetét nevezték ki, egyikét a leghirhedtebb iráni reakciósóknak. Erre a Tudeh-párt lépett akcióba és nagy sztrájkot szervezett meg az olajmezőn, melyben több mint 20.000 munkás vett részt: az olajmezők államosításának népi követelésén jutott a miniszterelnökségi : még május előtt a nacionalista Mossadegh, akitől azonban ugy kellett erő- • vei kicsikarni a május 1-i tüntetés megengedését — az olaj államosítását megszavazó parlament előtt 30.000 iráni tüntetett az imperialisták ellen éj a hókéért.
'f^^^j'..^ISP^^'-^^^P^ÜPP^^^'i*^' -Az amerikai.• és. brit nyomás .előtt' ingadozó ■ " -^Sffc'5^^';f|t^^^ Mossadegh aligha szerette túlságosan, amikor
" ' május 29-én 100.000 tüntető iráni követelte:
»Ki kell rügni a brit és amerikai imperialistákat
a párt érintetlenül megőrizte szervezetét, sőt befolyása az utóbbi időben még megnövekedett.
T/'ÖZBEN AZ ország gazdasági helyzete állan-■"^ dóan rosszabbodott. Hívatalosi adatok szerint 1939 óta az árak 1000 százalékkal emelkedtek, ellenben á bérek alig valamivel. A The World Today havilap jeleútése szerint á lakos-' ság gazdasági helyzete úgyszólván elviselhetetlen. Brice' laborpárti képviselő, aki 1950 au-gujsztüs végén volt Iránban, szintén azt irta, hogy az iráni lakosság átszökik a határon á szovjet AZerbejdzsánba, ahol a megélhetési viszonyok sokkal jobbak. A nép nyomására és a Tudeh-párt tömegtevékenységének hatására a Rázmar-kormány kénytelen volt uj kereskedel-. mi egyezményt kötni a Szovjetunióval, amely szerint a Szovjetunió fontos árukat szállít Irán-
Az áf ssövefséf es:
KOREÁBAN az amerikaiak már baktériumbombát is használtak!
..... M
IMI
m
f » ' 1 ,« , l ' fi \r \i í «hI ifi
mmi