Természetesen ez nem mas, mmt^szándeKo-san Mágy^Mv alattomos Jta2m
helyi^állitásáért^^^^^K^^ ^ ban V. Sztálíá a koreai Mrc()k gyjrs .Nézésére tett ^javaslatot Bijtonsagi^^n^
l^resztm. :á^2 íaSíSz <^
^^^^^^^
AZATIJ^ISzi^ei^é^^
lésből a Szovjetunió békejaVtóUtaiyal szemben, hangot. A beszed yon^a pedig mvo^^^ tetjuK, "?^„»^^'^™t"a hadakozó felek kezdjenek tár-SUdjfehó?záwu^ tfe.beszüntetésére
^^'íl^; liog. ánilko. A„.erika moszk^i l^^h^f Í^^^É^:^^^^:^^^^^^
köváe Washin^^^^^ kat.sikeresjjefejezehez juttatni, de,a Szovjet iroiyui
FÖNT Panmunjomban a fegyverszünetr^tárgyalás szin* helye előtt tÜ-Szeng-Cso tábornokot (jobbra), a koreai - delegáció fejét látjuk beszélgetni társaival.
^ • , . ■■ ■ ' ^ ........ .... ■ ■ . , •■■ .
BALRA négy kanadai fiát látunk Koreában, kezükben azokkal a táblákkal, melyeket a koreaiak a két fél közötti »8enki föl^jén<{ tűztek ki a beavatkozók állásai felé fordítva. »Ne várjtok tovább, siessetek cselekvőr lépést tenni a békéért<(, »Tegyétek le a fegyvert és újra otthon leszteka, ^Mi nem ölünk ineg vagy sértünk hadifoglyokat, se személyt tárgyakat, nem veszünk él« — mondják a feliratok.
W
"DÁKOSI Üátyás mimszterelnökhelyettes Tata-^ bányán táirtott októberi beszédében rániuta-tott, hogy a térvféladatok kozó nehézségek a, szocializmust épitő ember nehézse;^eí. Á bányák a felszabadulás: után megfelelő napszaki értelmiség nélkül maradtak, vagy" a; műszaki értelmiség egy része politikailag meig:bizhatatlanvolt,^agyJngadozott, ezért »kollektiv, vezetésre, az üzemi háromszögre és egyéb ilyen Vezetési formákra voltunk kény-szerülye«. De most, mikor a technikai értelmiség zöme megbizható és >kinőtt az uj értelmiség is«^^nlósfc már »helyre lehetett és helyre kellett állitáni az egyszemély*»3 vezetéstc. Majd ismertette, hogyan kell az ezzel az áttéréssel járó nehézségeket leküzdeni. .
Rámutatott, hogy kéthónapja több mint 500 ifjú és uj munkást vettek fel a bányákhoz és e-zekre külön gondot kell fordítani, hogy a saját^ a bányászok és az egész ország érdekében a legjobbjukat tudják adni a jtermelésben.
A Közellátás nehézségeiről beszélve, ^Ráko-^ si rámutatott, hogy az ellenség, a spekulánsok milyen módszerekkel igyekeznek aláásni a
dolgozók munkakedvét, versenylendületét; De a jó termés lehetővé teszi a hus- éa zsirkérdés megoldását, a nép ellenségei számításait keresztülhúzva.
Minden előfeltételé megvan annak, hogy a hus- és zsirfronton visszatérjünlc a normális viszonyokhoz.. A hiba egyelőre ott mutatkozik, hogy az idei hus- és zsirhiányba belekapcsolódott a spekuláció, a kulákság, a jómóduv parasztság jelentékeny része és azon az alapon, hogy evés közben jön meg az étvágy, meg hogy a szokás természetté válik, most a jó aratás után is igyekszik fenntartani azokat^ magas árakat, amelyek a tavalyi rossz termés következményei. Természetesen mi gondoskodunk róla, hogy ezeknek a spekulánsoknak a terveit keresztülhúzzuk. De addig is, amíg. a néhány hete letört kukoricából, vagy a kiütés alatt álló nappraforgó pogácsájából szalonna és marhahús, lesz, még egy idő, eltelik.
-— Mi a nyáron arra számítottunk, hogy a zsir-helyzet és hus-helyzet novemberben, vagy decemberben már komolyan megjavul. Az idei jó termés' miatt, valainint az időjárási viszonyok következtében a cséplés 3-—4 héttel eltolódott és-emiatt megkésett a kukorica törése, ami viszont természetesen az állathizlalások kitolódását eredményezte. Ez azonban nem vál-
toztat azon a tényen, hogy mi tervszerűen 4^1-gozunk a?on, hogy a tavalyi szárazság következtében előállott hus- és zsirhiány minél előbb megszűnjön. '
—Áz elvtársak már tudják tapasztalatból, hogy ha mi az erőinket valamilyen feladatra összpontosítjuk, azt a feladatot meg is fogjuk oldani. Ez'vonatkozik a zsir- és hushiányra is. Az elvtársak é kérdés megoldásának megvalósításához azzal járulhatnak hozzá, hogy fegyelmezetten bevárják azt a nem hosszú időt, ami után ezt a kérdést is megoldjuk.
11
a regijo I
81
A >FRISS UJSÁGc irta 1934 október 16-i számában a pécsvidéki bányák ezer sztrájkoló bányászáról:
3»Ezer bányász száz. órája éhezik Vasason, Somogyon, Mecsekszabolcson, lenn az aknában, a föld mélyén. Ezer szénporos arcú, elcsigázott, meggyötört bányamunkás testi erejében talán már teljéén kidőlve, fizikailag talán már teljesen elernyedt^, de olyan lelkierővel, olyan elszántsággal a szivében^ hogy csak hódolatteljes csodálattal lehet megemlékezni róla a döbbenet óráiban ... Egy vasasi bányász már nem bírta további Munkatársai felküldtek, hogy bele ne pusztuljon az éhezésbe. Nagy családja van. öt apró gyermek apja. Idefenn miagához téritették. Lemosták arcáról a szénport, egy pohár tejet itatták vele. Testi ereje meg nem tért vissza teljesen.«