4. OJLÖAL
W51 JIJLIUS lf>,
MINÉL messzebb kerülünk a máso-£k világháború befejeztétől, annál világosabbá válik, hogy az uj világ* háború előkészitésére törő agresz-sziv amerikai imperializmus a hitlerizmus utján halad.
Az imperialisták háborúval akarnak uj életet önteni a kivénhedt, erejétvesztett kapitalizmusbaí háború utján akarnak megszabadulni a kapitalizmus testét marcangoló rákfenéktől, amelyek különösén a kapitalizmus kiéleződő általános válságának időszakában éreztetik hatásukat. Napjainkban azonban az imperialistáknak nincs könnyű dolguk, ha ki akarják robbantani az uj világháborút: a népek mindjobban szélesedő és fokozódó békeharca szüntelenül neveli a demokrácia és szocializmus táborának e-röit, gyöngiti az imperialista tábort és fölötte megnehezíti a háború ki-robbantására törekvő imperialista agresszorok dolgát. Ezért igyekez-^ nek az imperialisták mindenekelőtt azon, hogy megtörjék a népek ellenállását megsemmisítsék a mép-tömegek által kivívott demokratikus jogokat éö leszámoljanak á béke hívéinek*mozgalmával. A szabadságot akarják agyonütní^^^hogy annál könnyebben Üthessék agyon a békét.
AZ UTÓBBI években »az amerikai hagyományok védelmének* ürügyén és a »kétpárt-rendszerc segítségével fokozott mértékben folyt az USA államgépezetének fasizálódá-sa. Ez, kifejezésre jutott abban, hogy az USA-ban elrendelték a kivételes állapötot^ érről tanúskodott a munkásellenes Taft-Hartley törvény és még több antidemokratikus törvény (a MacCarran-, a Smith-fé-le, stb.) életbeléptetése, a békeharcosok ellen indított bünperek, az USA Kommunista Pártjának 11 ye^ zetője ellen hozott gyalázatos bírói ítélet, a Ku-Klux-Klan-hoz hasonló fasiszta szervezetnek és az »A-merikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság«-nak a működése. Kifejezésre jutott ez a féktelen sovinizmusban, antiszemitizmusban, a fasizmus mélyen behatol a hadseregbe, a flottába, a diplomáciába, s ezt juttatja kifejezésre áz emberek tipikus&n göbbelsi erkölcsi züllöttsége. Az USA-ban uton-utfélen fölburjánzanak a fajelmélet híveinek, a geopolitikusoknak, a neo-malthuziánusoknak embergyűlölő eszméi és a különféle »teoretiku-sok« bűnös és elvetemült agyrémei, amelyek émbermillíók kiirtásának szükségét bizonygatják.; A fasiszta i'eakció bűzös lehelletévél megfertőzi az emberek gondolkozását,'a kultúrát és a civilizációt, áz emberiség minden haladó vívmányát e jcorcssöpredék martalékául akarja odavetni. A koreai agresszív háború förtelmes kegyetlenkedései mutatják, milyen messzire ment már el az USA a fasiszta kannibálizmus utján.
A MARSHALLIZÁLT országok burzsoá kormányai az amerikai imperializmus nyomdokain haladva, szintén meghonosítják országaikban a fasizmust és óvják a fasiszta hóhérlegényeket a nép haragjától. Franciaországban azzal próbálkoznak, hogy letörjék a demokratikus szervezeteket és utat nyissanak De Gaullenak a hatalomhoz. Olaszország, Anglia, Ausztria, Belgium, Finnország kormányai minden lehető módon yédőszáni3^k alá veszik a fasisztákat. A fasiszta szörnyek Nyugat-Németországban és Japánban — a kruppok, holderek, gude-rianok, azigemicuk 'és az emberirtás többi szakértői — szabadlábra kerültek és segítenek ax amerikai helytartóknak a német és japán militarizmus feltámasztásában. A Jugoszláviában, GörőgoiBzágban, Braziliában, Argentiiiábim» GhUében és más latinamerikai államokban, valamint a Spanyolország 4& Portugália területén urallrodó fasiszta hs^
mányzatok Washington teljes támogatását élvezik.,
Az uj háború előkészítése és az államrendszer fasizálása sok kapitalista országban —^egymással; szervesen összefüggő és egymást kisérő két folyamat. A fasiszták Franciaországban,^ Nyugat-Németországban és egyebütt olyan mértékben válnak egyre pimaszabbá, a-milyen mértékben a marshallizált korníányok mindinkább alárendelik országukat a fasizmus főistápolójá-nak és pártfogójának, a Wall Streetnek.
AZ ÁLLAMRENDSZER fasízálódá-sa a kapitalista országok egés^ sorában arról beszél,-hogy az úgynevezett >harriiadik €rő« ~ az impe-^ rialízmusnak jobboldali szocialista és egyébb lakájhada — már nem tudja fékentartani a dolgozó tömegeket^ nem tud gátat vetni az egyre növekvő békemozgalomnak. Az imperialisták alrra használják ki /a jobboldali szocialista és egyéb »a-merikai pártokat* s velejéig, züllött vezetőrétegüket, hogy megnyissák ezekben az országokban a zsilipeket á belső államrend fasizálása és teljes militarizálása előtt.
A demokratikjis szabadságjogok elleni összeesküvés ^a legagresszi-yebh"köröknek áz á törekvése,hogy egész sor államban fasiszta rendszert létesitsenékv—-nem más, mint összeesküvés a béke ellen., . Ujabb kísérlet ez arra, hogy a nép patakókban Ömlő vérével tartóztassák fel á kérlélhetetleíi -történelnii. fej-
lődést, amely elkerülhetetlen bukásra ítélte az imperializmust Ha az imperiali^ék semmibe veszik M népek keserű gyűlöletét a fasizmussal szemben, ha fittyet hánynak a közelmúlt történetének tanulságaira és egyes ors^^ágokban ujből a fasizmus vértől csöpögő bárdjához akarnak nyúlni -r- ez aitól beszél, hogy a. demokrácia és a szocializmus növekvő ere jenek láttán végigr-fut a hideg á hátukon. Nem az erőnek, hanem áz imperialista^ tábor gyöngeségének j^le, hogy az imperialisták, és elsősorban az amerikai imperialisták mindinkább sutba-dóbják^ hagyományos burzsoá-de-mokratikus kormányzási formákat.
AZ IMPERLAXJSTÁK ujabb kísérleteire "a néptömegek azzal válaszolnak, hogy fokozzák békeharcu-, kat éis erősítik, kiszélesítik a fasisztaellenes egységfrontot.
A fasizmus eHen való harcban, mindenekelőtt a munkásosztály egységére és ennek alapján az ösz-szes demokratikus, nemzeti, haladó erők egységére van szükség.Hit-ler, aniikor hatalomra tört^ kihasználta a jobboldali szociáldemokrácia árulását, a munkásmozgalomban lévő szakadást és a nemét burzsoá pártok népellenes politikáját. Mihelyt azonban Hitler megalapozta fasiszta diktatúráját, leszámolt, mindegyikükkel, a szociáldemokratákkal és sok burzsoá párttal egyaránt. Becsületes szocialistáknak és" demokratáknak erről a leckéről e-gyetlenégy országban sem szabad
'A KANADAI Békekongrésszus Országos Tanácsának július 8-án megtartott ülése rámutatott, hogy a mai, munkából való elbocsátásokkal, növekvő drágasággal, a nép és ország gazdasági és társadalmi helyze-
• tenek a háborús gazdálkodás következtében egyre súlyosbodó válságával szemben, a Béke Világtanács által október elejére Moszkvába hívott nemzetközi gazdasági konferencia nyomán Kanada fellendülést nyerhet. Az ülés teljes delegáció küldését határozta el a moszkvai konferenciára. ' • '
Oshawábanaz autómunkások (CIO-CCL) 22-es lokáljának vezetősége 6000 munkás képviseletében a minap Ottawától a háborús politika és azzal kapcsolatban amerikai parancsra fennálló kereskedelmi blokád megszüntetését és munkát biztosító szabad kereskedelmet követelt. • i
A villanymunkás. UE, az ércbányász és olvasztó Mine-Mill egészében és néhány más szákszervezet számos helyícsoportja már régóta programjára tűzte az oshawaiakéhoz hasonló követelését. A Labor-Progrésszív Párt már.a háború alatt kezdte, utána folytatta és a Marshall-terv bevezetése óta állandóan fokozta ilyenirányú követelését.
Dyson Carter a »News-Facts«-ben, a Kanadai-Szovjet Barátság Egyesülete kiadványában, legutóbb >A hirek mögött* bevezetéssel a következőket írja:
»Mi késztette Mike Pearson külügyminisztert ana, hogy a tőkéseket azzal a kijelentéssel ejtse ámulatba, hogy Kanadának kereskedelmet kellene folytatnia a Szovjetunióval? Tekintsünk az alábbi jelentésekre ...
^ ^Május 16 (CP): Sir Gladwyn Jebb (Britannia embere az ENSz-^ben) azt mondta az amerikaiaknak, hogy Anglia nem szünteti be a szocialista világgal való kereskedelmet. >Levágnánk az orrunkat, hogy dacoljunk az arcunkkal*, mondotta.
^ Május 31 (Reiters): Sir Hartley Shawcross (kereskedelmi miniszter) azt mondta a bnt parlamentnek, hogy a szovjet kereskedelemnek nagy előnyei vannak, fenn kell azt tarteni. ^Britannia nincs háborúban Oroszországgal*, mondotta. \
Június 6 (N.- Y. Times): Genfben, európai szakértők »komor nyilatkozatokban* beismerték, hogy kereskedelem kell nekik a szocialista országokkal, vagy tönkremennek az Amerikától szuperpi-ofitos árakon való vásárlástól.
Június 6 (CP): Pearson a nemzetközi mintavásáron beszélve szomorúan bevallotta, hogy »a „szabad" világ gazdaságára káros* lenne, ha mm folytatnánk kereskedelmet a Szovjetunióval,
Nagy nevek. Hosszú beszédek. De ezek az urak elhallgatták, hogy valóiábaa mi aggasztja őket Meg vannak rémülve, amint Amerifcia gazdasági tozetöré^ felé halad. Sóvárogva tekintenek arra a roppant üzletre, amit a szocialista világgal folytathatnánk ... ha békét aka-runkU
snej^eledkezniük. A &a?^fla, ol^ m iáá0. 0Esz%o& - komm^am '' Seám®mzMomh ezt ^:fö!aiii'__„^ mérlegelik asd&atvé tapáéMalat^ kát, Bniélyeket á háború elBt^ a h ború alatt és után a^fadámias ell vii^ott harcbain szereztek és a . harcot fejtenek ki á széles fasiszta* ellenea egységfront mééteremtésd érdekében.
. A békemozgalom elszakithatat. lanul Összeforr a fasizmus ellen való harccal^; a, dolgozóknak minden,* f napi követeléseikért és demokratikus jogaikért szervezett akcióival s á. széles fasisztaellenes front meg* teremtésével es megszilárdításával. Ez a mozgalom elválaszthatatlan attól, hogy erélyesen és következeteken leleplezzék az »amerikai pár-toknák«v a fasizniús növekedését e-lősegítő pártoknak nemzetellenes politikáját és attól, "hogy pellengérre állítsák elsősorban a jobboldali szocialista vezetőket.
SPANYOLORSZÁG hős népe legutóbbi megmozdulásaival bebizonyította, hogy még á véres fasiszta diktatúra körülményei között is lehet tömegmozgalihat kifejleszteni a fasizmus ellen, a békéért.^ titóis-ták ellen való harc Jugoszláviában egyre szervezettebbé válik és mindinkább tömegjelleget ölt, átnő nemzeti ellenállásba az amerikai gyarmatosítók é^ balkánig háborús terveik ellen.: A Francia Kommunista Párt a békét védélniezí akkor, a-mikbr a népet harcba szólítja De Gaulle és'párijfogói ellen^^^ bátran sikraszáll nemzeti becsülétéért és szabadságáért. Az ; USA békeszerető, erői egyre tevékenyebben szállnak sikrá a fasizálás ellen, a nép demokratikus jogai és az alkotmány védelniében és a koreai háború ellen. A fasizmus és a militarizmus elléh vívott hősi h arc hulláma végigsöpör Nyugat-Németországon és Japánon ;S Latin-Amerika számos országán.
A kommunista és munkáspártok, amelyek az önfeláldozó és hős antifasiszták százezreit^ és millióit nevelték,^ szent kötelességüknek tartják, hogy a békéért vívott harc élcsapatában halad janak. A kommunisták a fasizmus^ a háború ellen való harc élén haladnak. Állandóan felvilágoisitják a népeket a fasizmus lényegéről, arról> hogy a fasizmus közvetlen kapcsolatban áll . az imperialisták uj háborús élőké-/ születőivel és igy milliók haragját szítják fel a fasiszta fejvadászok és cinkosaik ellen. A kommunista pártok figyelembeveszik a tömegek tudatában végbement jelentős fejlődést: azt, hogy a tömegek saját tapasztalatuk alapján győződtek meg arról, mi a fasizmus; aktivizálják a szunnyadó antifaisíszta erőket, állandóan egybekapcsolják az antifasiszta harcot á népek békeharcával, mindig a konkrét feltételekből, a kialakult erőviszonyokból indulnak ki és magasra emelik* áz antifasiszta harc zászlaját. A kommunisták sohasem tévesztik szem elől: ennek a harcnak a sikerei szilárd alapul szolgálnak arra, hogy kifejlődhessen a legszélesebbkörű hazafias, népi békemozgalom a béke és demokrácia legfőbb ellensége az amerikai imperializmus ellen.
AZ ANTIFASISZTA erők napjainkban sokkal hataímasabbak, mint a háború előtt, gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek, a - demokrácia es a béke táborának történeUni sikerei alapján fejtik ki tevékenységükét. Ezek az erők állandóan erziK a Szovjetunió, Kína, a népi demokratikus országok és a Néraet Ve-mokratikus Köztársaság népeinek erkölcsi támogatását. ,
Az egységes, a szívós, önfeláldozó harc győzelemre juttatja a ae-mokratikus béketábort az imperialista reakció sötét erői fölött ^ (Megjelent a >Tartós békéért,
népi demokráciáért* cunu lapban.) *