i
í
1951 SZtiríi*imiís*iSíröf sjauioKTOü
mi átalakulásnak és eljut ahhoz a inégállapitáshoz, hogy a vallás iriászlag a népnek;
KANADAI MAGYAR MUNKÁS
11. OLPAB
i'^^t^rir'i"^^ 1 ^tíssfta gondolata, nagyfokú tudatossággal, Tisza
»Éz bi'szág' társadálmának gyö- '^^t is.^pe célkitii »Mert az ő vagj^oni, hatalmi és>
keres nagy átalakuláson Icellene fels« táborának kiszélesitésére és a ofH© fteljesen eoyezili a legkato* átmenni, de nagyon sokaknak áll t<>?»egekfelvilágositására jóval tul- "k«sabb Eszterházy vagy Zichy érdékükben, hogy ez az átalaku- ™egy egy egyszeri! felvilágósitási szent Miklós Móriczéékkal.« lás meg ne történjék.* »Hogyhát JW'^™'?' ^j^o^t^ humanizmus ke- Me^^ érpm má<ííir nWniáf
az átalakulást megakadályoz- fetem. ^ ^A francia felvilágosodás i^esvháxJ^v^^^^ fv}^ zák: adnak a beugi-asztható nai- il^yj?eloi "^ülcödésukker
vaknak valláp-masalagot, erkölcs- tettek a fprradahnat, de ők maguk étóVal- ^aP^so'atait a vUagieak-maszlagot»E1 akarják ven- flfprdultak a forradalom gondola-
: venni az emberektől a világossá- tától, nem tudták levóhhigondola-
Ady
világosság fényeskedik nekik.« í_ _ - j:^ tudatában van annak, hogy ezt á
gót, s kárpótolni akarják avval taik- /oiTadalmi követ az igézettel, hogy majd az örök ^V^-ís elokesziti á
•i^J"___^-í-;. .p>:-«^.r^«i^«>Jii,^wi,:u lelVlIao'nRiTniQ.cial A mindyégig
A liép .pedig forradalomért teszi. Naffvszeriienf
.többnyire Beugrik a mennyek kapcsolja egybe a világS
a csekelyseget,^h^^ a foIdi or- cot a gi'ófok és püspökök elleni küz-
szág csak nehany,ake«. »Ma meg delemmel: ■ ' ^
sokmillió naiv ember melegszik "a másvilág Ígéretével s engedi a földi világot Zichy grófoknak, Esztérházyékhak.«
Ady az egyháznak azokat a tanait veszi bírálat alá, amelyek gátjai a forradalomnak, a társadalom fejlődésének. Láttuk a szekularizációval
kapcsolatban/milyen élesen gunyol-r ADY A PÜSPÖKÖKET és grófokat
ja a kálvinista.piispököt,á -^minduntalan együtt emliti és e-
mutatóan á tulM^onísérthet^^^^ léiik tárja az egyház és állam szo^
géről prédikál. U ros összefonódását. »Az Apponyi.
zik a »békesség« hirdetésé ellen: Bárkóczy-éra olyan szépeket ígér.
és csodálatos élességgel mondja kí, . , , . , , . hogy a világuralomra törő nagytő-
»A gondolatnak mar alig van kének mennyiie legbensőbb érdeke, szabadsaga a hogy az egyház kordában tai-tsa a
gi'ofok es püspökök még ma is népéket.
milyen vérszomjasán dühösek a-zókra a fejekre, melyek büszkén felütődni, tervélni, akami, gondolkozni tudnak.*
osz- téuelmi szükségszerűség liogy hai> coljon, mert mint irja:
&!tt limz év 'éta minden: kőm^ ■ malmái-a ^hajtja a visel.> Öriásök •. ■ 'a; püspöki vagyonok,;.Caasdág'- ©sv bigott feudális oligarchm él itt, : ■:Vaia::-vesétoó32tá!s^- -i^ kedik mindén iajtől. vannak im akik mar csák a Mennyr , ■■ben";bizakodnák.a:;:';:^:; ^
..-lA^u^i.: « ' M-l A század elején már nem lát más
kivezető utat, mint á munkásság f legközelebb. A győzelmét elAyomói felett. 1907-nemet császárhoz, a ben Írja Fi-anciaoi-szágróí: s^ttanhoz, a sahhoz, a krnai a- »Tiz éven betül átveszik a hataK mracs^zarnehoz. ^ És mindazon mat itt a szervezett mwákás-milliók. fejedelmekhez, kik Isten kegyel- Nincs erő és nincs ravaszság, ami "*ebpl. óhajtanak ural^^ gyer- est meggátolja.« — De ugyanezt ál-
litja —- nem mint bizonyosságot, hanem mégválösitandó feladatként -
a maigyái^áf élé ís. Ne^ tartás nélkül igenli a vörös löböfi^^ a fekete ellenében r— mindig ott van, »lia á fekete lobogót másként porbarántani nent leheti Qe Ady páratlan zsenijét bizonyig á, hogy felismeri, hogy nem lehet inasként;^ ez az egyetlen lehetőség: ^Mégér*^;
meklelkü népek fölött.«
»ördög tudja, a Rothschildokon nem csodálkozik az ember. Nekik bizony érdekük, hogy Róma
tartsa szigorú rendben a világot jük még» Kogy a fekete lobogót nem
és a társadalmat*.
gsrürheti le a szocialista vörös lobo» gón kivül semmi ebben az ország-ban.<c
A DY ENDRE forradaUni hai\ía a
JGY RÁNTJA le a leplet az ural-kodó osztályok és az egyház ü-
_ , . . . _ , zelmeiről. Nem csodálkozunk, hogy —. -----------
»Kikriek áll érdekükbéní a béke? '^^S^ itt már nemsokára ... jaj lesz az imperializmus korára fellépő klérus ellen minőségileg külön-Az ellenségeinknek akik a tár- annak, aki misére nem jár.«'Meg- keresztényszocializmusnak igazi hözik nemcsak a nyugati, hanem a sadalmi viszonyoknak a helvzet- összefonódásnak mivolta sem marad rejtve előtte, magyar, elvont kispolgári antikleri-fek S^Hi^eh'épp^^^^ osztálygyökereit, azt, hogy az ural- Az egyház úgynevezett idomokra- kalizmustól is. Ady példának tekin-neK ma urai. niszen éppen ugy kodóosztályok saját uralmuk fenn- tízmusáböU indul ki, hogy meg tud- ti Franciaország bátpr harcát Rátartása érdekében keresik az egy- ja magyarázni .a.kerésztényszocia^ ma ellen, de azt is meglátja, mi van házzal való szövetséget, és védik is lista pártok szociális demagógiáját, emögött:
nőttek a nyákunkra, hogy mi beugrottunk az ő farizeus, békességet hirdető prédikációiknak.« )>Ebbőí a békességből nem kérünk .többet.« »Elég, hogy . . . a társadalmi ^is^zonyok kímélésének farizfus hirdetésével visszavetettek'már bennünket egy-két emberöltővel.* :
A BÉKESSÉCr hirdetésének reak-^ ciós politikái tártalma Apponyi ~ és á hozzá hasonlók — szereplésévél lepleződik le. Apponjri cikket ir arról, hö^Máigyárorszagon soha nem volt forradalom, ez áz oi:-szág a legteljesebb békesség országa. Erre reagál A^y: /
»baj volná,' hat u^- volna, ahogy Apponyi ákáma elhitetni, hogy Magyarország a békés baromemberek klasszikus földje.*
Mei-t akkor hení lehetne níégvivni a forradalmat. Ady világosán látja, hogy a vallás ellen is harcolni kell. De azt is látja, hogy ezt a harcot alá kell rendelni á forradalom ü-gyének. Ott van előtte az 1789-es francia fonradálom példája, amelyben a váílás elleni túlzott radikalizmus miatt á papság egyes elmaradt kerületekben nagy tömegeket tüdotf a forradalommal szemben-fordítani.' Ezért irjia Ady, okulva a történeleni tanulságából, a népről és vallásosságáról: -
»ös, nagy erejüket bevezethetjük a haladás masinájába. De babo-narészegségűkké! is számolnunk kell. Régen itatja, rontja már ő-ket a szent alkohoL Csinján, okosan kell felszabadítani a nyakukat és lelküket a papi nagyúri járom alól.<c
És hogyan kell küzdeni a vallási maradványok ellen?
»A legendák ^nem ugy halnak meg, ha letagadjuk, hanení ha megmagyarázzuk őket.*
Ennek érdekében ^ és itt is a forradalom ügye a meghatározó — széleskörű felvilágosító tevékenységet követel. Azt akarja, hogy szövetkezzenek, fogjanak össze »a jobbak, a gondolkozók, az értelmcsek« €3 vonják ki a tömegeket a reakcl-ya papság befolyása alól. (Hangsúlyozottan a reakciós papságról van 8zó, mert Ady örömmel üdvözli a szegény vidéki tiszteletest, aki »o-pállott a nép meHéc.) A magyar f "apótok egyik legnagyobb nyavalyájának azt tartja, hogy nagyon
intézményeit:
Az egyházi demokratizmust a nö-
vTTo 'Ryríi«4'o; « vekvő sisócialista mozgalmakra ve-
TSofBvLv\^^^^ (Az egyház »megdöb-
Unstenevel, hogy bu-ja el sokáig ^ •«;t;„i:^«.»Ai
nézni a gi-ófi százezer holdakat, Jen a közeledő szödalizmustó^^ « t^^^ fölcsap a demokrácia apostola-
s a varadiesszatman_ püspökök „ak«.) Ugyanez a keresztényszocialista pártok isziilőjé is: ^
dúsgazdagságát.* íA főszolgabíró és á csendőr bizonyosan nem engedik szabad prédának egy Miiotán sem, és egyik Úristent sem, mert sejtik, hogy azután mi
És ezen a ponton tudja közös nevezőre hozni a iprotéstáns ultra-montanizmust á katolikussal^ Ma-gyárországon Tisza István volt a protestáns klerikalizmus egyik fő
»a burzsoá társadalom remeg a kollektivizmus veszedelniétől.*. »Tehát a polgári radikalizmus Rómára veti magáta. »Ezzel U-gyan megakad más tereken a társadalmi evolúció.*
• ^ , , • x'i 1 i- X' Világosan látja, hogy a francia ra-, >Miol csak az uj, félelmetes tor- dikalizmus harca az egyház ellen
sadalmi erők mozgásba jöttek,, a reakció rögtön hozta ~ Krisztust.* iSzöQíalizmust a szocializmus ellen*, »Amit nálunk még csak á távolról düböhgő demokrácia fenyeget, azt, a Tcleríkális had már sáncokkal Veszi kör^l.*
Ezek azok a pontok, ahol Ady har-
apostola. Ennek magyarázatát Ady, col az egyház és á vallás ellen. Tör-
(Ostoros községben, Eger mellett a reakció azt az ostoba rémhírt terjesztetté, hogy a község határában megjelent a vaskutya és emberi hangon megszólalt. Tavaly »vasménnyasszony*-ról szólt a reakció rém-hire. Ez a válasz-vers a Szabad Föld cimii központi parasztlapban jelent meg.) ^ *
Ostoroson csoda történt, valóságos nagy csoda, mert a község határéban megjelent a ^vaskutya9.
Vasmacskáról hallottam már életemben eleget, de vaskutyát sosem láttam, hát az vájjon mi lehet?
Először, mikor megtörtént Ostoroson a csoda, azt hittem, hogy a itvaskutyav. á vasmacska rokona.
Ámde a megjelenéssel nem ért véget a dolog, mert a vaskütya megszólalt,
beszélt, -r- vagyis ugatott.
TiRÖvidesen hábora leszn — ezt ugatta a kutya, 3 vitték a hirt a kulákok szét SS égésű ialüba.
Ámbár 7^vaskutyát€ nem láttam életemben sohasem, ilyen ugatást hallottam, ezt én már jól Ismerem.
Ostoroson is rálépeti ü 9vaakutyaa iáikéra ^ arra le hsujt vasöble, ki 0 kutyát dajkálta, ~
Ki ugathat háborúról? Nem csoda ez a csoda! Ostorosi »vaskutya«i á vasmennyasszony rokona f
Truman pszitó bandája
ez az apjuk, szülőjük, kulák s papi reakció — dajkájuk, névelőjük.
Tavaly a vasmenyasszony jött égigérŐ gyertyával, most megjelent a T>vaskutyavi nagy, bozontos farkával.
Vakulj magyar! így akarják rémíteni a népet, így akarnak mumusokkal kelteni ijedtséget.
Mert ők háborút akarnak! Ezt ugatta a kutya. S ilyen gonosz csaholó még van majd minden ialuba!
Tudjuk, honnan jön ez a hang: gonosz lyukból gonosz szél. Elfelejtik ők, hogy a nép békét akar s nem is fél!
elodázza a szocialista forradalmat, -~ bár ennek ellenére haisznosnak tartja.
: »Ha Rómának nem- tániád háborús kedve, egészén más eredményekét adott volna á közelgő é-. .vekben á világnak Fra:hciaország* Szöéializmüs cs polgán rend viy-ták volna egsrmássál meg kikerülhetetlen harcukat. Ez a harc most elhalásztódik.*
Ahogy birálja a nyugati antikléri-kalizmust, ugyanígy nem nézheti el a magyar szabadkőművesség tehetetlenségét sem:
V >A majeryar antikleríkalizmus nem elég intelligens. Ez a legnagyobb baja. Protestánsiztí, voltai* reianus zsidóizü vagy még speciálisabb izü.< >Beszélik, hogy a klerikalizmus már a magyar szabadkőműves páholyok egy részébe is befészkelte magát.* »yan ^egy«két olyan páholya a szabadkőművességnek, melyet ki akarnak most átkozni, mert nagyon szabadkőművesek.* V
Igazi, harcos, soha meg nem alkuvó antikleríkalizmus nem jöhetett létre a kispolgárság, hanem csakis a plebejus tömegek talaján, szükségszerűén beletorkolva a .szocialista forradalom perspektívájába. Ilyen volt az Adyé, ezért elődje a mi harcainknak.
»Én kicsinységem a jövőért harcolt mindig. S ebben a jövőben nemcsak a kanonok-sor és a külváros rikító kontrasztjának kibé-kitése van, hanem benne van az intelligencia teljes felszabadulása, a munka diadala, s a klerikalizmus kíméletlen összetiprása.*
Mi nagyon jól tudjuk, mit értett Ady a külváros és a kanonok-sor kontrasztjának »kibékitésén«, —• nem mást, mint kíméletlen harcot az uralkodóosztályok ellen.
És ezért valljuk büszkén a magunkénak!