A MAGYAR KÖNYVKIADtS FEJLlDÉSÉRifL
,      • —i-Budapeat—
A MAGYAR Könyvészet-1938-as évfolya-mának adatai szerint abban az esztendőben összesen 8152 könyvet^ brosúrát és jegyzetet adták ki 17,272.000 példányban. Ezzel szemben 1952-ben 15.040 könjrv^ füzet és jegyzet jelent meg 48,166.831 példányban. 1953-ban pedig 18.767 kiadvány 51,078.600 példánybán. Pusztán ez a mennyiségi növekedés is utal arra, hogy á felszabadulás utáni Magyarországon kiszélesedett az olvasótábor, hogy a munkások és a parasztok százezrei szerették meg a könyvet.
Az idén a szépirodalmi és ifjúsági könyvkiadás 70 százalékkal tÖbb papirt használ fel mint az előző évben. Ennek következtében a'^ szépirodalmi és ifjúsági müvek példányszáma rohamosan emelkedik. 1953 három első negyedében 1.7 millió példányban adtunk ki szépirodalmi könyvét, 1954 megfelelő időszakában pedig 2.2 millió példánybán. Még jelentősebb Siz emelkedés müvek és példányszám tekintetében az ifjúsági irodalom kiadásában. 1953 első három negyedében 59 ifjúsági és gyermek-könjrv jelent meg 592 ezer példányban, 1954-ben ezzel szemben 119 könjrvet adtunk ki több mint 1.5 millió példányban.
A fejlődés azonban nemcsak mennyiségi, az elmúlt évben ugyanis kiszélesedett könyvkiadásunk köre is. Megjelent a nagysikerű Olcsó Könyvtár sorozat, . amely a magyar és a világirodalom kiváló alkotásait juttatja el olcsó áron a legszélesebb tömegekhez. Megindult a Jókai-sorozat s általában a magyar klasszikusok müveinek nagyobb arányú kiadása. Nagy sikerrel folytatjuk az Orosz Remekírók megjelentetését, s megkezdtük a Világirodalom Klasszikusai sorozatot. A mai magyar írók müv-eit nagyobb példányszámban jelentetjük meg, s az idén aiTa is lehetőség nyílt, hogy 22 írónk régi sikeres alkotását uj kiadásban közreadjuk. A magyar ifjúsági i-rodalom számos uj müvei gazdagodott, s bővült a külföldi munkák kiadásának a köre is, s nem utolsósorban a meséskönyvek kiadása.
Természetesen még igén sok a tenníya-ló. A szépirodalmi és ifjúsági könyvek száma még mindig nem kielégítő s éppen e-zért a jövőéyi terv további fejlesztést irányoz elő ezen a téren. 1955-ben előreláthatólag csaknem háromszorannyi papírt ■fog felhasználni a szépirodalmi és ifjúsági könyvkiadás, mírtt amennyit 1952-ben felhasznált.
• «r «
Szlovák és román nyelvtanfolyam.
CZLOVAK és román nyelvtanfolyamok ^ kezdődtek el Békés megyében. A négyhónapos tanfolyamokon helyi tanítók tanítanak.
"* * • *
Mindent elintéz Skorzeny!
AZ ANGOL könjrvpiac ujabb és ujabb i-rodalmi szenzációkkal szolgál. Egy bizonyos Charles Foley nevü író Ottó Skorzeny, Budapesten is ismert SS-főrohamcsa-patvézetőről irt ^ könyvet (Longmans-kí-adás, ára 15 shilling.) Az Al Caponéra emlékeztető, vágottarcu Skorzeny mentette meg 1944-ben Mussolinit az akasztófának. A könyv szerint Skorzeny valóságos ezermester, bármiféle feladatot meg tud oldani, felderít, elfog, kiszabadít, ahogy a nagyérdemű megi^ndelő kívánja. A Skor-zeny-könyvet bíráló >Daily Express* azonban nincs nagy véleménnyel Skorzeny bátorságáról. A könyvben leirt kalandokból az derült ki, hogy Skorzeny inkább >Elő-re«-, mint >Utánam«-kiáltással lelkesítette harcra embereit. >Angolul-beszélő németeket amerikai egyenruhában küldött az amerikai vonalak mögé, de ő maga nem ment. Megszervezte egy fontos híd felrobbantását, de ő maga távolmaradt.* A könyvben még jónéhány kaland szerepel, amelyben Skorzeny szerényen átengedte másoknak a végrehajtás dicsőségét.
Érthető hát, hogy most könyv jelenik meg róla. Hiszen előfutára a nagy amerikai világhódítás módszertani alapeszméjének . . . '
—- Én aoha sem nézek senkire a nem veszek észre senkit.
— Nem ám; mert eddig ol:^an utakon át jutott kegyed a városba, a hol nincs emberjárás, a hol nincs találkozó hely. Azok a iszéles utczák, a mik a sok kocsijáfástól sárosak: ázök mindenütt jók, ott ném'sétálnak lákczipősök, Hanem az, ászfáit mindenütt veszedelmét. A lx)vákrá is, nieg a szép leányokra is. A Bécsi-ütczáig, a hói
sa nagy divatüzlet vanv a minek kegyed dolgozik, könnyű eljutni az ErzséBfet-térén ke^ resztül. Ott cáak a dajkák járnak ilyenkór á kis gyerekekkel, meg olyan urak, á kik a »nápnál« ebédélnék. De a Hatvani-utczá sarkáig ityeri kegyedforma kisasszonynak csak a következő márschroután át lehet elkerülni. A Stácziórutczán végig; még pedig a -baloldali gya^pgjárón: a jobboldali már kávéházak előtt visz ^1. Onnan a szénatéren keresztülvágva, a Kecskeméti-nt-czán végig áSzerb-utczá sarkáig. Ott azután hirtelen átvágni a j.obb oldalra; mert az Egyetem-téren rendesén fiatal urak .csoportosulnakj a kik áz elhaladó szép leányt szó nélkül nem hagyják. Akkor aztán folyvást a jobboldali járdán tartani, a nagy nyomda, a takarékpénztár, az egyetemi könyvtár, meg a Feréncziek-zárdája előtt.. Azok mind szent épületek. Világért be ne térjen az átjáró udvarba; mert az már két kávéház között esik, hanem kerülje meg a templomot, onnan aztán egyenesén be a főkapitányság épületébe. Sehol meg ne álljon, senkitől ne kérdezzen sem-• mit; hanem a mint a lépcsőn feljutott, e-gyenesen nyisson be azon az ajtón, a mi fölé ez ván írva: ^Főkapitánya.
A most hallott utasítások nagyon gondolkodóba ejtették a kisasszonyt.
Előkelő hölgyekre nézve ezek az illeni-szabályok nem léteznek. Melyik utczán s annak melyik oldalán járjon az ember leánya? Amíg nem ismeri az ember a veszélyt, addig az nem létezik.
A véletlen segítséget hozott. Nem is mondható véletlennek; sőt inkább logikai egymásutánnak. A János kónstábler jött sietve a házba.
A mult éjjeli kravall alkalmával, a nagy hamarkodásban itt feledte azt a píros bőrbe kötött bugyillárisát, a miben a tőkepénzén kivül (7 forint 50 kr.) a hivatalos feljegyzései voltak. Most azért futott vissza.
•— Hozta a jó ég! monda Lidi kisasz-szony; nem titkolva kellemes meglepetését.
— Igazán, mintha az ur Jézus küldte volna! szaporitá az üdvözlést Zsuzsa asz-szony.
Lidi kisasszony aztán hirtelenében el-mondá a konstáblemek, hogy minő botrány okozta azt a felháborodást, a minek most orvoslást akar keresni. A Ríbiczáné kínozza a kiskorú unokáját, s azt erkölcstelen útra kényszeríti.
A János végighallgatta az esetet, hivatalos állásához méltó komolysággal. ■ — Én ezl a gonoszságot fel akarom jelenteni a főkapitánynak.
— Nagyon helyesen teszi a kisasszony.-
— Nem fognak kinevetni érte?
— Mit gondol a kisasszojiy? A főkapitány urxkülönös gonddal van a közerkölcsiségre. Eddig is példás szigorral irtotta a mételyt. Legszigorúbb utasításunk van minden feslettségnek útját állani. Becsuktunk minden éjjeli kávéházat. Nincs már >leányok börzéje«. A lélekvásárlók/'kegyetlenül büntetődnek. Ma pedig külöhö-sen JÓ napunk van. Az országházban egy tiszteletreméltó képviselő ur lelkesen felszólalt azon utféli csábok ellen, melyek a fiatálságot tőrbe ejtik és megrontják. Meg-leczkézte a rendőrséget. Most azután a főkapitány ur drákói rendszabályokat fog alkalmazni. Soha jobbkor nem jöhetne a kisasszony ezzel, a feljelentéssel. Biztosítom róla, hogy teljes elégtételt fog kapni. — Én is hivatalosan tanúskodni fogok a kisasszony feljelentése mellett.
A János még magasabb fokra hágott a Lidi kisasszony becsülésében.
—> Addig is szabadságom van rá,' hogy a kényszerhelyzeten rögtön segíthessek. Bemegyek a Ribiczánéhoz, s liogyha a kis leányt most is kínozza, és a hajánál fogva lekötve tartja: azt utasításaim szerint kiszabadíthassam.
— Ne! most ne menjen be hozzájuk. Tartóztatá Lidi, eszébe véve, hogy milyen állapotban hagyta a Csicsonkát Majd én elébb benézek hozzájuk.
.— Én meg addig megkeresem tárczá-
AGMmm
s
mát, a mrt a szobámban hágyi^
Mire a János visszajött á padláslépcsön, dolmánya mellébe dugva a piró^ jegyző-tárciá^ már atícór á íddi^^^k^ is niegtért a fílágőriából.
— Ne menjen ön be hozzájuk, suttógá a konstáblemek. Az a csúf boszorkány nem kínozza már a kis leányt; nem is tartja kötve: hanem minden inh lehiuista róla ;>lia ném^ akarsz nékem szót fogadni: járj meztelen: én vettem a ruhádat!* A leány ndost ott kuporog egy szöglétben.
Akkor sietős a dolog! Tessék előre menni a kisasszonynak.^ —ön velem jön.
— Majd csak ugy huszonöt lépésnyi távolban: ne gondolják, hogy együtt járunk.
— Sőt én arra kérem, hogy Jöjjön mellettem: ugy kisérjen.
— Ah! Hisz az szégyen volna I Egy szép kisasszony, meg egy rendőr az utczán egymás mellett haladva. y
— Én nem tudonlhogy i a szégyen? A kinél az gentleman.
kard \
%        XVin. EJEZE
A GRATUUÍ UDIA
Minden, a legszf ben ín tány ur azonnal ki Jlgatta szónytjS miután a !aczal ler értesítését is át tte: m fejezte ki mégelég ését a azért, hogy a köze ölcsisé érdeklődést tanúsít i s ner radságot. És azonnf kiadt hogy égy rendőri ( ros röí a^ zöld paradicsom , orv tartani a Ríbiczáné esti lé lött: esetleg az etaj labort) Rókus-kórház megl yelő o litani. — Az alatt feljeh
A BEREGI részen, a tarpai hegy alatt já-^ rok. Szétszórt facsoportok sötétlének a hullámos síkon, kopaszodó berkeket zörget a szél. A karcsú nyírfák lombja aranysárgán ragyog az őszi napsütésben: mintha egy szétpattant hatalmas aranylánc szemeit hullogatták volna el a beregi tájon. S mintha ezeket akarná újra összekötözni a tehénigával szántogató megannyi tarpai paraszt, mezsgyétől mezsgyéig húzva a barázda fekete fonalát.
Történelmet lehelnek itt az erdők, berkek . . . Esze Tamás lovának patkócsattogását, muskéták dörgését, a kallói várat rohamozó talpasok riogató csatakíáltását, hogy rajta kuruc, rajta! Az időt s a példát, amiben »s amiért életre-halálra kezet fogott az akkori nép, akkori vezetőjével. Micsoda elniíondhatatlanul hatalmas erő volt abban a kézfogásban! Rákóczi irja emlékirataiban: »EIŐreküldtem Esze Tamást a folyó két partján fekvő falvakból gyűjtött seregével, mi pedig követtük, őt Namény felé: Az utakat annyira elborította a sár, a víz és a mocsár, hogy a gyalogságnak majdnem egész nap hasig vízben kellett gázolnia. De hói az a nehézség, melyet a bátorság és a jóakarat ne tenne könnyűvé? Ez a fegyvertelen, félig meztelen nép követte zászlóit, elhagyta házait és gyerekeit, mindenfelől hozzám sereglett és beállt a katonák közé«. Beállt. Küzdött. S győzött száz csatán, míg győzhetett.
Csak be kell hunynom a szemem, hogy magam elé képzeljem a pagonyokból elő-rajzó kuruc loyasiokat • . . Csak ki kell nyitnom a szemem, hogy lássam a beregiek mai elnyűhetetlen teremtő kedvét, forró é-letszeretetét.~. . ^
\4[OLNAR JENŐ jő velem. A megyei ta--^^-^-nács elnökhelyettese. Tapasztalt ember, s ennél több is, népszerető, népet értő, melegszívű ember. Meséli, hogy két hete gyűlést tartott Tarpán, Népfront-gyűlést. Eíjöttek arra fiatalok is, meglett emberek is, meg aztán olyan hallgatag, szu-rósszemü, nyakas vén kurucok is, akik nem szoktak gyűlésre járni. Hazafias gyűlés volt. A hazafiak nem maradhattak el róla . . , Molnár á nép a a vezetők összefogásáról beszélt. Rákócziig nyúlt vissza, addig a pillanatig, mikor a fejedelem a mostani tanácsháza előtti terecskén letette Esze Tamás kezébe a népnek fogadott esküjét. Megvolt a hajdani esktfszöveg ís, egy kis könjrvben, amit Molnár magával hozott. Felolvasta. A példázat kedvéért, hogy lám, mennyire bízott a vezető a népben. S míg olvasta, észrevette, hogy a terem végében ülő hatvan-hetvenéves tarpai vének leveszik kalapjukat, s felemelkednek ültükből. Fedetlen fővel, állva hallgatták végig a jkét és félévszázados esküt. A megyei tanácselnökhelyettea feltörő érzé-
IRTA DOtOZÍ
seivel küszködve, Mginduí vább. MegrendítettI felem-ma, ünnepélyes, nlyaágos ságtétel, mely kiiásnál nyilatkoztatta ki: Ihaza, a bizalom érthető, lő, sze] is, és azoknak is, áik nen pallérozott szóhozli fejte hez. Megérezte, lm itt n történelem és jelerfhogy í nák, valódinak foglják el tudta, hogy a falu az < ja adni a liiai válás
HOSSZÚ- palac] pai főtér. Egyj Abban beszélgetün val. Egyenes tartásj hajú, felíeteszemü Elénk tesz egy ní k4zzel fűzött albi népfront-gyülés őt tán összeültek az iH nép is benne ván nálniok kéne valai Tanak/odtak soká] hogy a tarpai isk( kuruc, rajta«-mozi kuruckori emlékei ket, szólásmondásí A mozgalraakati . ják is, tanítók, q kétszázhetven uttf albumot. Mindeni] rajta kuruc, rajta szorgosan összegy Esze .idejéből. 01: metett volna a sz: a tarpai gyereki íme hát, ez is ben letűnt idők, s&r
lajtt oldala Fiók : vékon; italeml halo lot, hc készül ilások, lépfroE vals aztí iban e \\ojn. c tört<
linálni irők, i készí rajtí sora •tt m( lok, ar idok p
lOSt 1
van a
dö i(j
GÖDÖLLŐ: Az iiaUljai gyakorU]
idc mki