6. OLDAL
KANADAI MAGYAR MUNKÁS
litarízáltzönát a jelenlegi aicvonaltpl lényegesen északabbra kitolni. Az amerikai admu^lis mélyen hallgatott. Viszont amit ő ném mondott el, a2t bevallotta a Wew York Post cimü lap, a-mely a hapokbaii közölte Sxnallnak,'^ kai nemzeti fegyverkezési tanács elnökének nyilatkozatát, aki iiyiltan bevallotta, hogy ^em^ csak a Ridgway által állandóan hangoztatott katonai és biztonsági szenipontok követelik meg az amerikaiak által kívánt demilitarizált zóna kijelölését, hanem áz amerikai^hadigaz-dálkódás és monopolkapitalizmus profitérdekei is. »A Kinán kivül cső Wolfrámei^-előte sok 90 azázaléfca a 38. azélésségi foktól éizák-esik:—mondotta Small.^ Éppen ezért ^n^ nek a szektornak az ellenőrzése rendlriy^ jelentőségű azért, ho^y biztosítsuk hadiiparunk számára az itteni gazdag wolfram^^
A wolframról köztudomású, hogy az egyik legfontosabb stratégiai anyaga a hadiiparnak. Keszonban tehát neincsák katonái stratégiái ■ziciókat akár megszerezni magának az ameii-kai fegyverszüneti bizottság, hanem hadigazdasági stratégiái nyersanyagokat is. Mind á két cél azt bizonyítja, hogy az USA vezető körei á fegyverszünetet nem kívánják őszintén, hanem csak azért, hogy felvonuló terepet biztosítsanak az USA-nak a Kínai Népköztársaság és^a Szovjetunió ellen. A 38. szélességi foktól észak-j-a a wolfram mellett azokat a légi és. tengeri támaszpontokat kívánja megszerezni, amelyekről Le Chenaült tábornok, a Changkájsek Kínában állomásozott légi haderő volt parancsnoka nyíltan beszélt, amikor azt mondotta, hogy az USA-nak Távol-Keleten kell biztosítania magának olyan légitámaszpontokat, amelyekről majd bombázhatja az Ural mögött elterülő szovjet ipartelepekét.
]|> IDGWAY azonban nemcsak katonai és ha-digazdasági szempontokat tai-t a szeme er lőtt, amidőn a készoni tárgyalásokat állandóan megakasztja, ezek megszakításával fenyegető-
zik, hanem politikai célokat is. Az amerikai monopolkapitalista körök ijedtén áUapitották m^ ugyanis, hogy amióta a keszóni tárgyalások megindultak, nyugateürópái csatlósaik ország gában csökkent a hábbrus feszültség, «aját kóz-véleményükberi is növekszik a bék^ láhtí Paktum országainak népéi egyre nagyobb éllehálíáíst étének ki az amerikai fegyverkezési parancsokkal,, az amerikai támaszpontok létesítésével szemben. Attól tai-tának az amerikai hálálgyárosok, hogy ez a hangulat egyre inkább elharápód?ik magában az Egyesült Államokban is, s á közvélemény ott is egyre nyíltabban szembeszáiraz őrült háborús költségekkel és az ezzel járó súlyos terhekkel. Ez teriné-szetesen veszélyeztetné az amerikai monopolkapitalistáknak azt a profitját, amely szertelenül megduzzadt á koreai háború óta es amely egjrenes arányban nő a háborús feszültség foko-
• '■'MsáyáL':.;:;;V^,7/;^ ;;:;.,./: ;:V,-;^
Semmitől sem félnek jobban áz amerikai kapitalisták, mint á háborús; feszültség enyhülésé tői, amely a Wall Streeten á hadiipari monopóliumok papü'jainak zuhanásához vezetne. & , zért kell Ridgway tábornoknak nemcsak az é-szakkoreai városok és falvak, a polgári lakosság elleni terrortámadásokat fokoznia, de a hí-
• degháborut is a keszoni fegyverszüneti tárgyalások kapcsán.
- Ezt a hidegháborút a. kirobbanásig kell feszítenie Rídgwaynek azért is, hogy időt nyerjenek az amerikaiak a japán imperializmus feltámasztásához, amelyet az általuk tervezett san-fránciscói japán béketárgyaláson akarnak tető alá vinni. Sietős a dolguk azért, mert látják, hogy egész Ázsia népéi szemben állanak az a-merikaiak japán békétervezetével, mert hiszen ez tehetetlen prédául szolgáltatná ki egész Á-zsiát, a japán milítarizmussal szövetkezett a-meríkai monopolkapítalízmusnak.
"OIDGWAY nemcsak á koreai líép eddig taftu--''^ sított hősiességét, a kinai nép fanatikus sza^ badságszeretetét hagyja figyelmen kívül a ma-
_3951 SZEPTEMBER 13. CSüTöRTnIf
ga hidegháborús hadjáratában^ hanem egésa Ázsia népéinek pszichológiáját. Éppen olyan elvakultan vakon és botorul követi gőgös miUta rista és imperialista elgondolásait, mi^^ ázt Bresztlitovszkbátt; á: Hoffmanh-táborriokok teték. De éppéh e^éi^ nenr^ el a iiudendörffok^^ af^Hóffmáhnok^ á Hitlerek á Göríngek sorsát. És ézt ma már nemcsák az angol és a fi-ancia sajtó ismeri el, amelynek szovjetellenes részéből is figyelemreméltó elitélő hyiíatközátokát tudnánk közölni Ridgway politikájáról, hanem egyes világosán látó ame-rikai közéleti tényezők, is kezdenek feleszmélni arra a katasztrófa-politikára, amelyet MacArt-hur nyomában ugyanazokkal a célokkal és eszközökkel foljrtat ezidőszérintáz egész békeszerető emberiség és magának az Egyesült Álla-mot népének rovására is; az amerikai tábornoki
rája jelentette ki nemrég, hogy. Ridgway táboc^ hok annak a »milítary phílosophy-nak« a képviselője, amely már eddig is meggyülöltette az Egyesült Államokat: egész. Ázsiával. Douglas legfőbb szövetségi bíró »mílítary philosophy*-nak. katonai filozófiának nevezi a MacArthu-rok módszeréit. Mi ézt közismertebb szóval fejezzük ki: ez a fasizmusnak a módszere, amely nem tud megélni háború nélkül, amely nem veszi figyelembe milliók és százmilliók érdekéit és életét, amely csupán egyet imád: a profitot és áz erőszakot.
Ezzel a filozófiával, ezzel az uj embei-telen fasizmussal szemben áll azonban száz és százmilliók érdeké, száz- és százmilliók ereje. Ezt az erőt nem tudják ihegfélemlitení Ridg\vay tábornok fenyegetései, neiri tudja legyőzni a ma-rokíiyi háborús klikk erőszakossága. A Ridg-way-k és gazdáik háborút akámak. A népek békét akarnak. Az amerikai, az angol, a francia és az olasz nép többsége is békét akar. És a népek akarata győz abban az élet- és haláljátszmában, amelynek egyik drámai jelenete ezidőszerint Keszonban játszódik.
-A DY ENDRE a »Magyar jakobinus daíá«^ban . hangot adott már annak az igazságnak^ hogy »Dunának, Oltnak egy a hangja*. Sőt azt is kimondta, hogy á feudálkapitaíistá uri^ gyarországon a sok országot összekötő Duna, s a két oi-szágot érintő Olt hangja >morájos< halk, halotti ;háng4c volt. Ma ínás a hangja a Dunának és az Oltnak, amelynek magyárorsjsá-; gi^és romániai partjain szabad népek élnek. Most is igaz, örökké igaz, hogy »Dunának, Oltnak egy a hángjac, de ez az egy háng nená nao-rajps'és nem halk, hanem tiszta és erős, nem-halotti háng, hanem a diadalmas elet hangja.
»Mikör fogunk már összefbgni ?« — kérdezte Ady Endre ugyanebben a versében. Erre a kér-[désre pozitív választ adott az élő történelemi napjaink történelme. Az uj honfoglalás után saját hazáját építő magyar és román nép akaratából megtörtént már ez az összefogás. Azok, akik egyformán szenvedtek és senyvedtek az uri Magyarországon és a bojárok Romániájában az elnyomástól és kizsákmányolástól, most
A KOLOZSVÁRI magyarnyelvű Bolyai Egyetem hallgatói aláírják a követelést, hogy az £-gyesűit Államok, a Szovjetunió, a Kínai Ncp-kőztármság, Nagybrítamiía és Franciaország kössenek békeszerződést a világbéke érdeké-ken* - '
kéz a kézben haladnak a jövő .felé, s örülni tudnak egymás örömének és eredményeinek. A . Szovjetunió segítségével felszabadiilt Magyarország és: az ugyancsak a Szovjetunió támogatásával felszabadult Románia baráti, sőt testvéri viszonyára mutat, hogy Málnasanu budapesti román követ nemrég lelkeshangu beszédet mondott a gyulai magyar Alkotmány-ünnepen és utána háromnapra magyar kormányküldöttség utazott Bukarestbe, Románia felszabadulási évfordulójára, hogy ott átadja a román népnek a szocializmust építő magyar nép jókívánságait. , ..
TLJATALMAS eredményekre tekinthet vissza a -"■^ népi Románia, ahol szintén a kommunisták menetelnek az élen. és ők hatái*özzák meg a felTődés tempóját. De még hatalmasabbak a-r zok a tervek, amelyeknek a megvalósításán a román dolgozók fáradoznak. A felszabadulás óta 1200 kilométer hosszúságú vasutvonalát, hidakat és alagutakat állítottak helyre. A Sálba-Viseu közötti vasútvonalon 22 hónap alatt építették fel a leghosszabb alagutak egyikét. Befejezték öt vasútvonal: a Bukarest-Craiova, Faureí-Tecuci, Bumbestí-Lívezeni, Deva-Brad és/Salva-Víseu közötti vonalak elkészítését. Az ötéves terv során 373 kilométer hosszúságú uj vasutvonalat adnak at a forgalomnak és megkezdődik több vonal villamosítása is. Ugyancsak az ötéves terv keretében fejezik be a Du-na-Feh^ete-tengeri csatorna megépítését és elkészítik a Bukarest és a Duna közötti csatorna terveit. Azután sor kerül a Dunába torkoló folyók — főképpen a Pruth, a Szeret, az Arges és az Olt — hajózhatóságának megvalósítására, illetve fokozására.
Romániának a múltban alig volt ipara. De azóta kedvező körülmények teremtődtek az í-pari fejlődés számára. A Román Népköztársaság legutóbbi műszaki és ipari kiállításán nem kevesebb, mint ötven uj gépfajtát tártak a közönség elé. A falvak az uj román gyárakból év-i-ől-évre több traktort, ekét, cséplőgépet és más mezőgazdasági gépeket kapnak. Az ország villamosítása nagy mértékben fokozta a vidék é-letszinvonalát. A tízéves villamosítási terv ^uég-rehajtásával Románia villamosenergia-termelése három és félszeresére emelkedik.
]y[IRöL beszéljünk még Románia felszabadu-lásának hetedik évfordulóján ? Megemlit-
000
hetjílk a szénbányászat hatalmas síkereit; Rámutathatunk az állami .gazdaságok és kollektív gazdaságok nagy sikereire." Ideíktathatjuk, hogy a Bisztricá folyó mellett épüi'RománialegT nagyobb víztárolója, amely 200.000 hektár föld öntözését teszi lehetővé. Mindezek megvalósításában része volt és része van a felszabadító Szovjetuniótól kapott gazdasági támogatásnak és a szovjet munkamódszerek alkalmazásának.
A Román Népköztársaiságban minden nemzetiségnek egyenlő jogai varinak. A romániai magyarság is szabadon élheti á ínaga magyar nemzetiségi életét. A kolozsvári Bolyai-egyetemen és a különböző fokú iskolák, hosszú sorában magyar nyelven folyik a tanítás. A koloas-vári Nemzeti Színházban, és a Székely Színházban magyar nyelven tartják áz előadásokat.
. »Miért nem találkozunk süvöltve Az eszrae-barrikádókon ?« — igy hangzott valamikor Ady Endre kérdése. Á történelem erre a kérdésre is válaszolt. A magyar nép és a román nép találkozása az »eszmé-baiTÍkádökonr immár történelmi valósággá lett. A magyar nép és a román nép -— a lenini-sztálini tanítások jegyében találkozott, s most együtt védi a Duna és az Olt táján, Európának ezen a régi víhai-sarkán a bekét: mindnyájunk legdrágább, legszentebb km-esét. ■
SALAMON Anna, a nagyszebeni »Uj barázda* nevű kollektív gazdaság tagja, aláírja a beBo-ivet ötkatahni Békcegyezmcnycrl. Utána jönnek á többiek is aláirnL
V