6. oldal KANADAI MAGYAR MUNKÁS 1962 február 8 (46.) Itt ujrá megállott a szerdár, de Szolimán intett, hogy csak folytassa. —- Harmadik ok: az Izlám vallási parancsa: Igazhitűnek első kötelessége, hogy a próféta hitéty Allah hatalmát ugy terjesz-sze, hogy a gyauroktól lépésről lépésre minden tai-tománjrt elhóditson. így majdan az egész földkerekség Allaht fogja dicsőíteni és a próféta parancsainak fpg engedelmeskedni. Ehhez nem elég a gazdagság és ■harcivíígy. Sokasodjatok, mint a tenger fövénye. Írja a próféta. Ezért rendelte el a -többnej üséget, ezéi-t foglalta torvénybe, hogy minél több gyermeke ván az igazhitűnek;, annál jobb muzulmán. ^ * Most ünnepélyesen csjengett a főszerdár 'hano'ja, végső intésként. — Mi légyen tehát uralkodói kötelességed: a gazdagság, a harcivágy és a szaporáéiig fejlesztése, mert ez a három egymástól elválaszthatatlan. így terjeszkedett a próféta bu*odalma három földrészre és két .tengerre, hiszen nemcsak a Földközi-tenger a miénk, de a Fekete-tenger és Márvány-tenger is a mi váraink és gályáink hatalmában van. Keleten Perzsiáig és Indiáig terjed, délen az afrikai sivatagig. A te feladatod, hogy észak felé kiterjesszed Bécs elfoglalásával. Teljesítsed a próféta pa'arxsát, Allah segítsen. Amikor a főszerdár befejezte a végrendelet felolvasását. Szolimán szinte bűnösnek érezte magát. — Nem tettem eleget apám parancsának — mormogta, mint aki hangosan gondolkodik. Igaz, hogy egyízben eljutottam Bécsig. Harmíncötéves koromban. De kudarcot vallottam az oistrommal. Most hetvenkettedik évemben vagyok. Ha Bécs falai alatt halok meg, akkor is teljesítenem kell apám parancsát, hiszen ez a próféta parancsa. Az ő szájából Mohamed beszél. Apámat Szelimnek, a költőnek nevezték. Engem Szolimánnak, a törvényhozónak. Apám szép verseket irt. De elfoglalta E-gyiptomot. Az én törvényeim után csak "Bács ostromával tehetek pontot. Építőmesterét, Szinánt hivatta. — Sátán fattya! Meddig piszmogsz még az én mecsetemen —rivallt rá. ^Szinán térdreborult, majd homlokával a szőnyeget érintette, ' • . — Éppen a holnapi napon fejezem be, Allah, a próféta lés a te dicsőségedre. - A vénember ráncos arca "hirtelen félderűit. ■ ■ — Ma elgurult volna fejed az Atmeidá-non, ha mást jelentesz. így méítö módon megjütalmazíák. Nemcsak ezért, de a dri-nápolyi nagy mecsetért is, amely dísze az egész birodalomnak. Néked adományozom Rumilí Hisszár várát a Boszporuson és véle minden birtokát. Lássák még, hogy a művészt becsülöm annyira, mint a legvitézebb beglerbéget. Ezenfelül kapsz a mecset felavatásakor százezer aranyat a főszerdár- ■ tói. — De ezek mind mulandó dolgok, — tetté még hozzá nagylelküségi rohamában. —-Arany, vár, birtok, ez mind eltűnik, velünk együtt. Csak a nevűnk marad fenn, ha o-lyat cselekedtünk vagy alkottunk, ami maradandóvá teszi emlékünket. Én számos hadjáratot viseltem. Lehet, hogy a történetírók feljegyzik majd őket. De ez a mecset inkább megőrzi emlékünket. Nemcsak az enyémet, a tiédet is. Ezért megengedem, hogy falának márványába vésesd nevünket. Színán Szolimán, ez lesz a mecset neve. És kegyének jeléül megsimogatta talpával az építőmester tarkóját, aki még mindig a szőnyegen tartotta homlokát. Másnap ^ragyogó mecset padlatát már elborították a legdrágább szőnyegek. Az uttestet is, amely a szultán palotájából a t mecsethez vezetett. Szolimán ünnepi menetben vitette oda magát. A mecsetbe elhozatta a próféta zöld zászlaját, melyen sárga félhold és csillag ékeskedett. Ezt a fő-mufti nyújtotta át Szolimánnak, aki felemelte és meghirdette a hadat a német császár és magyar király ellen. Aztán visszaadta a zászlót a főmuftinak és kirántotta szablyáját. — Allah és a próféta dicsőségére befejeztem ennek a mecsetnek az építését. Most be kell fejeznem másik művemet is. Lábam alá taposom a gyaurokat, Allah és. a próféta dicsőségére. Kinevezem Szokoli Mehínedet összes: hadaim nagyvezérévé és elrendelem, hogy minden tartományom há-dinépe gyülekezzék Drínápoly alatt táborba! Az üstdobok döngésére száz oiléma éneke kezdett bele Allah dicséretébe. Az uj nagyvezír; a divánpasák, a két beglerbég, a csáuszaga és a jahicsáraga. odaértették szablyáik pengéjét á profba zászlajához és éktelen orditásuk túlharsogta az ulémák énekét, üstdobok döngését is. Színán, a nags^hirü építőmester a me«esét egy rejtett zugából hallgatta és arcára szomorú mosoly ült. Nevét sohasem vésette a mecset niárványfalába. A kengyeli pusztán megkezdődött a ta- . vaszí szántás. Jani és társai mélyen benyomták a Menyhért kovácsolta ekevasakat a zsíros, fekete földbe, és ugy nyomultak előre sovány Ökreik után, mintha harcba * mennének. Hiszen ez az ő harcuk, megharcolm á földdel: Jó fegyverük az ekevas. Büszkék is rá, mért bizony jobbára faékével szántanak a jobbágyok, nemesek, a Dráva mentén, de az egész Dunántúlon is. Fiaik, a serdülő legénykék is büszkén járnak utánuk, széles mozdulattal vetve szét az életadó magot a frissen hasított barázdákba. A tavaszi napnak inkább fénye yan,mint melege. De a rügyek kipattannak már imitt-amott, a fák és bokrok nedvektől duzzadó ágain,, nem győzik Bevárni vírágfa-kasztó sugarát. A munka katonái mégis megizzadnaké Veríték gyöngyözik az, eke szarvát kemé- nyen markolói legénykék b, a csillogó vi rei. Vén Alapi deje nem"járti lami megmag ; a föld tavaszi mindkét öír friss barázdí. Kicammogott házból, le a' tálló felé. Mara szén Ián általvető két^füles vöá — Mi az, ti dósni? Vagy konyhán és ba? Boldizsár nyé nyeheli mosolygott is — Lóért De már e len mozdula két vödröt, L kibiíjva a ru!. —- Aztán n. bével? Pisti —- Elég néí kell. -— Hát idítí^ dul kend? . — Nemé: felsegítenél, poroszkálni, —- Aztán — Nem érí:«4 — Hátha? Az öreg hal,ííw —r Mondja'"**" A ROUDNICEI Agiostroj gépszerkesztői a Prága melletti chodovi Mezőgazdasági Gépészeti Kutató Intézet dolgozóival e-gyüttmüködve, nemrég állították össze egy előcsiráztatott burgonya ültetésére kiválóan alkalmas gép csehszlovákiai prototípusát. Az uj gép kiszállítja a földekre az előcsiráztatott gumókat, úgyhogy fölöslegessé válik kosárakban való kihordása. ■OEYRUT és Prága között létesült légíösz-■ szeköttetés megnyitása alkalmából a Csehszlovák Légiforgalmi Társaság Libanonban több olyan akciót szei-yezett, a-mely a nyilvánossággal ismertette a légiforgalmitársaságmunkáját. » * • ]yiNTEGY 4300 négyzetméternyi terüle-ten épül Trinecben Csehszlovákia e-gyik legnagyobb és legkorszerűbb kórháza, amelyet fokozatosan adnak át rendeltetésének. « « * rjLOMOUC - Chvalkovicén megkezdték ^ egy uj palafeldolgozó-próba-üzemeltetését. Az uj üzem a közeljövőben újféle építőanyaggal látja el az észak-morvaor-•szági építészeti vállalatokat. >rERVEN felül 534 lakás, két iskola, két ^ bölcsőde és egy óvoda építésének tervet dolgozták ki mult év végéig a plzeni Kerületi Tervezőintézet dolgozói, amit eb-b^h az évben \alósitánák meg. A KOZLÁNYI Keramo Termelőszövetke-- j:c?t évente 600.000 virágcserepet készít és egy uj munkacsarnok felépítése után 8 .niil'íó darabra növeli termelőképességét. -A KELET-szlovákiai síkság vízgazdálko-c'ási építkezései keretében Senrié köz--Rwg közelében 300 hektárnyi területen halastó létesítését tervezik. TJvT FOGÁSZATI rendelőt adtak át ren-^ deltetésének az adamovi gépgyárban. Az üzem 150.000 koronát fordított e célra. jy[ANAPSÁG nagy lehetőségek nyílnak a széleskörű monopóliumellenes egységfront kikovácsolására. Az egysé^ront mindenekelőtt a monopóliumok kizsákmányolása és uralma elleni védekezés harci formája, s ném kulisszák mögötti politikai taktikázás. Az egységfront az összefogó néptömegek élethalál harca, mindenekelőtt az amerikai imperializmus, a világ zsandá-ra ellen, amely ma legfőbb ösztönzője és oltalmazója minden zsarnokságnak és elnyomásnak szerte a világon. Napjainkban a monopóliumok "virágzása" és harca a népek.létfontosságú érdekei ellen nemcsak a munka és a tőke közötti ellentéteket élezi ki. Fokozódik az ellentét, halmozódik a gj^anyag a számban maroknyi monopolisták és a népmilliók között is, A monopóliumok léte és "természetes" mükiödése ugyanis nem csupán a munkásosztály és a parasztság életlehetőségeit \eszéíyezteti. Az értelmiség, a városi kis- és középburzsoázia ha nincs is még mindenütt kellően tudatában ennek — majdnem ugy^anugy érdekelt az olyan egységfront kikovácsolásában, amely harcol a monopolista államkapitalizmus egész rendszerének megdöntéséért. Azokban az országokban pedig, ahol politikailag, gazdaságilag és katonailag többé-kevésbé még az amerikai imperialisták és csatlósaik az urak, valamennyi hazafias erő érdekelt abban a nemzeti összefogásban, amely a demokratikus átalakulásért, az igazi nemzeti függetlenségért küzd. lufi ENNEK a népi-nemzeti összefogásnak a célja, a tartalma? A moszkvai nyilatkozat ezt így határozza meg: **A béke, a nemzeti függetlenség, a demokrácia meg-védelmezése és fejlesztése, a legfontosabb gazdasági ágak államosítása és igazgatásának demokratizálása, az egész gazdasági élét békés célokra, a lakosság szükségleteinek kielégítésére való felhasználása, mélyreható földreform végrehajtása, a dolgozók életkörülményeinek megjavítása, a parasztság érdekeinek, a.városi kis- és kö- . zépburzsoázia érdekeinek megvédése á monopóliumok önkényével szemben." Ezek íme "csak" demokratikus célok, így elfo-gadhátóaTc, sőt vonzóak mindazok számára is, iakik nem tartoznak ugyan a szocializmus híveinek táborába, nem kommunisták, de hena is á monopolkapitalisták vagy az imperialisták szekértolói. A kommunisták nem titkolják, hogy a fenti célok megvalósulása nerh jelent szocializmust, mégis szívvel-lélekkel kezdeményezik, vezetik, szervezik és minden erejükkel támogatják a küzdelmet a demokratikus átalakulásért, amelyet a szocializmusért folyó harc alkotó részének tekintenek. Amint Maurice Thorez, a Francia Kommunista Párt megalakulásáriak 40. évfordulója alkalmából megállapította: "Ezt a demokratikus utat követve a kommunisták hívek maradtak önmagukhoz. Hiszen a demokrácia nem mond ellent a szocializmusnak, hanem oda vezet. Az a tény, hogy a munkásosztály vezeti a nép politikai harcát a személyi hatalom ellen, a köztársasági szabadságjogokért, biztositékot nyújt arra, hogy a demokratikus átalakulás és a szocialista átalakulás között nem telik el hosszú történelmi időszak." Valóbán, a kommunisták joggal számitanak arra,hogy a demokráciáért^ a nemzeti függetlenségért folytatott közös harc öntudatra ébreszti a néptömegeket, s mint nagy történelmi lecke tanítja meg okét a munkásosztállyal, á kommunistákkal való egységfront szükségességéről; így sókari kigyógyulhatnak a korimnnnistaellenesség betegségéből, s megtanulhatják, hogy az ellenséget ott keressék, a bajok forrását ott találjak meg.^ahol van: monopóliumok, mindenekelőtt az amerikai imjperializmüa ~ uralmai DE VAJON i?< ségekről, \ íantiimperia^^ ben? 193»; nálé VII. kflL hogy kedve2o Az ég alacsr^ szürke-pubíi és az oTSZBf iák «í«íe/ídM; csont a csoDP^ mi túléli mulandó ai agyatatíí^ csókolództak^ tűntek a tar házak, abioi hatalmas to] megaszaf^ a szél — oly könns anyánkat, a munka, a perc, a lomhát a r unalotti'^^' átsütött i_ emlékeztetője igyszBm^ boldogségoi