J051 SZEPTEBrógR gO, jDSüTöRTöK
KANADAI MAGYAR MUNKÁS
@. OLDAL
PRÁGAA Telepress hirsz^^^ eddig vagv 500 millió ember
irta alá világméretbeu a Berlini Félhivást az öthatalmi Béklegy^ménv SrötéSért hat hónap alatt, amióta a kampány, kezdetét vette. A^. iilÁhhi fíKu^:r^«J^S^^^
ina »m vii»K"*<?*c»'MCttj^tsxiuu f emivasc az oinataimi Békééi;^ hat hónap alattjanuóte a kampány, kezdetét vette. Az alábbi táWázáfW~iSicrrenn; az a nevaláirasgyujtea eredmény,' ami most van folvamathAn n <2^/»iTí^f»i«^«« «ik«-i le^ éwd ezelőft n5.5W.703 eg5rk. irta alá rstoctt
A legújabb
Albánia (végleges)" Algir
Argentína - ^ ■ Ausztrália Ausztria Belgium Brazil Anglia
Bulgária (végleges) Burma Kanada Columbia Egyiptom . Kína (végleges) Chile
Costa Rica Kuba Ciprus
Csehszlovákia (végleges) Dánia v Finnoröcág Franciaország' Hollandia
Magyarország (végleges) Indonézia
kimutatás 50 országból a következő:
Olaszország Irán Irak Japán Jordán Korea Lebanon Mexikó MoQgóIia üj Zéland Peru
Portugália Puerto Rico
Lengyelország (végleges) Guatemala Románia (végleges) Sziám
Spanyoloi-szág (emigránsok Sziria Svédország Svájc Tuniszia Venezuela Vietnam Uruguay
865.885 75.000 1,000.000 40.000 788:432 262.529 625.340 1,000.000 5,627.000 100.000 27Ö.000 10.000 22.000 343,808.541 500.000 203.000 612.399 102.490 •9,020.522 110.098 450.000 7,000.000 261.298 7,148.000 431.000
10,439.393 1,800.000 12.020 5,186.876 11.500 7,047.821 106.000 73.136 633.377 4.200 5.578 32.000 20.000 18,053.315 60.000 11,060.141 13.132 is) 1,200.000 90.000 230.000 • 32.373 100.000 25.000 1,800.391 137.026
Ebben a táblázatban nincs belefoglalva a 13,034.477 névaláirás, amit a Német Demokratikus Köztársaságban gyűjtöttek népszavazás által a Németországgal való békekötés érdekében és Nyugat-Németország ujramilitarizálása ellen; több mint 200 ezer névaláirást gyűjtöttek Berlin nyugati szektorában; több mint 500 ezrét Nyugat-Németországban. Vannak még olyan országok Ázsiában, Afrikában és Amerikában, ahonnan még nein számoltak be az eredményről.
WINNIPEG Béketanács
A Manitobái vezetősége.
szemlét tartva a névaláirás-gyüjtési kampány felett, figyelmét az öt nagyhatalom békekötéséért való harc kiszélesítésére fordította, összhangban azzal a 9-pontos Békeharc Tervvel, amelyet Dr. James JJndicott terjesztett elő. A városi békecso-poi-tok egy rendkívüli konferenciát hívnak egybe, a-mely alkalommal megfontolás tárgyává teszik a lehetőségeket, kiszélesítik az egyének általi elfpgadái^t, meglátogatják a tartományi és szövetségi parlamenti képviselőket, és hogy még mélyebbre hjatoljanak ezzel a kérdéssel a munkásmozgalomba és az ipari munkások közé támogatás'végett.
A Manitobái Békétánács, együtmüködve a Kanadai Nők Kongresszusának itteni szervezetével,- egy nagymé-letü nyilvános népgyűlés megrendezését tervezik, mely alkalommal lehetőség nyílik-Mrs.:Nora K. Rodd beszédének meghallgatására, amelyet a Playhouse Theatreben fog tartani szeptember 26-án; más népgyűlések megtartását is tervezik a tartomány különböző helyein.
hetö legmagasabbra emeljék az aláíi'ások számát okt. l-ig, amikor a kampány e-redményét közzéteszik.
Ezzel párhuzamosan a békemozgalom tömegakciókat Tíészit elő, hogy a békeegyezmény kérdését bevigye az é-let minden ágába, olyan akciókon keresztül, mint a tervezett tömegdelegáció a sas-
katchewani és ontáriói parlamentekbe s a Békemisszió Ottawában Rememberance Day-en.
A Kongresszus irodájába nagyobb tételű aláírások érkeztek : Edmontonból 3800, a Kossuth Betegsegélyző Egylettől 4665, a Kanadai Magyar Muiikás .olvasóitól 628. St. Catharinesből 605, Cape Bretonból 2743, Wind-sorból a labor-dayi gyűjtés eredményeként 500 aláírás érkezett be.
aiENI RAZZIÁRA IS FELHASZNÁLJAK
MONTREAL — R. T. Lafond őrnagy, vezető békeharcos,-
akinek vakációs kempjét Laurentian helységben a törvény alatt működő tartományi rendőrség megrazziáz-ta, Duplessisnek az ezekkel kapcsolatban tett nyilatkozatát elítélte, s »hamísnak, gonosznak és alaptalannak* nyilvánította. Duplessís tartományi kormányelnök szeptember
7-én, egy hónappal az eset* -„ „ , ^ ,
megtörténte után, nyílatko- tulajdon ellen elkövetett el-zatot adott ki ezzel az eset- sarast, ami eirvuttal azt mu-
Névgylljtés és akciél
Toronto — A mult hét fo-
lyamán négy nagyobb tételben érkeztek peticiós ivek a Békekongresszus központi 1-rodájába, miközben ass aláírások hivatalos összeszámolása folyik. Ugyanakkor az ország különböző részeiben . még teljes lendülettel folyik által a kempen tett razziát az aláírásgyűjtés, hogy a le-iugy veszem, mint a magán-
tel kapcsolatban. Ezen a saj-tól^onferencián kijelentette: »Köszönet a lakattörvénynek, amely ellen politikai ellenfeleink harcoltak és oly sokat kritizáltak, mi lefoglaltunk (a Lafond kempen) sok irodalmat, amit az ifjak részére "kommunsta iskolára" akartak felhasználni. E-zen lefoglalt iratok legtöbbje Oroszországból és Csehszlovákiából jött«.
Erre Lafond őrnagy ezt válaszolta: »Én már 29 éve vagyok a Camp Lafond tulajdonosa. Ezen 29 év alatt semmilyen politikai aktivitás neiii volt megrendezve a kempen. Én nem vagyok kommunista, most sem vagyok és soha sem voltam tagja a Labor-Progresszív Pártnak. ... _ , »A tartományi rendőrség
járást, ami egyúttal azt mu tatja, hogy a lakattörvényt mi ellen lehet irányítani, nemcsak a kommunisták ellen, hanem azok ellen is, a-kik gondolatukat szabadon akarják gyakorolni.
Egy percre sem vonom kétségbe, hogy Duplessís tartományi kormányelnök szervezte meg ezt az eljárást ellenem, mert néhány demonstrációban résztvettem a be-ke érdekében. Ez egy része az üldözésnek, amely által mindazokra igyekszik gázolni, akik szót emelnek a világbéke fenntartásáért*.
Lafond őrnagy törvényes eljárást - indított Duplessís ellen, s nyilatkozatában kifejtette, hogy >ez a kemp nyitva áll a közönség részére iiegkülönböztetés nélkül, s nem gondolom, hogy helyes eljárás volna az ide betérők politikai felfogását követelni.*
A BRITISH COLUMBIAI halászok és a halfeldolgozó ipar munkásainak ^akszervezete Alex Gordont választott^ meg és küldte él egyik delegátusnak a Trades and Labor Congress (TLC-AFL) 66. évi konvenciójára, amely a mult héten Halifaxban volt megtartva. Gordont, a TLC yolt alelnökét a központi vezetőség utasítására ki-i zárták a konvencióról. A TLC-vezetŐség ezzel a bürokratikus intézkedéssel arra számított, hogy az utolsó ellenzéki hangot is elhalljgattátja a Bengough-Hall-féle reakciós, háborús politikával szemben. Gordonnak s néhány masik delegátusnak a konvencióról való kizárása, valamint a felső vezetők politikáját követő, jelentékeny számi ban fizetett állású .delegátusokból álló szavazógépezet olyan légkört teremtett a konvención, ami inkább hasonlított a munkásság elleni hadjárat tanácskozásaira; mint a munkásság követeléseinek és érdekeinek á védelmére töi-ténő harci-terv kidolgozása.
Azonban, még ez az elmúlt évieknél jóval kisebb-számú és jól átszűrt konvenció sem volt hajlandó a felső vezetők háborús politikát támogató tervét teljes egészében lenyelni. A delegátusok józanabb része élesen szembefordult a basák további egységbontó állásfoglalásával; A konvencióról kizárt Alex Gordon pedig nyilatkozatot adott ki, amelyben elítéli az ellene hozott önkényes intézkedést és m^sgbélyegzi a TLC felső vezetőinek politikáját. Nyilatkozatában a következőket mondja í
»Négy évvel ezelőtt a 62. konvención a delegátusok azzal tisztelték meg szervezetemet és engem, hogy beválasztottak a központi bizottságba. Akkor Hamiltonban egyszerűen és világosan megmondtam álláspontomat: é> piteni a Kongresszust és beszervezni abba azokat a szervezetlen milliókat, akiknek még nem volt alkalmuk a szervezettség előnyeit élvezni; a lehető leggyorsabban megteremteni a munkásság akcióegységét a magasabb munkabérekért és társadalmi reformokért; röviden, meg« szerezni mindazt a munkásság részére, amihez joga volt és van a hosszantartó válság és háború évei után.
»Az álláspontom nem változott. A központi vezetőség általában azzal vádol, hogy nem vetem alá magam a montreali konvención lefektetett külpolitikai határozatnák s ezt azzal támasztják alá, hogy résztveszek a kanadai békemozgalomban.
. »Hiszek abban, hogy a uniók között fennálló joghori ellentétek békés uton megoldhatók,v^^feltéve, hogy az érdekelt egyszerű tagságnak sáabad beleszólást engednek az ügybe, mivel az ilyen belső harcok károsak a munkásságra és a mozgalomra. Tehát ugyanilyen módon és ugyanazon oknál fogva, ugy hiszem, a fennálló nemzetközi feszültség is eltűnne, ha az emberiség kifejezésre juttathatná véleményét.
»Híszem, hogy az öthatalmi konferenciára szólító petíció egyik módja annak, melyen keresztül a nép érvényre juttaithatja véleményét s ez indított arra, hogy támogassam és aláírásokat gyűjtsek arra a petícióra.
»Ettől a külön kérdéstől eltekintve, a központi vezetőség tudtomra adta, hogy bárki, aki egyénileg vagy szervezetileg kapcsolatban van a TLC-vel, fegyelmi büntetés terhe alatt kötelies vakon elfogadni a központi vezetőségirányelvét. Ennek az elvnek soha nem fogom magam alávetni, mert meg vagyok győződve a politikájuk helytelenségéről. A gondolatellenőrzésnek nincs helye a szakszervezeti mozgalomban s a kanadai munkásmozgalom egyszerű tagsága sem fog olyan elvet elfogadni, a-mely a gondolkodó embert gépemberré akarja változtat' ni.
»Mível a halászok uniója határozottan állást foglalt az ellen, hogy a Kongresszus a helyi uniók belső ü-gyeibe beavatkozzon, engem ezért azzal vádoltak, hogy megszegtem a TLC alkotmányát. A halászok szakszervezetének alkotmánya, amely a B. C.-i halászati ipar munkásainak 50 év óta folyó harcaiból született meg, határozottan megtiltja a külső beavatkozást.
»Értésemre adták, hogy a TLC alkotmánya maga alá rendeli bármely lecsatlakozott szervezet alkotmányát. Hol van az egyes uniók autonómiája, ha nejn intézünk kihívást e nyilatkozat ellen? Sem a halászok uniója, sem más uniók egyszerű tagsága, melyek mögött becsületes szakszervezeti mult áll, nem fogják az ilyen elvnek magukat alávetni.
»A szolgai megalázkodás intézményesítése nem e-gyeztethető össze a kanadaiak tradícióival. A felső önkényeskedés, ami a központi vezetőség magatartásában megnyilvánul, hátráltatni fogja egy erős és egységes Kongresszus kifejlődését. A TLC-nek egységesnek, demokratikusnak és erősnek kell lennie, hogy a kanadai munkásság részére learassa a bőséges élet és egy békés világ gyümölcseit, ami mindnyájunk óhaja.*
* Minden TLC szakszervezetnek lényegbevágó érdeke az, hogy ezt a nyilat)tozatot széleskörben vitassa éa felhasználja a iaz^^Z egységes mozgósítására a felső basák megalkuvásával szemben, a^ munkásság kenyere éí békéje megvédése érdekében. d— a—