1. omm
1 EGELoSZöR Walter Lippman irt az óangol-
amerikai fu2ióról« a második világháború á-latt. Elképzelését akkoí^attotiBirodalomnak^ nevezte s ha tizévre-rá csak í^Atlanti Egyez-mény« lett belőlci; iényegrileg az uj megfogalmazás alig különbözik a befolyásos amerikai közíró kivánságátói;. ^' .
Az Atlanti Birodalom >az angolszász népek közös, szövetséges birodalma* akart lenni, azaz az Egyesült Államokból, Kanadából és Angliából álló egységes ország. .
— Valahogy ugyanaz történt az angolul beszélő világgal .-—irta akkor Lippman ami a németekkel. Kezdetben Ausztria volt á nagy és az erósnéinet állam s Poroszország a-gyenge, idővel Poroszország megerősödött a lerázta Ausztria (illetve a Habsburg-ház) fennhatóságát. Majd a legerősebb lett sa^ legyengült Ausztria csatlakozott hozzá, megalakitván a németül beszélő népek birodalmát.- — Az angolszászoknál 3 fejlődés ugyanaz. Előbb Ang-ia volt a nagy s Amerika csak a gyarmatának számított. Aztán Amerika kivívta függetlenségét, megerősödött, most pedig az lesz logikus, ha Amerika magához kapcsolja a legyengült Angliát.
Ez az amerikai vágyálom ma sem sztint még. Kevesebbet beszélnek róla, mint a háború alatt, de többet cselekszenek érdekében. Amerikában azzal sem törődnek, hogy a példaként felhozott porosz-osztrák fúziót időközben borzabna-san meghazudtolta a történelem, s ínindenki belátta veszedelmes, természetellenes voltát. A-merika törekvése továbbra is a2, hogy ugyanaz legyen a nagyvilágban, ami porosz volt Európában: áz»erős«, harcias, kíméletlen, hódító nép, amely »mágába olvasztja«. a gyengéket,
A yankee anü3át már mindenesetre élért, hogy a népek ugyanolyan gyűlölettel tekintenek ferihlíéjázó ^és go^ös voltára, mint Európa tekintett potoszolSa.S ha nem tér észhez, a sorsa is áz lész, nmnt a p^roszók4 ^^1^ V
Anglia: üj sNyugat-Németországa
T^UDJUK; hjDgy a^Jám az Atlanti E-
gyezmény alapján szív^ognak be Angliába: a >katQnaisegitség« a jogcím. >Tancsapa-tok« érkeznek (a beengedett »tancsapatokkal« foglalta el ;annakidej;én Hitler Romániát),.r^ pülőterek létesülnek, támaszpontok, gazdasági központokj s lassan-lassati csaknem minden dél-
anghai videki városban megjelenik az ameri-kai lobogó. Az angolok fájdalmasan gondol-
valamikor ők voltak azok —. például Egyiptomban a mult század nyolcvanas eveiben — akik így beszivárogtak, >vé(ielmet nyujtvan« a bennszülötteknek. Tudják hát, mit jelent az ilyesmi ...
Es^ angol újságíró, Frank Gullert, néhány héttel ezelőtt ríport-körutra indult Angliában, hogy kinyomozza az amerikaiák térhódítását. Több mint 650 mérföldet utazott be, s cikksorozatának ezt a cimet adta: »Anglia a csillagos lobogó árnyékában*. A cilckek méltó feltűnést keltettek, mert adataik nyomán az angol nép először döbbent rá az amerikai megszállás teljes valóságára. Kitűnt, hogy alig van már különbség Anglia és Nyugat-Németország között.
Gullert cikkeiből vesszük az alábbi részleteket
Hol vauBkak Ax^Uában ' amerikai támasspontolr?
Amerre jártam— Írja Gullert — minden-
snÜidegyiken hatalmas építkezés folyik. A három legnagyobb építkezési vállalát — Wim-pays, W. C. Frenck és Laigns — milliárdokat keres az óriási katonai munkálatokon és a fő-propagálója a fegyverkezésnek. Az állam sok-tízezer acre teiületet sajátított ki az amerikaiak számára. Idncolnshire-ben Waddington, Norfolkban Markham és Sculthorpo, Suffolkbau Mildenhall és Lakenheath, Hentingdonshire-ben Wyton, Hertfordshire<ben Bovingdon és Bassingbourn, Bedfordshire-ben Chicksand a fő amerikai támaszpontok.
^ E helyekét végigutaztam. Valamennyi inkább amerikai város, mint angol — irja Gullert — Az embernek az az érzése bennük» mintha háborúban élnék. Ezen a vidéken L.W. Johnson amerikai repülőtábornok a parancsnok, az itt állomásozó 3* amerikai légicsoport vezetője. A 7. légi hadosztályt A. Y. Old tábornok vezeti. Találkoztam a 32. amerikai légelhárító brigád és a 60. légelhárító ezred tisztjeivel és katonáival. Mindenfelé a fehérkamás-lis és a páncélsisakos fehérsávos amerikai tábori rendőrség tartja feiíSi a rendet s uton-utfélen visszazavarja a tilos területekről a békés járókelőket. »Oké, menj tovább!« kiáltozzák s fegyvert fognak laz emberre. Az oi'szágntakon szá-^ zával cikáznák az amerikai katonai gépkocsik, néha minden más forgalmat lehetetlenné téve. A levegőben amerikai repülőgépek gyakorlatoznak.
A vidéki városokban százával látni az amerikai polgári személyek uj Buickjait és Chryslerjeit (angol gépkocsit néni használnak). Az amerikai katonák ugyanis elhozzák feleségüket, családjukat, s ezek .elfoglalják a legjobb lakásokat. '
felé amerikai építkezéseket láttam. Sokszázmillió fontra becsülik az illetékesek e katonai beruházások értékét. Anglia valóban »Amerika elstiUyeszthetetlen repülőgépanyahájójává« válik.
—~ Kelet-Angliában és South-Mídlandban minden ember az amerikaiakról beszél. Tizenkét repülőtér közül tizenegy amerikai terület s
—" Támaszpontok vannak még Manstonban (Kent), ahol a 7512. számú amerikai kiegészítő parancsnokság székel, és a 20. nehézbombázó raj. A Dorset grófságban lévő Blandfordban 500 ágyas amerikai tábori kórházat építettek, Norton-Barracksban CWorcester) székel -a lég-c!háritő parancsnokság. A Middlesex-i Ruislip-ben és Waddingtonban vannak az amerikai haderők legfőbb hivatalán Burtonwood, Lancs, Sealand és Flintshire az 59. és a 30. légi kiegészítő parancsnokságok székhelyei.
14.500.ról 1<
-re emelkedlett
' a megszállók száma
Z AMERIKAIAK állandó taréózkodásra rendezkednek be. Számuk egyre nő. 195Ó júliusában az Angliában lévő amerikai légierő le-^ génységéhek létszámát 14.500-ban állapították meg hivatalosan. Néhány hónap múlva hivata>-losan a kétszeresére emelkedett. Ma ismét megkétszereződött, azaz, hozzávetőlegesen 60.000 ember, s az év vég:ére eléri a százezret A hozzátartozókkal együtt legalább negyedmillió á-merikai személy tartózkodik majd 1951. végén Dél-Angliában.
Az amerikaiak a megszállt városokban min-(Folytatása a 16. oldalon.)
A Ssovjefnáiébiifi férf magydr pcircissfkildöffség egyik tcigjésici^^elbesséiése
TTALáN égir hónápjár^hogy utoljára találkoz-^ tam Váss Sándöméval, a baracskai »VÖrös Csillag« tsz. elnökével. Akkor kezdődött az a-ratási munka dahdára; arca megviselt volt, el-nyütte a sziwel-Télekkel végzett lelkiismeretes munka. Akkor indult a Szovjetunióba, a parasztküldöttséggel.
MosttlMintiia kicserélték volna. Arca telt, szinte exotikus bamapirban lángol. íszak-kau-kázus napja sütötte meg.
— Hó, de messze járiam I Tizenkétezer kilométerre röpitett a gyorsvonat Baracskától és annyi mmdeht láttam: azt se tudom, hol kezdjek belé. Talán kezdem az elején — dönti el végül is. — Réggel ért át a vonat szovjet földre. Beinvitáltak bennünket az étkezőkocsiba, a-hol már teritett aJsztalok vártak bennünket A jehér abroszon vázában virág, alatta mindenfele megpupozott tányérok. Bennük: vaj, sajt, Jőlyágott, ^aztán uborka, paprika, hagyma és hófehér kenyér. No, nekiláttunk derekasan. Gondoltuk, kapunk még vagy egy csésze teát, azzal majd lenyomtatjuk és kész, szaladhatunk az ablakhoz, gyönyörködni a Kárpátok csodás látványában. Nem jól azámitottunkl Szedik le
asztalt, tisztát terítenek, hozzák ám a finom orosz 4iusételt, tört krumplival, salátákkal, meg
hunyady józsef
még a tetejébe tejeskávét, de babkávéból, finom karavánteát, mázsoláskaláccsal, meg gyümölcsöt.
Jóízűt nevet. — Mink meg csak tátogattunk, akár a partravetett hal: egy árva falat nem sok, de annyi se fért belénk már ... De ez még csak Ízelítő volt a hatalmas szovjet nép megható vendégszeretetéből. Az egész hónap alatt tejbe-vajba fürösztöttek bennünket. Nem tudunk elég hálásak lenni nekik soha!
Előhúzza-a fiókból a három »mindentudót«, vagyis vaskos füzetet, amit telistele irt; ^ztán abnan csupa név megL számadat van. Akár egy főkönyvben, a bevétel oldalon. Mert ez mind tiszta hasznára válik Vass Sándoménak is, ami oda be van irva, meg az egész magyar népnek is. Vizsgabizonyítvány is egyúttal, hogy Vass-nő asszony jól figyelt odakinn. ,'
Jobbra-balra megy a feje, ahogy követi a
flürün irt sorokat * ^ ,
— Észak-Kaukázusban jártunk, a eztavropo-M körzetben. Meglátogattunk nyolc kolhozt, egy szovhozt meg egy kerületi gépállomás-központot A Kommunista Világító Toronyban éppen
vágták a búzát. Ha magyar ember aratásra gondol, akkor izzadó, mezítelen felsőtestü férfiakat Iát, akik nagyokat lépve, másfél lépés széles rendet vágnak, kaszával; utánuk meg egy marokverő asszonyt gondolnak, aki szintén izzadva kalamol a sarlójával a renden. Estig le is vágnak ketten, megfeszített munkával másfél magyar holdacska búzát Odakinn nem így van. Két kombájnt fogtak egymás mellé, eléje egy sztalinyecet, aztán a két gép tíz méter szélességben takarítja le a mezőt Levágja, kicsépeli, dé azonnal föl is tárcsázza a kobájnok mögé akasztott szerszám. Egy füst alatt háromféle munkát Egy nap elintézett— pedig nagyon mégdőlt a buza abban a táblában: 30—35 hektárt ! Mellette lévő többézeí holdas tagon, ahol állt a buza, mint a cövek: ott a napi átlag a kettős kombájnnal 70—80 hektár! Huszonöt mázsás tartályba gyűlik a pirosszemü kubání buza, ha megtelik, csak aláfarol az öttonnás ZISZ, megeresztik a csapót, kifolyik bele az u-tolsó jszemig és már szalad is a magtárba. Igazság szerínt Ők is a géptől viszik az államnak az első gabonát! ^
Izgatottan izeg-mozog a székén, elkapta a kinti tiszta láz.
'Ne higyje, hogy a szalma pocsékba men-
ne I A két kombájn összegyűjti a szalmát, aztán nagy baglyákba rakva lökdösi ki a föltárcsázott földre. Na már most nehogy villára gondoljon, meg izzadó emberekre, mert a szalma-begyűjtést is masina végzi! Két traktor vontat egy jópofa szerkezetet, amely össztivétolja a baglyákba kihullott szalmát, aztán a megfelelő helyen kazalba sűríti. De mindennel igy van-(Folytatás^ a 10. oldalon)
4266