IRTA: BECICIE BUHAY
JULlÜS 1-ÉN a CBC rádióállomás nemzetközi leadásában 14 ország 100 ezernyi hallgatójának ezt mondta:»Azok a bizonyos alapvető demokratikus jogok, melyeket a kanadai nép élvez, féltékenyen őrzött hagyomány Kanadában . , . Ez jelenti a szólás, vallás, gyülekezés, mozgás és sajtó szabadságát, az önkényes letartóztatás elleni szabadságot, a választott politikai párthoz való tartozás szabadságát és a magántulajdon szabadságát.«
De az ezt megelőző héten a St. Laurent-kormány a kanadai törvényeknek egész sor olyan módo-8Ítás|it erőszakolta át a képviselőházon, amelyek roppant fasiszta veszélyt jelentenek minden kanadai polgár és^ szervezet polgári és szabadságjogaira. Senki ne^i essen abba a tévhitbe, hogy a Garson-féle módosítások csak a baloldal ellen irányulnak. Nem! Ezek Kanada díemokráciájának egész kerete és tartalma ellen i-ránjnilnak, mindenki és minden ellen, aki bármily mértékben nem egyezik meg, kritizálja, vagy ellenzi a St. Laurent-kormány politikáját.
) Sőt, mitöbb — s ezt tudtára kell adni minden kanadainak , ezek a módosítások az U.S.A.-ban készültek. A legbefolyásosabb kanadai üzleti lap, a Montreal Gazette, május 1-én beismerte:
»Ai2UJ törvényjavaslatot ... az U.S. kormányának a megkeresésére terjesztették itt élő,«
A képviselőházi vitában több képviselő kénytelen volt elismerni, hogy Garson igazságügyi miniszter törvényjavaslatai a legsúlyosabb ö-kölcsapások a kanadai szabadságjogok ellen.
VIGYÁZZUNK A SZABADSÁGJOGOKRA
CTANLEY KNOWLES CCF képvi-^ se lő, az árulás meghatározásával kapcsolatos módosításhoz szólva, kijelentette: s
»Ugy tűnik nekem, hogy azzal la felelősségünkkel párhuzamban, hogy törvényeket alkotunk az állam biztonságának védelmére, a-zért is felelősséggel tartozunk,hogy szét ne forgácsoljuk szabadságjogainkat. Véleményem szerint a pol-. gárjogaink egyike, amit meg kell védenünk, az, hogy jogunk legyen ennek a nemzetnek a politikáját vitatni, még akkor is, ha'az olyan háborúval ván kapcsolatban, amelybén mi is esetleg résztveszünk.
»Eszembe jutnak a külügyminiszternek (Lester B. Pearson) olyan nagyszerű beszédei, amelyeknek a-lapján őt is az árulás vádja alá helyezhetik. Elment már odáig, mikor azt mondotta, hogy a kommunizmust nem tudjuk megdönteni militarista eszközökkel.*
Angus Macinnis CCF képviselő kijelentette:
»Ámulatba ejt az a közömbösség, amit ennek a javaslatnak az elvével kapcsolatban tanúsítanak . . . Nem látom okát annak, hogy miért nem lehetne.félretenni az őszi Slésig.
»Biztosra vehetjük, ha a diktatúra megtorló törvényeit kell bevezetnünk a demokrácia megőrzésére, akkor elveszett a demokrácia . . . Azt hiszem, hogy ezzel nagyon veszélyes táligra lépünk.«
Macinnis figyelmeztetett an*a, hogy ezeket a módosításokat akkor terjesztették elő, »mikor a hisztéria szakadékának a szélén élünk.«
, NAGY VESZÉLYT JELENT
JOHN Diefenbaker konzervatív képviselő a módosításokkal kap-
csolatban kijelentette :
»Ezeknek' az alkalmazása nagyon veszélyes ... Nem emlékszem olyan esetre az elinult négy-ötszáz év alatt, hogy árulás elleni törvény alkalmazása ilyen messze ment volna, mint ez a módosítás. Van a Brit Birodalmon, vagy az Egyesült Álla-, mokon belül valami, ami ezt a módosítást megközelítené ?«
^zon a döntőjelentoségii jun.-2S-iki ülésen, mikor ezt-az S. S. -Gérsoh igazságiiigyi miniszterr által előterjesztett fasísztajéllegű 391.es ja;yasIatot elfogadták, körülbelül csak 50 képviselő volt jelen. Több mint 200 képviselő valahol máshol volt elfoglalva, mikor Kanada 14 milliónsri népének' a demokratikus jogait érintő e-zen törvényeket elfogadták!
Jellemző, hogy a St. Laurent-kormány, az Ü. S.^ kormányának közbelépésére, éppen azon a héten terjesztette elő ezekíst a javaslatokat^ amikor minden kanadai hazafi a-zért fohászkodott, azért reménykedett, hogy beszüntetik a tüzet Koreában. Éppen akkor, amikor világszerte minden jóakaratú ember reményeket támasztott, hogy a tűz beszüntetése Koreában létrehozhatja a világbékét. '
HŰSÉG ÉS HAZAFISÁG
TJÉKE: kétségtelen, hogy ez az ál-ma és reménye Kanada 14 milliónyi népe 99 százalékának. Megőrizni Kanadát a háborútól, élni és élni hagyni, békében lenni a világ minden népeível, ez a próbaköve a Kanadához való hűségnek^ és a hazafiságnak.
Mégris, a St. Laurent-módositások, melyeket Kanada Napja előestéjén iktattak be, elsöprő fasiszta jellegével alkalmasak arra, hogy Pear-sont árulás vádja • alá helyezzék, használhatják arra, hogy valamely egyház papját, egy sorozásellenes francia-kanadait, bármely őszinte békeharcost árulással vádoljanak meg. Ez valóban a legveszélyesebb belegázol^s a nép legféltettebb demokratikus jogaiba Kanada történelmében. 0>
Hol volt az ellenzék, mikor e módosításokat hamarjában elfogadták? A CCF miért nem próbálta megakadályozni? A veszélyt mutatja az, hogy miközben Knowles és Macinnis CCF képviselők beismerték )Ei képviselőházban ennek a St Laurent-törvénynek a veszélyes-
ségét, de akcióba nem léptek ellene. Egyetlen lépést nem tettek sem a TLC-AFL, sem a CÓLrCIO vezetői arrai hogy felrázzák a szervezett munkásságot.
Coldwéll, Mpshér és Bengough veszélyes könnyelműséget és nemtörődömséget erőszakolnak a-szak-szervezeti munkásság, a CCF-isták és a szervezett farmerság töniegei-re —r, egy olyan, döntő pillanatban, aniikdr a szabadságjogókat feszítik meg. Ezt a helyzetet meg kell változtatni. A munkásságnak, fármer-ságn^k és CCF töniegeknek hallatni kell hangjukat és vállvetve harc-baá|lnl a kommuüistákkal^ demokráciáért. * Az egész munkásmozgalomnak közös ügye az, hogy. harcba " áll jón egy Joglevél (Bili of Rights) beüctatásáért, a St. Laurent módosítások eltörléséért.
MIT KELL TENNI?
ipLöSZöR is, minden hazafias, hü ^ kanadait tudatára kell ébreszteni annak a veszélynek, ainit éz a törvény magában rejt. Ez kihívás és fenyegetés minden kanadai felé, a-ki szólni, írni, dolgozni mer Kanadáért és annak békéjéért, demokráciájáért, függetlenségéért és haladásáért.
Minden kanadai, aki mégérti a lojalitás és demokrácia értelmét, állást kell foglalnia ezeknek a módosításoknak az eltörléséért. A 200 képviselő mindegyikét felelősségre kell vonni: miért nem volt jelen, miért nem foglalt állást Kanada demokráciájának alapvető jogai védelmére? Hajlandó-e cselekedni ennek az U.S.-gyártmányu fasiszta törvénynek az eltörléséért? Kész-e dolgozni egy Joglevél,érdekében?
Másodszor: Fel kell építeni ten-gerparttól-tengerpartig a legszélesebb erőteljes tiltakozó mozgalmat, amely felölel minden politikai nézetű, fajtájú és meggyőződésű embereket, hogy közösen védjék demokratikus jogaikat — hogy biztosítsák ennek a fasiszta törvénynek az eltörlését, mikor a parlament összeül októberben.
A NÉP EGYSZER MÁR GYŐZÖTT
l^'ANADA történelmének minden "szakaszán, a nép társadalmi mozgalmai mindig' kényszerülve voltak arra, hogy szembeszálljanak és leküzdjék a reakciónlak a demokratikus jogok eltiprására történő kísérleteit.
Sokak még elevenen emlékeznek
arra a történelmi 'küzdelemre, a-mely 1919-től 1936-ig tartott, s a-'mely a 98-áis törvényszakász eltörlésével és B^B;3énnett»vaspata« uralmának veréségév-el végződött. A demokráciának ezt - a nagy győzelmét a polgári szabadságjogok mozgalma arattaj a demokrácia feledhetetlen bajnoka. A.. E. Smith vezetése alatt. A kanadai nép nagyrészé, líelisinerve jdémókriatíkus jogai védelmének szükségeisségét, or-szágosméretU peticióskámpányo-kon, tömeggyülésekén, egységfron--ti megmozdulásokon és a Ct»DL é-pitésen keresztül, győzelmet aratott a^reakció fölött.
Kanada szakszervezeti mozgalma évtizedek óta folytatja hősies harcát a szervezkedés, a kollektív egyezkedés, a piketelés és sztráj-kolás jogáért és megtartásáért. B-zeket a jogokat - veszélyeztetik St. Laurent azon módosításai, amelyek az >izgatással« és szabotálással, foglalkoznak. A szakszervezeti mozgalomnak az élére kell állnja annak a küzdelemnek, áihely ezen módosítások eltörlése érdekében történik, mert ezek sokszorosan veszedelmesebbek a munkásságra nézve, mint a hírhedt 98-as törvényszakasz volt, A Demokratikus Jogok Ligája (Leagrue for Democ-ratic Righií) máris kampányt indított ezen módosítások eltörléséért és egy Joglevélért, amit minden demokratának támogatni kell,
A kanadai ^demokrácia traiU-ciói elevenen élnek. A demokráciának mély és sizétágazó gyökerei vannak. Kanadának olyan szüksége van a demokráciára, mint magára az életre. .Demokrácia nélkül az élet a fasiszta rendőrállamboz vezet.
Kanadának szüksége van egy i-gazi Joglevélre, amely biztosítja minden kanadai részére a szólás, szervezkedés ■ jogát, hogy dolgozhasson a békéért, demokráciáért és társadalmi haladásért^ Egy ilyen Joglevelet biztosítani lehet, ha egységes, harc indul el-n hírhedt Gar-son-féle módosítások eltörléséért, melyek a szivét tépik ICanada demokráciájának.
Minden kanadainak életbevágó ügye, hogy támogassa a Demokratikus Jogok Llgájának^ á polgári jogok' védelméért, ezen módosítások eltörléséért, a Joglevél beiktatáM-ért indított kampányát. Ez minden hü és hazafias kanadai felelősség®.