10. OLOiUL
lódott bele aktiv módou a,békéért folyó harcba. Ezért Gorkij kérdése; »Miért nem tartjátok vissza a közeledő szerencsétlenség e napjaiban fiaitokat a szöröyü mészárlástöl?« —
ma sem vesztett semmit erejéből.
* « *
» . . . A háború azzal fenyeget, hogy felperzseli az európai kultúra fészkeit és az embereket"— azokat, akiket meg nem ölnek, meg nem nyotnoritanak vagy őrületbe nem kergetnek vadállatokká változtatja. Ki fog hát erélj'esen tiltakozni, ki száll harcba a közelgő szerencsétlenséggel ? ^ , , ,
Az asszonyokhoz, az anyákhoz fordulok.
Nemcsak Amerika és az európai anyák millióihoz; akik fiaikat a legutóbbi szörnyű háborúban vesztették el, de azokhoz az anyákhoz is, akiknek gyermekeit holnap vagy egy év mulya fenyegeti pusztulás. Miért hallgattok ti, akik* kinban szültök? Miért neln emelitek fel erős hangotokat a világot fenyegető őrület ellen? Anyák, ti vagyto^c az egyetlen és örök ero, a-mely újra és újra maggal szórja be a földet a halál pusítitása után. A hálál kaszája minden pillanatban ledönt valahol egy embert, s mlo-den pillanatban valahol a föld másik zugában
egy asszony győzelmet ünriejíelve a romboló e-lemek felett, uj embert ajándékoz a világnak.
Melletekkel tápláljátok a gyermeket, kezénél fogva vezetitek Inb az életbe, a történelembemint munkást; aki világot teremt alkotó munkájával, mint hőst, 'aki az emberiség előr revivője, mint bölcset, mint ragyogó gondolkozót Miért vagytok ily nyugodtak, ily közönyö-. sek, mikor előttetek az őt fenyegető pusztulás ? ; . t Fény es dicsőség övezte évszázadokon át ezer és ezer fiatokat. Nagy felfedezésekkel
gazdagították életünket, alkotő erejük világi-tóttá meg létünket,-munkájuk, a ti fiaitok ínun-kája teremtett embert jaz állatból — a legkülönbet, amit e Föld látott. Hog^ engedhetitek meg, hogy, az ember, akit ti szültetek, ujrá vadállattá, ragadozóvá, gyilkossá süllyedjem?
Anyák, ti milliónyian, százmilliónyian vagytok ! -— miért nem kiáltjátok esztelen gyermekeiteknek:
»Elég a mészárlásból! Ne merjétek megölni egymást! Mi életre, munkára, alkotásra' szültünk benneteket, azért,'hogy ^Örömetek legyen ^a:^..életben,-hogy az életet bölccsé, igazzá és 'gyönyörűvé tegyétek. Le a légiháboruval, a mérgesgázzal és a többi, ördögi.tal^ymáh^yal, amelyek egymás kölcsönös kiirtására' vannak . hivatva!« • . ,0- . -
Anyák! Feleségek l Van hangotok, van jogotok törvényeket alkotni! tőletek indul ki az élet és mindnyájan, egyemberként kell; hogy az élet védelmére keljetek, a halál ellen. Ti a . halál örökös gyűlölt ellenségei vagytok. Ti vagytok az erő, amely fáradhatatlanul harcol és győz. ^
Miért hát, hogy e napokban^ a közelgő szerencsétlenség e napjaiban,^n^m -tartjátok visz-sza fiaitokat a szörnyű mészárlástól Miért nem emelitek fel hangotokat áá élet, védelmében, azok ellen, akik rombolásra és pusztulásra s7omjaznak? ' .
Miért?
(Budapesti tudósitónktól)
AZ ARATÁST régén is élénk érdeklődés kisérte Magyarországon. A földnélküli parasztoknak rövid munkaalkalmat, a nagybirtokosoknak, kulákoknak pedig agrárproletárok verejtékével szétzett profitot jelentett.
Az aratás rosszul fizetett munkaalkalmat jelentett az agrárproletárok százezreinek, ugyanekkor a jó, vagy rossz terméseredmény nem kis mértékben befolyásolta, hogy a dolgozók milliói kevesebbet, vagy többet nélkülözzenek. A földbirto-kospk, kulákok, profitját az ilyesmi nem befolyásolta, mert rossz terméskor kevesebbet fizettek a munkásoknak és drágábban adták el termékeiket
Magyarország felszabadulása u-tán, amikor azé lett a föld, aki megműveli, a dolgozó parasztság már ^ gazda szemével nézte az a-ratást. Mindenki gondja lett, hogy a termés a dolgozók jó ellátását biztosítsa, és már a felszabadulást követő első aratáskor az aratók keresetét (rendes elszállásolását, bő étkeztetését, stb.) kollektív szerződés biztosította. .
X^EZDETBEIN az aratás munkája, akárcsak a, föld megművelése még igen nehéz körülmények kö-, zött, kis parcellákon, főleg kézierő-vél folyt. 1948 őszén azonban már Bzámos termelőszövetkezeti csoport alakült Ezek, valamint az állami birtokok megindították a nagyüzemi gazdálkodást, amelyhez az ipar egyre több gépet gyártott.
1951 nyarára már 4,518 termelőszövetkezeti csoport, fejlett agrotechnikával, tökéletes gépekkel művelte meg földjeit és most aratásra készülnek. Terméseredményük mind az ország ellátása, mind a mezőgazdaság , további fejlődése szempontjából iigen fontos. Ezért feléjük fordul az.ország szeme. —
Nézzük meg az aratási készülődéseket
MAGYARORSZÁGON megkezdődött az aratás, a magyar dolgozó nép egyévi kenyerénele betakaritasa. Képűnkön a kí^kundorozsmai gépállomás dolgozóit látjuk aratőgéppel* ezzel felmentették a hátgömyesztő
munka alól a kaszásokat
ySÁMBÉK KIS falu Pestmegyéberi. ^ Régen a község határának egy szét elnyelte a Windischgratz
FéSÍ
íxen
lercegi birtok, másik részén pedig Hitler-barát fasiszták igyekeztek minél jobban kiuzsorázni a magyar földet Mo^ a föld részben a hajdani cselédeké és volt nincsteleneké, rézben állami birtok.
A község 30 dolgozó parasztja
1948 őszén határozta el, hogy mintegy 200 kat holdon (1 hold 0.57 hektár) közös gazdálkodással igyekeznek . maguknak jobb életet biztosítani. Ebből fejlődött ki a »Ráko-si« termelőszövetkezet, amelynek ma 289 tagja van. A szövetkezet 1,-889 hold szántóföldön, 22 kat hold legelőn, 42 kat. hold réten gazdálkodik. .
]y[EGNÉZZűK A termelősíövetke-zet aratási készülődését,, kimegyünk a szántóföldekre.
ötven-hatvan kat. holdas táblák sorakoznak egymás mellett. Még nem régen itt is, akárcsak szerte az országban, a »nadrágszij« parcellák akadályozták anagyüzemi gazdálkodást. A termelőszövetkezet megalakulása lehetővé tette a nagyüzemi gazdálkodást
A lucernát már másodszor vágták, harmadszori kaszálásra aratás utátt, keriil a sor. Néhány táblán már keresztekben fekszik a learatott >takarmánykeverék<: bükköny. Őszi árpa, és a máSs együttérő, amely nagj'ban megkönnyíti az állattenyésztést.
A rozs olyan magas, hogy szinte elvész közte az ember. Az Őszi árpa kalásza 12-rrl5 cm. Kipergetünk egy buzakalászt: nehéz szemek Ömlenek tenyerünkre. Pár nap múlva már viaszsárgává érik, kezdődhet
az aratása is.
Az aratást régen indokolatlan »hagyomány« szerint Péter-Pál napján egyszeri-e kezdték el az országban.. fn<»getlenül a beérés időpontjától. Most minisztertanácsi határozat intézkedik, hogy az aratást mindenütt viaszérésben kezdjék el, mert ilyenkor már jól megérett á gabona és kevesebb a pergési szem-veszteség."
A minisztertanácsi határozat,'a-mely részletesen ismerteti az aratás^ cséplés,. i)etakaritás időpöntj'át és módszereit, ptmiitatás lett a zsámbéki termelőszövetkezetben is.
A szövetkezeti tagok nem-tag hozzátartozói is önként jelentkeztek aratásra. Már pontosan tudják, hogy ki melyik táblán kezd a munkához.
A termelőszövetkez,et és a gépállomás vezetői megállapították azt az időpontot, amikor a gépállomás kombájnja két kéveszedőgéppel megkezdi az aratást, s rendbehozták a szövetkezet gépeit is.
A TERMELŐSZÖVETKEZETEK ^ földjein ez évben még jobban kitűnik a szocialista gazdálkodás föléiiye a »munkában több, eredményeiben kevesebb* egyéni gazdálkodással szemben.
A zsámbéki szövetkezet földjén már tavaly is lényegesen jobb volt a terméseredmény, mint az egyénileg gazdálkodók földjén — mondják a tagok. —Országos átlagban
30 százalékkal, nálunk Zsámbékon 41 százalékkal volt több á szövetkezeti termés. Ezidén pedig becslések alapján másfélszer több termést várunk ,az egyénileg gazdálkodók ezéví termésátlagánál.
A zsámbéki dolgozó parasztok sajátmaguk látják,_ hogy a- nagyüzemi gazdálkodás, a 'gép, , a jól jnegszervézett mUnka és hiindáz, a-mi csak a. társás gazdálkodásban alkalmazható, mennyire emeli a termelékenységet. Például a termelőszövetkezet földjének széles táblái lehetővé tették, hogy a traktorok keresetbe is szántsanak. Ősszel és tavasszal kat holdanként összesen 130 kg. péti sót és 180 kg. szuperfoszfátot szórtak ki. A dolgozó parasztok tudják, hogy a felszabadulás előtt katr holdanként csupán 6 kg. műtrágyát'használtak.
1950 őszén agronómüst kapott a termelőszövetkezet, aki a Pártszervezet segítségével ütemtervet dolgozott ki. Pontosan meghatározták, hogy miből, mennyi területét vetnek be. -
A szövetkezetben egy állattenyésztő és három^ növénytermelő brigád működik. Minden brigád több csapatra oszlik és a csapat tagjai egyénenként is meghatározott munkaterületet kapnak. Ez kifejleszti a felelősséget és a versenyszellemet .
A szövetkezeti termelés jobb e-redményei vonzzák a társasgazdálkodásba -Zsámbék egyénileg dolgozó parasztjait, akiknek csaknem mindegyike bejelentette már, hogry a társasgazdálkodás útjára tér.
A Jobb éléf fél4
/a MUL^ évi jó gazdálkodás szé-pen gyarapította a szövetkézetet. A5r áP m támogatásával hozzákezdtek a sertéshizlaláshoz, állattenyésztéshez és olyan hasznot értek el, hogy abból uj istállókat é-pitettek, két teherautót vásároltak, öntözőszivattyut szereztek be, napközi otthont bölcsödét állítottak fel, és sportpályát készítettek.
A termelőszövetkezet az aratás és behordás után,ujabb nagy beruházásra készül: egész tanyát épit. Számos tag uj bútort, vagy kerékpárt,vásárol. Egy fiatal jegyespár elmondta, hogy az őszi elszámolás után tartják meg esküvőjüket és az évi munkájuk, eredményéből teljesen berehdezk'ednék.'
A zsámbéki határban aratásra készül a termelőszövetkezet népe, hogy learassák a közös munka jó eredményét: á magasabb életszinvonalat biztosító, több termést
így van ez nemcsak Zsámbékon, hanem az egész országban.
1951 jun. 25