SO. OLDAL
EANAÖAI MAGYAE MüMICAS
1951 SZEPTEMBERia/CSöTőRTAir
TáÁLUNK AZ 18,48-as forradalom élőkészitésének periódusában a klérus elleni harc nem kerül előtérbe, még azok után sem, hogy előttünk áll a francia példa, amelyet e-gyébként a magyar felvilágosodás képviselői, amennyire lehetséges, igyekeznek követni. Nem kerül, mert nem kerülhet előtérbe a sajátságos magyar viszonyok* miatt. Nálunk a kapitalizmus fejlődésének lehetőségeit kell megteréníteni, »szélesre tárni a kapukat a kapitalista fejlődés előtt« — Franciaországban egy gazdaságilag végbement folyamatot kell betetőzni és. ilyen értelemben biztositáni az u-jabb fejlődés lehetőségeit ... A döntő különbség azonban az, hogy Fi'anciaország a >tiszta«, klasszikuá polgári forradalom hazája; ugyanakkor viszont , Magyarországon a társadalmi forradalmi törekvések a nemzeti függetlenség . problémájával bonyolódnak, a társadalmi és függetlenségi kérdéseket csakis' é-gyütt lehet megoldani. Elsősorban a nemzeti függetlenség kérdésé az, a-meíy nem engedi, hogy á magyar klérus elleni küzdelem előtérbe kerüljön, annak ellenére sem, hogy a^ főpapság nap* mint nap bizonyitjá nemzetietlenségéty egészen a fórrádalomig, ámikoris ez a tendencia nyilt hazaárulássá változik; Nem engedi 'élőtérbe kerülni, mert az antiklerikalizmüs végső fokon ^ a feudalizmus elleni harcnak csak e-gyik részletkérdése . . .
• .IRTA MÉSZÁROS ISTVÁN
ö A muU év végén FranUin-Madásban "A feJcete lohogó" ciinen jelent meg Ady Endre antiklerikális Írásainak, jelentős része. Erről a kötetről a Társadalmi Szemle ezévi julius-augusztíisi száma közölt tanul-mányi Mészáros István tolláhól. A tanulmány L részéből vett rövid szemelvény melleit itt közöljük a tanulmány II. részét.
A forradalom után kialakuló gerinctelen, opportunista, felfelé asz-szimilálődó és jórészt nem naagyar burzsoáizia nemhogy szembefordult volna a klérussal, hanem éppen hatalmának fenntartása és kiszélesítése érdekében kereste a szövetséget vele, mivel a magyar egyház hatalmas vagyonokkal; rendelkezett, és az államélet számos vezető pozicióját közvetve, vagy közvetlenül birtokolta . . .
AZ OKA annak, hogy Ady Endrénél oly nagy számban találunk radikális, bátor, ostorozó— hangú antiklerikálís Írásokat, a-mint azt »A fekete lobogoa is mutatja? Mi teszi szükségessé, hogy Ady Endre állandó harcban álljon a magyar és nemzetközi klerikális reakcióval? Az, hogy az imperializmus korára a katolikus egyház funkciói is megváltoznak. A papság a Vatikánon keresztül szilárd kapcsolatot teremt a nemzetközi nagytőkével, egyik legszilárdabb támasza lesz a világreakciónák. Az egyház a - megváltozott körülményeknek megfelelően, ahol azt a po-litiiíai viszonyok szükségessé teszik, uj ideológiával is fellépr Előtérbe kerül a »modem egyháza gondola-
ta, szemérmetlenül . szemforgató kétkülacsos politika, formájában ... Ez A kétkulacsos" egyházi modernizmus filozőfiailag az irracionalizmushoz váló közeledést eredményezi, politikailag pedig -~ odaállást a fasizmus mellé, ami a második világháborúban, Hitler fegyvereinek megáldásakor válik mindenki előtt nsnilvánvalóvá. Ady korára tehei:ő a keresztényszocialista pártok megszületésé ^isi természetesen a tudományos szocializmus ellenfeleként... Mindé25ekhez hozzájárult még az is, hogy Magyarországon, Ausztrir ában, Németországban és a^ cári O-rószországban az imperializmus korszákára következik bé egyház és állam még szorosabb összefonódása' á hatalmon lévők' hialálraitélt uralmi rendszerének fenntartása érdekében ...
Mas^árörszágon az imperializmus korszakában égető szükséges^ seggel kerül napirendre az egyházellenes harc, mert a fekete reakció hatalmia szinte a legnagyobb mértékben nyilvánul meg. A feudális maradványok: forradalmi felszámo-• lása a; további haladás előfeltétele,
ez nem képzelhető el a klérus gazdasági és politikai hatalmának szétrombolása nélkiil... De ekkorra már nemcsak közvetve, a valláson keresztül telepszik rá a politikai mozgalmakra. Hanem köasvetle-nül, nyilt háladáséllenes politikai a-gitációval is. Ady világosan látja az égyháiz;: ellenforradalmi szerépét, látja, mily; nagy Bkádálya a haladásnák: - . ■■'
»éz az ország a mai dúsgazdag kiskirályok, ránkszabaditott szerr zetések, s főképpen a hatalmas bécsi Bürg, s á még hatalmasabb Vatikán' nélkül protestáns lenne, élő, mint nz Jsten, ha van, és ma-. @yár és demokrata és forradal- \
Az elmondottak teszik^ lehetővé, hogy a magyar antiklerikalizmüs, amennyiben következetes, más jellegű légyen, mint a nyugati óságokban, nem ködösítés és a társadalom égető problémáinak elkendőzése, hanem a haladás és a forradalom győzelmének egyik legfontosabb láncszembe. Sőt a fenti tényezők követelik, hogy a magyar for-
radalom nagy énekese, Ady Endre nap-nap után sikraszálljon a gondolat szabadsága érdekében, a sö^ tétség ellen. De van még egy fontos mozzanat,' amit nem szabad szem elől téveszteni és- ez: a^ tudor mányos szocializmus niegléte, a munkásmozgalom, rohamos növekedése; Ez teszi lehetővé, hogy Ady Endre eddig még soha nem látott tudatossággal küzdjön a »feketc lo-l>ogóxc ellen. Ez teszi lehetővé azt is, hogy Ady a »fekete lobogó« gyalázatos embertelensége mellett az ezt legyőző és egyedül legyőzni képes ávorös lobogott is meglássa és felmutassad
DY EGYík első iifásábán, 1901-ben, élesen rajzóíta-meg a külvárosok njromortanyáinák és^ a kánp^ nok-sbr gyönyörű palotáinak kiáltó ellentétét. És nem riasztotta őt visz-sza a Jöörtönbüntetés, amit kapott érte; attól kezdve, ha lehet, még nagyobb élességgel leplezte le a tár-sádúiimi ellentétek^
' ■ >Itt él és uralkodik szá^eizér ember, születik, vért izzad, kín-, szenved és méghal sok- millió.« »Itt a segítség nem azoké, akik ségit^égré szorulnak, dé a bilincs sem azoké, akik megérdémel-nék.« >Az élét jogát milliók, nem ismerik.« >A nyomorult >százez-reknek ma már csak egy joguk
; van: fölfordüÍnL«"
A másik oldalon pedig ott vannak :>á grófi százezer holdak s a piispö^ ki. auláka. Nem más ez az ország, mint i>mágnások és püspökök ura-dalmaccEz az éles ellentét, égreki-áltó társadalmi igazságtalanság szükségképpen vezeti el Adjrt a szekularizáció gondolatához:
: >ménn5a nyómori; lehetne enyhíteni, s mennyi könnyet' letörölni
, á -kanonok pénzévél.* >A 'Váradi két püspöknek kissé sók á földje. A kanonokok szintén íiém földnélküli Jánosok ott ... Vaskóh vidékén, de az €gész országban igy áll a bál.« »A szekularizációra .. . mielőbb muszáj lesz gondolni, habár maga Kis Áron kálvinista püspök kenetesen hangoztatja a szerzett jogok tiszteletét.* ^
í
^* "taK , fia i'-íií
De Ady leleplezi azt is, hogyan tartják fenn ezeket az állapotokat a- nép növekvő mozgolódása ellenében. Három tényezőt is megnevez: az erőszakot,: a vallás igáját és a keresztényszocializmust. Az eröszakot íném kórláp csak a y'úi-)\aAí.a\^^ látja, ho^ itt: »Szmés reverendás püspökök és pökhendi grófok korbáccsal télnitanak en^^elmességre lÉiinden-tót.«r És, ho^ ez; ne lehessen mindig igy, meghíjzza a vészharangot: »Ha a feudális és papi uralkodás még ném szűnik Magyarországon, ötven év alatt élpasztu]unk,« va militarizmiisniik,; klérikalizmusnak, s f eadalizniii9nak f al^^ roin-bic^nunk^ Ka^.^
£ Ebből a jiézőpontbol válik vilár gossá Ady aiítiklerikalizmusa. A forradalom lehetőségeit, mint ő" mondjá, a nemzet továbbélésének feltételeit akáíja megteremteni v£-lé^ Ez hátáirbzza meg a vallásról alkotott nézetéit és a vallás elleni harc kérdésében elfoglalt állás-pontját. Ez.:határozza meg a protestáns ultramontanizmus leleplezését csalíugy, mint a nyugati államokban divatozó és vele sok tekin-. tétben rokonlimagyar antiklerikalizmüs kimélétlen bírálatát is. És ez acforrádalomyárás vezeti el szükségképpen a fekete lobogón diadalmaskodó vörös lobogóhoz is.
ADY A VÁÜLÁS elleni kritikájáéiban abból indul ki, hogy »babo-nás hagyományok rabszolgaságban tartják a polgárság miHióit.« A vallásnak ezt ^funkcióját leplezi le, hogy tanításaival, a papok mester-kedéséivel akadályozója a társadal-
(FoljTtatása a 7. oldalon) * nak. Az ember a két kezével alig-végez munkát. Legföljebb gombot nyom le, meg a sztali-nyec kormánykerekét, a kombájn csapjait forgatja, tartja. Kilencvennyolc százalékig gépesítettek, minden munkát! Én még olyat nem láttam életemben! Hogy ki ne feledjem: még csak zsákolniok sem kell: a szelektorszijból kanalas meritőszalag hordja föl a gabonasilókba a patyolattiszta, száraz gabonát!
~— Most azt- azeretném, ha pár szÓt mondana: hogyan élnek a kolhozokban az öregek, mert idehaza a reakció azzal szédíti az embereket, hogy...
Dühösen csap az asztalra:
— Tudom. Hogy kihányják őket az árok szélére, ebek harmincadjára, mi?! Hát én szerettem volna ezeket felvinni — bár nem érdemlik meg! — a Sztálin-kolhozba. Benyitottunk-egy házba, ott egy 68 éves öreg kolhozparaazt lakott a 62 éves feleségével. Hát csak elmultunk!
Kétszoba-konyhás, kamrás, csodaszép lakás! A padlón pompás szőnyeg, a falon festmények, az asztalokon pazar csipkék, a sarokban rádió, polcon könjrvek, újságok.
— Mit dolgozik, bátyuska?! Néz ránk nevetve:
-i—i6n, galambocskám? Semmit. Én már csak enni tudok. Szerencsére kitűnő étvággyal áldott meg az isten.— Aztán elmondta: 1929-ben a-lapitó tagja volt a Sztálin-kolhoznak. Most inár nem tud dolgozni, de a tagság ugyanúgy ellátja,, mint mikor ereje teljében dolgozott, a kolhoz felvirágoztatásáért. Teljes fejadagot kap, van egy szép tehene, kis borjúja, három disznaja, tiz családnyi méhe, negyven tyúkja. Aztán kivezetett a kertbe, ahol hatvan remek gyümölcsfa hívogatja az embert lepihenni. Az állatoknak minden takarmányt megkap és ezenkívül még havonta 150 rubel költőpénzt. Vagy nyugdijat, ahogy akarjátok mondani, galambocskáim.
Vassné elérzékenyedik.
— Akkflr se állhattam meg könnyek nélkül.
Se itt, se a másik Sztálin-kolhozban, az arva-gyerekek telepén. Ott meg hetven teljesen árva fiúcska meg kislány él gyönyörű, szép epületekben. Persze, a magámféle asszonynepseg elkezdett menten szipogni* hogy milyen szomorú életük lehet, hiszen nincs már nekik senkijük ezen a világon.
— Az egyik fiúcska megkérdezte a tolmácstól, hogy miért sírnak a magyar nénik. Mikor megtudta, majdnem megharagudott és azt kiáltotta: . .
—- Nem igáz, hogy nincsen nekünk senkink. Van édesanyánk, a mi drága szovjet hazanK. És van édes, jó apánk is: Sztálin elvtárs.
— Mit látott még, ami örök emléke marad?!
— Moszkvát! — ragyog föl Vass Sándorne barackpíros arca. — A kremli palotát! És a nin-mauzóleumot: Láttam Lenint. Bebalzsamozott teste ugy fekszik-az üvegkoporsóban, mintha csak szenderegne. Nem is halt meg Lenin-Csak alszik. Alsafik abban az épülő szép uj v-lágyan, amit annyi évtizeddel ezelőtt olyan hűen megálmodott ...