8. oldal
KANA0AI MAÖYAB MüNKáS
1961. szeptember 14
MAGYAR ZENEKÖLTÖK
gARTéiS: BÉLA
(I881--194S}
Nagy zeneköltőnk egy 1921-ben keltezett önéletrajzában igy vázolja indulását és első tanulmányait:
"Születtem 1881. március 25-én Nagyszentmiklós községben .. . Legelső zongoraórámat édesanyámtól kaptam, hatodik életévemben. Apámnak, aki egy földmü-vesiskolát igazgatott, meglehetősen fejlett zenei képességei voltak: zongorázott, miíkedvelő zenekart szervezett, gordonkázni^ is tanult, hogy zenekarában gordonkán játszhasson, sőt még táncdarabokat is komponált. Nyolcéves voltam, mikor elvesztettem. Halála után^ é-desanyám, mint tanítónő küzdött a mindennapi kenyérért; először Nagyszől-lősre kerültünk . . . azután Besztercére, Erdélybe . . . s -végül 1893-ban Pozsonyba... Mivel még kilencéves koromban kisebb zongoradarabokat komponálgattam, sőt NagyFfőllő?,ön, 1891-ben mint **zeneszerző" és zongoraművész, a nyilvánosság e-lőtt is szerepeltem, igen fontos volt számunkra, hogy végre nagyobb városba juthattunk. Az idő tájt a vidéki magyar városok közt Pozsonynak zenei élete volt a legélénkebb, s ilyen módon lehetővé vált számomra, hogy 15. évemig Erkel László (Ferenc fia) taníthatott zongorára és összhangzattanra ..."
Gimnáziumi tanulmányainak elvégzése után — bár a barátok és tanácsadók a világhírű bécsi Konzervatóriumot ajánlják — Bartók a budapesti Zeneföiskolára i-ratkozik. Tanárai: Thomán István (zongora) és Koess-ler János (zeneszerzés). Idézzük ismét a zeneköltő szavát:
. "Mindjái-i megérkezésem után nagy buzgalommal kezdtem tanulmányozni -Wagnernek előttem meg ismeretlen müveit . . . valamint Liszt" zenekari szerzeményeit.
Bartók Wagner, Brahms ~ majd Richárd Strauss utján keresi a jövőbe mutató mesgyét. Eg>'ik mester sem vezeti rá arra az ösvényre, mely Bartók számára az e-gyetlen helyes utat jelenti. Bartók a korszerűbb és velejéig magyar muzsikát akarja megteremteni. .  A fiatal művész — aki éz idő tájt már elragadja a műértőket* csodálatos- zongora-Vjátékával, s akinek kompo-zicióiban    a szakembei-ek már felfedezik az "oroszlánkörmöket", az ifjú muzsikus patrióta a szó legnemesebb értélmébfen.-A németes kultúrájú Budapest utcáin magyar ruhában jár és — annak ellenére, hogy á német nyelvet  anyanyelvként beszéli — rokonságának, barátainak egyenesen megtiltja, hogy német nyelven levelezzenek vele.
Tisztában van'vele, hogy a német és magyar nj-elv •/mérkőzése" mögött hatal-
mas politikai feszültség, magyarán: a magyar nemzet, a magyar nép függetlenségi küzdelme parázslík. És az ifjú Bartók Bélát éppen a harc politikai tartalma érdekli. Még a "kedves ma-má"-hoz intézett levelekből
sem hiányzik a fiatal diák politikai hitvallása:
**A miniszterek még védeni is merik a mostani hadser reget, mert az, akit magyar királynak neveznek, igy kívánja! Akkor nincs is magyar király!... Az uralkodó még annyira sem birja a magyar nyelvet, hogy minisztereivel magyarul tárgyalhasson!"/
Aztán a szokásos aláírás: "Isten áldd meg a magyart es mentsd meg á Habsburg-családtól!"
Az ifjú művész közben sikert sikerre halmoz, ,ugy-hogy a főiskola vezetősége, ellentétben minden eddigi szokással, még vizsgára sem kötelezi "Bartók Béla zeneakadémiai növendéket",mert képessége és tudása oly nyilvánvaló, hogy vizsgá»'a nincs semmi szükség. >
1903-ban egy szimfonikus müvei lép a közönség elé. Cime: Kossuth-szimfónia. Rebellis mű ez, mely a muzsika nyelvén mondja el Bartók izzón hazafias, bátor szabadságeszméit. Egy évvel később külföldön, Angliában szólal nieg Bartók alkotása, méghozzá igen nagy sikerrel. Hans Richter, a világhírű karmester vezénylésével.
Az ífju Bartókot tanulmányai kezdetén a liszti "külsőségek" elidegenítik liszt Ferenctől. Midőn túl-
jut az első alkotásokon, a modern zene nagy mestere visszatalál Liszt Ferenc útjára. 6 maga így foglalja össze ezt a szellemi találkozást:
. . közben szétfoszlott a straussrichárdi varázslat. Liszt beható tanulmányozása — különösen kevésbé népszerű alkotásaiban . . * a dolog lényegéhez vezetett: végi-e feltárult előttem e művész igazi jelentősége. A ze nemü\ észét továbbfejlődésére nézve az ő müveit nagyobb fontosságúnak érzem, mint például Wagneréit vagy Strausséit."
E felismeréshez ujabb hatalmas ^ösztönzés társul. Kodály Zoltánnal együtt mcé-kezdik a magyar népdal kincseinek feltárását. Hatalmas jelentőségű felfedező ut ez. Bebizonyosodik, hogy a "tévesen népi daloknak tartott magyar dalok ... a többé-kevésbé trivális népszerű műdalok" árnyékában, ezektől háttérbe szorítva, évszázadok nagyszerű népi muzsikája rejtőzik. Dalamok, melyek a népet végkigkisér-ték küzdelmein, szenvedésein, szabadságharcain, munkáján, örömein, egyszóval: évezredes történetén.
Ez a népzenei kincs, sajátos hangépitésivel, ritmíká-jával, tiszta dallamvilágával kiutat mutat a hanyatló polgári kultúra, a hanyatló s mindinkább önmagát ismétlő polgári romantika világából. Bartók és Kodály hatalmas lelkesedéssel fognak munkához. Hamarosan közlésekkel lépnek a nyilvánosság elé. Bartók vizsgálódásait kiterjeszti a román és szlovák nyehterületekre is.
A zenei, művészi élet reakciós hatalmasságai — szo-
ros szövetségben a -politika maradi erőivel — már akkor megkezdik.a harcot a két kiváló zeneköltő ellen. Bartók népdalkutató munkája mind világosabbá teszi,hogy a magyar^ romári, szlovák nép kultúráját ezer még er zer szál fűzi össze . . .ettől a felismeréstől már csak egy lépés Bartók eredményeinek politikai konzekvenciája • a Duna-völgyben élő népek el-1 éntétei mesterségesek csupán. Ezek az ellentétek az uralkodó osztályok bűnös hatalmi politikájának káros függvényei. -
A közönség kevésbé tájékozott része és ezek az emberek,' akik á Bartók és Kodály ellen indított hajszát politikai szempontból is helyeselték, belekötöttek Bartók   újszerű, fon-adalmian
is. Gondoljuk csak meg; Bartók uj danamvilága,mely még akkor is, midőn nem idézett szó szerint népi melódiát, a parasztimuzsika magasrendű, müzenei visszhangjaként szólal meg, uj harmóniákat,   bátrabb akkordokat kívánt, és olyan hangzat-kötéseket, melyek nem a nyugati zene dur-moll kettősségéből nőttek ki, hanem a népi muzsika sajátos hangvílágából. És természetes az is, hogy ez uj zenének ritmusképletei is lényegesen különböztek    a klasszikus muzsika  ütemétől. Bartók zenéjét — a talán jószándé-ku tudatlanok és a több-kevesebb zenei tudással felvértezett, de nemegyszer rossz-szándéku. áltudósok t- egészen  egyszerűen hamisnak Ítélték   és visszautasították azt   a   forradalmat (igen gyakran éppen a hazafiasság nevében), mely a pati'ío-tizmus. . a  függetlenség, a szabadság jegyében, született.       . ,    " ^ Bartók hazafiassága valóban a leghaladóbb értelmezésben vett hazafiasság. Saját népén^ek, a magyar nép művészetének rajongó sze-í retete, féltő gondozása é^ megbecsülése vezeti el más népek szeretetéhez' és becsűi léséhez.      magyar népdal csodálatos,    vírágékes utja elvezeti a' román folklóré, a szlovák népdal, majd az ukrán, bolgár és tör,ök parasztok zenéjéhez, sőt még az arab népzenéhez is.
És mélységes huinanizmu-sa elviszi őt oda is, ahová csak a legnagyobb mesterek
jutnak el. A remekműveké, gesz sorával ajándS^ íweg a gyermekirodalnS I népdal fonódik itt kicsinyek mosp yával. mi ha a magyar táj, a man| falu, a dolgozó maevav rfl küWenéel^zenetéf?^ mekszobáknak. 'í
Bartók küzdelmes müvl szi palyaja a Kossuth-szim" ^oma, az elso zenekari sz\ií a zongorára és zenekarra irt Rapszódia után ujabb U ujabb állomások felé vezet Megismerkedik Debussr majd Schönbérg és Sztravin! szkij müveivel. Bartókot mi gával ragadja a bátor hanV és az a merész "nyeivují tas \ mely á régi szókincsból úgyszólván semmit sem hag^ meg s a müzene minden ha; tóeszközét — melodika, lit^ mika, összhangzás, hangszerelés mérőben ujaHai cseréli fel.
A szocialista zene-esztéti ka joggal ne\ezi az iméal említett zeneszerzők miivé nek nagy részét formális muzsikának. Valóban: ezek a mesterek a forma uj lebc tőségeit keresve, hovatovábli elhajították a zene oly ősi éi örök elemeit, mint a dallam az    összecsendülő hangot tiszta konszonanciája, s ez zel iegyütt szem elől téves tettek a zene s minden gyébb művészet igazi lénye gét: az eszmét, a gondolatot a nemes mondanivalót, meb a , művészet tartalma kei! hogy legyen, mert máskép csák kehely marad — nélkül, üres formaváz igazi belső tartalom nélki! (Folytatjuk)
A SÁRKÁNY
(Egy gyermekjáték kultúrtörténete) .
tek tovább. De a sárkán; ihűsizáki felhaszriálása
Az   első sárkányeresztő, és ezt szinte bizonyosan állíthatjuk, nem gyermek \'olt. Az erre vonatkozó legrégibb adatok ázt vallják, hogy a kátoháké az úttörő étdénii Egyesek széiint Han Si kiriái tábornok: falálta fél í. é.:2éO-ban.  állítólag feiböí?#tö^ sárkánnyal jelezte, hög^ körulzái^ várösnáfe nailyeh ii^yból Jutt^ majd' séget. Mások, viszont a koreai gerierálisók leleményességének tiílajdónitjákfaz íel-ső sárkányt. Ezer eszteridő-yel ezelőtt •—: úgymond egy   csata   alkalmával, a csüggedő sereget "lélektani'* módszerrel lelkesítették fel ^ egy sárkányra lámpást erő-. sítettek. A katonák á hirtelen feltünri "csillagot" az istenek segítségének vélték.
merész  zenei nyelvezetébe i és megújult, erővel küzdöt-
Pefofi Sándor:
emper vegén
Még nyílnak a völgyben a keitl virágok^ Még zöldéi a nyária az ablak előtt. De látod amottan a téli világot? Már hő takará el a bérci tetőt. Mégiijú szivemben a lángsugara nyát. Még benne virit az egész kikelet^ De ime, sötét hajam ős2**evegyöí jnár, A tél dere már megüté fejemet.
11. OLDAL
Elhull a virág, eliramlik az élet . Ulj, hitvesem, ülj az iileinbe ídel^^^!
aiost fejedet kebelemre tévéd le/: ffplnap nem omolsz-e sirám fölibe? 6 mondd: Aa e/oW Aatei cl, fótentónre Könnyezve borítdsz-e szemfödelét? S rabirbat^e majdan egy ifjú szefelíne. Hogy elhagyod érte az én nevemet? Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt, Fejfamra sötét lobogóul akaszd feljövök érte a siri világból ' Az ér t - epén. s oda leviszem azt. Letörtem véle könnyűimet érted Ki köimyedén elfeleded hívedet Se szív sebeit bekötözni, kitéped
Meg akkor is, ott is, örökre szeret! -
^ 1847 "'  .    " -
késett soká. Állítólag ism: a koreaiaké a kezdeményí zéé dicsősége. Egy folyó lött sárkánnyal vékony 105 lat röpítettek át, ezzel ped vastág kötelet vonták a ji Söí'feárt^á, amely a stílfa f eléi^iténdő hadihíd elso tai tóéléttíe lett. Japánban ma békésebb sárkányokat ^át^ttak fel az i;SZ.3 évé'ata szokásos majusni. héí)ségeicen.  olyan haza^ nál, ahol az év folyamán íi gyermek  született, niag
póziiárá hál alákü i érősítették. Ez volt af^
^'májusi ppnty'\ ,A m népszokás szimboliliUs:sze.
.tartás jellege vallási feú^ re utal. Az uj-zelandi^ ni|-rík   sárkányeresztő eneK pedig  egyenesen eztJ)i nyitják. Kelet-Ázsiaban b hor sípokat, me^eleloen. furt bambusz-palcakat sitenek rá; Ezek a ín;| káfó sárkányok" a haz | zői". A kelet-indiai szg ken a halászatban alkairoj zák őket. A felbocsátott' kányokról   hosszú fn*^^ csiing le a csalétek á ^-^^^
körig..... , ^ _.,tf
Az idők folyamán le  szerepe eg>^re szürkült, s a Ta^;oi-Kelei a sárkány ma mar eb« ban "nemzeti játékszer -A nyugat-európai na^. mány szerint az ebo kányt a tarentumi Arcw-a görög Pithagoreistó készítette az i;e. ív. ban. Ez a vélekedés n^
zonyitható, hacsa^„?f (Folytatása a Ül oW*