bruár 8
l !
I 'I I
nyen markoló.
legénykék M
a csillogó ve3 rei. ^
, Vén Aláp
aeje nem jái
iami megma;
i föld tavasz
nindkét öfrl
■riss barázda
Sicammogöti
lázból, le a álló felé.
Maraszeii án általvető :ét füles yödi
4-Mi az, iósni? Vag
:onyhán és a?
Boldizsárig yé nyeheléc losolygott is
— Lóért De már .
m mozdula ét vödröt, a ibujva a ru
— Aztán n\ ível ? Pisti
— Elég rt: íll.
— Hátmiftlí il kend? ' ~ Nem;é Isegitenél. ►roszkálni.
— Aztán l'^í^
— Nem em:
— Hátha?lJi. Az öreghali;:^^!
KANADAI MAGYAR MUNKÁS
7. oldal
ílokán, de m.ég a la arcán is. Ezek ^a munka éksze--
inéhány eszten-Ire. *De most va-|[ vágy vonzotta iSe akarta szivni [öldszagot, ezt a mégéhezett rá. ínyes lábával a Inegindult az is-
í kútról, erős vál-lek két végében
a legyeket fog-lelég odabent a |gyen az istálló-
iankódott á me-i, de most még
|m légyért, legállott, hirte-ugy tette le a ffölegyenesedett,
azzal a két ge-őket.
íem szekér elé
Inem csatába in-
elülnék reá, ha karnék rajta ki-
t nézni ?
Azt is. Már rég nem láttam. Meg földet szagolni. *      Tán itt nincs elég ^
— Mondoni, nem érted? Merthogy annak ott künn, a friss barázdának más a szaga.  : ^
— Fog még,elég földet szagolni, ha majd beléteszik. Magam is, mindenki.
— Tán már annak a szaga hív. De hozd ki a Sast az istállóból. Dobj rá pokrócot, aztán segits fél ezzel a rossz lábammal.
— Jól van, jól, csak beviszem ezt a vizet a konyhára.
öreg Boldizsár már ott kocogott nemsokára vén gebéje hátán a dűlő felé. Nyomában á Bundás lohoIt> mert a kuvaszt még eloldozta Boldizsár, mielőtt Mara a lóra segítette volná.
Jani is meglepődött, amikor meglátta lóháton az öreget. De egyetlen szóval sem kérdezősködött. Hiszen ha baj lenne a tanyán, úgyis megmondaná. Leemelte a lótól, a pokrócot apja hátára kanyarította, ugy ültette égy füves lankára, hogy nieg ne fázzék a csalóka tavaszi napon.
A Sas ott ropogtatta a füvet körülötte^ Bundás meg melléje ült, mintha őrködnie kellene felette.
Az öreg mosolygott. Jani rég látta mosolyogni, de ennek okát sem kérdezte.
— Vén Sas, vén Bundás, vén Boldizsár — motyogta a vénember mintegy magának, és csak mosolygott. Aztán mentegetődzve, szinte magyarázatképpen hozzátette:
—r-Kijöttünk szántást nézni.
Az ökrök elbődültek. Megrázták a jármot kormos nyakukon, mintha szabadulni akarnának tőle. Jani visszament az ekéhez, kissé görnyedten járt már ő is. Gábor fia egyenesen állott a fordulón, mint a jegenye. Vetőmaggal teli kötényét összemar-
kolta a végett baljával, indulásra készen. Vadak szemtelenkedtek a szántóvetők fe-Jett, egyre nagyobb csapatokban kerengve^ mig egy.béja szét nem rebbentette őket. Azt meg egy halásissas kergette íiieg.
Valahol egy pitypalatty várta már a vetés zsendülését Gábor is riiosolygott, mint az öreg.: Milyen türelmetlen a madár. Hiszen még ott a mag a kötényében.
Boldizsár megkapta, amiért jött. Szél jött a folyó felől és szinte betömködte kitágult orrlikaiba a zsiros föld szagát. Elbódult^ megittasodott tőle; Még dudorászni is kezdett. Valami tiltott dalt, amit a Dózsa seregében énekeltek, süldő legény korában. Urifej,uritök, vágjátok, vágjátok.
Mennyi mindent is látott most ez a tavaszi nap. Boldizsár nyűtt báránybőrsüvegét. És a szultán kétarasznyi magas, aranyhaléval bevont, kócsagtollas patyolatturbánját.
Mert Szolimán ugyanekkor ott ült pré-mekbe burkolva, magas kerevetén, hatalmas, három árbocra vont selyemsátra előtt, Dririápoly várának egyik széles bástyáján. A kerevet pipacsvörös bársony, a sátor zöld selyem. Középső árbocának csúcsán a próféta zöld zászlaját lobogtatja a tavaszi szél.
A bástya, meljrnek tetejére a sátrát verette Szolimán, a hegyoldalba épült és a külső várhoz tartozott. Felette ott vöröslött a Fellegvár, afelett meg ott fehérlett n. Szelim mecsetje, melyet Szolimán apja tiszteletére építtetett a régi fővárosban, Szinan építőmesterrel.
Ez a mecset az építőművészet remeke volt. óriási félgömbkupolája majd akkora, mint az Aja Szófia főkupolája. A mecset négy sarkán hatvanméteres karcsú minaretek, hegyes tornyai körül keskeny erkély-párkánnyal. Magát a kupolát négy óriási porfíroszlop tartja, olyan, mintha a kupola a levegőben lebegne. A mecset bejárója előtt oszlopos árkádok, a legdrágább színes máiványokból. A bárányfelhős tavaszi ég alatt olyan az egész, mint valami keleti tündérmese anyagban való megtestesü-
lése,
. A bástyatetőről belátható az egész vá* ros, melyet Murád szultán elsőnek foglalt el az európai szárazföldön^ még százhúsz évvel Biz'ánc elesteelött. Innen nyomultak előre lassan utódai/ elvágván Bizáncot a szárazföld felől. És ide gyűjtötte minden szultán a hadait, amikor európai hadjáratra indította őket.
. . A három folyó völgyén át, amely itt ösz-szetorkollott, most is özönlöttek a hadak a város felé. Az emberfolyamok tarka hullámainak áradata már nemcsak a várost öntötte el, de az egész környéket.
A Fellegvárból kürtök harsogása jelezte ujabb és ujabb seregek érkeztét. Az uj nagyvezír, Szokoli Mehnied továbbította Szolímánnak a csauszbasa jelentéseit, aki a lovasküldöncöket fogadta.
Szolimán dülledt szemmel, a vén zsugorí telhetetlen mohóságával szemlélte a gyülekező hadakat, mintha ezek lettek volna az ő kincsei. Felismerte az alant kavargó emberáradatban a krími tatárókat hegyes kucsmáikról, bozontos kicsiny lovaikról. A nogaji és meotiszi tatárokat fekete subáikról, vállukon keresztbe átvetett Öles tjaik-ról. Az anatóliai berber lovasokat sárga és zöld turbánjaikról, piros kaftánjaikról. A szaracénokat és mórokat fekete bőrükről, tarka lovaikról. Az arábiai beduinokat fehér bumuszaikról, pompás aprófejű paripáikról, bojtos lándzsáikról. Az egyiptomi mamelukokat fehérbarná bőrükről, sza-kálltalan csupasz képükről, fehér turbánkendővel  körülcsavaii;,  feketebojtos, pipacsvörös fezükről. A sivatagbeli tuarege-ket piroscsíkos zöld és sárga bumuszaikról. A líbiaiakat óriás termetükről. A tuni-sziakat, kabilokat és riffeket kicsi, tarka lovaikról, a fekete abesszíniaiakat és nu-biaiakat hosszú, busa hajzatukról. A hindukat szikrázó ékköveikről, amelyek sisak-forgÖikat, szablyáikat díszítették.
es eg
ilmában. . f
3 VAJON-ségekről,
iimperialii
? 1935-1)1
3 VIL ko^ y kedvező
l?'mk nagy lehető-feltételekről az
>nt fejlesztéséilista Intemacio-megállapitotta, alakultak ki a
1
K« felé
z ég alacsúr^ ürke-pubás az OTSZÍÍ
k mezteltrW^j^ ont acsont^^lgy^ foggal, ■ túléli ajk •
ik nyomán 'oíí, s ledér
ilandó y arakkal "í jkolództakr
itek ats zak, abm
g a S2áii<«{
;zé/ - m
köt fánkat, nunka, ere, a rei] iháta [lom-ki itötíá.^i
szá//flí.
repedt \k hordóknak ■s befagyott igásló
?áió, szegény |;.s időt zavart iig foltozott nyarakra Imiért, jó
Selényi Etelka
fináhctőke lejgreakciósabb, legsovinisztább, /egimperialistább elemeinek nyílt terrorista diktatúrája, a fasizmus elleni egységfront létrehozására. Mintha még az akkori és a mostani kifejezésmódok is hasonlóak.lennének. Dimitrov akkor, "a béke megőrzéséért az imperialista háború veszélye ellen vívott harc kongresszusán" azt mondotta, hogy uj módon vetődnek fel e küzdelem feltételei, nem ugy, mint 1914-et megelőzően.  S cáfolhatatlan érvekkel bizonyította, hogy a világ akkor, 1935-ben, már egészen más volt, mint 1914-ben. S ma a monopóliumellenes egységfront kedvező feltételeiről szólva mennyivel inkább hangsúlyozhatjuk, hogy a világ 1961-ben már nem az, ami 1935-ben és merőben más,-mint 1914-ben volt. A nagy lehetőségek mindenekelőtt azért nyílnak meg, mert gyökeresen uj erőviszonyok vannak a világban, s olyan korban élünk, melynek fő jellegzetessége, "hogy a szocialista yilág-rendszer az emberi társadalom fejlődésének döntő tényezőjévé válik."
VIERT IGÁZ, hogy 1935-ben, ellentétben 1914-gyel, már létezett és izmosodott a világ egyhatodán a hatalmas proletárállam: a Szovjetunió. De'ma már létezik és lebirhatatlan a hatalmas szocialista világrendszer is, Európa területének 61, Ázsiának pedig 65 százalékán. Tudjuk, hogy 1965-ben a szocialista országok adják májd legalább a felét a világ-ipari termelésének. Csak néhány év kell ahhoz, hogy a Szovjetunió elérje, majd elhalja az E-gyesült Államok össztermelését és meghaladja azt az egy főre eső termelésbep is.
Akkor Dimitrov büszkén özólt arról»hogy a békéért folytatott harcnak jelentős té-
nyezője a forradalmi küzdelmekben acélossá edzett Vörös Hadsereg. De manapság, az imperialista táborénál is sokkal, de sokkal hatalmasabb a szocialista tábor, mindenekelőtt a Szovjetunió katonai ereje. A katonai fölény alapja a magasabb fokú társadalmi rendszer; a mi oldalunkon van a tudomány sok ágának, köztük a rakétatechnikának a fölénye is.
Akkor Dimitrov méltán hivatkozhatott a kommunista világmozgalom megerősödésére, valamint arra, hogy a nemzetközi munkásosztály már nem áll a szociáldemokrácia osztatlan befolyása alatt. De ma ez még inkább igy van. A kommunista és munkáspártok 1960 évi Moszkvai Értekezletének küldöttei 87 országnak a proletár nemzetköziségtől áthatott és egységbe forrott 36 millió kommunistáját képviselték, köztük 12 ország hatalmon levŐ munkásosztályának pártját, s a kapitalista országokból olyan nagy tömegpártokat, mint az Olasz Kommunista Párt kétmilliós, az Indonéz Kommunista Párt a másfélmilliós, a Francia Kommunista Párt a 425 ezres, a Brazil Kommunista Párt a százezres taglétszámával, hogy a többieket ne is említsük.
AKKOR, 1935-ben, arról beszélhettek, hogy "a gyarmatok és a félgyarmatok népei nem tekintik reménytelennek felszabadulásuk ügyét." Ezt különösen példázta a kínai nép harca, melyet felszabadulásáért folytatott. De hol vagyunk ma már ettől ! A 650 milliós kínai nép a szocialzímus építésének utján jár. S csupán 1945 és 1960 között több mint 28 millió négyzetkilométernyi terület és csaknem 900 millió lakos szabadult fel a gyarmati uralom alól. És ha a felszabadulás nem is történt meg mindenütt, illetve nem is volt mindenütt következetes és teljes, mégis abban a korban é-lünk, amelyben a szemünk előtt megy végbe a szégyenletes gyarmati rendszer teljes széthullása.
Ime, ezeh a megváltozott erőviszonyok, amelyek nagy lehetőségeket nsritottak meg a békéért, a demokráciáéra a nemzeti függetlenségért és á szocializmusért folytatott harcban.
(Folytatása Js&vetkezik)
rjYULAFEHÉRVÁRON hozzáláttak az ^ öreg vár kijavításához. A főbejárat történelmi jelentőségű emlékműveinek kijavítását már meg is kezdték. Tei*vükben van továbbá az Európa-szerte nevezetes Batthyanaeum-könyvtár kijavítása és újrarendezése is. A nagy katedrális előterében, most mintegy 16.000 négyzetméternyi parkot rendeznek be. V
T JJ SELYEMSZÁL tekercselő részleg kezdte meg működését a lupényi Viz-coza müselyemfonal gyárban. A részleg ü-zemeltetése hozzájárul a gyár által készített müselyemfonal minőségének javításához.
A ROMANI csőgyárban nagyarányú uji-^ tómozgalom bontakozott ki. Mult évben 200-nál jóval több újítási javaslatot nyújtottak be a dolgozók az üzem műszaki kabinetjéhez, s ezekből 106-ot már alkalmaznak is a termelésben.
\7AJDAHUNYAD0N megnyílt a tarto-^ mány első, zenei kultúrát ki)zvetítő munkásegyeteme, amelynek tevékenységét a bukaresti Ciprian Porumbescu konzervatórium irányítja. A helyi Siderürgistul klub keretében működő uj munkásegyetem lehetőséget nyújt a riiunkásoknak zenei ismereteik gazdagítására.
* ú «
"DANÁT tartomány falusi fogyasztási és ^ értékesítő szövetkezeteinek hálózata az állam segítségével és a szövetkezeti tagok önkéntes hozzájárulásával Szentandráson, Margán, Gíládon és más falvakban összesen 12 uj áruházat építettek.
* ♦ ,        *■■ '
AZSILVÖLGYI Állami Színház színmű-együttese Hans Pfeiffer német drámaíró "Két orvos" című drámájának országos bemutatására készül. Az uj darab előadására Lónyán kerül sor először.
A UGUSZTUS 16 és december 1 között ö ^ tantermes iskolát építettek Székelyvéc-kén, amelyhez a lakosság is hozzájárult i 838-an kézierővel, 684-en p^dig igásjármtt-