KMStíBM m.GYA& mSKKéS ÁTVÁLTOZOTT AZ /SZ0VJ£T RENDSZER ALATT . cniXEfinV FABMOK DOLGOZÓI JJEVfeBEN IBJAK ^foS^MfojKAST^AINK AZ ABIEBIEAI KONUNENSEN NYöGö "BSEKN tennelt FÖLDMŰVESÉÉNEK. ■SEN-. c^«^ ve a xoagyarbnrzsoá sajtó éUep.>«>audá£misá^z^ ma, ütíaBK JOZSEF Megkezdtük a fegyver foigatást a a jelen 6xákbaa is. A mankanélkÜTÍ fitesztendeje atíhak, hngy fíffw^íl kanadai magyar horizonon a mnnr Uség és bérlevágás ^^^^n^ ton, Ontban a lengyel Hallban mun kásság érdekében. harcokat vált ki aKnada egész tékások jöttek össze hivásmikxa. JJnn ^ születésnél jól számítottunk, rűletén. És mint az Egyesült iUlá> A tennés ája ^"k, delegátusok. Huszonnégyen * "Munkás" tényleg jó fegyvernek mokban ngy ott aKnadában is meg Paris Kommün KoUektiv Vaxm, *^%*Zr^t\ri^^^ lehettek. A napirendet én ismertet báonyult nemcsak az elsö számot kel kezdődni a Táisadalmi Biztosi- c^S^l június. - Mi a Pá- S^LÍ^JiJnálc^^S^ ^ Jöttük. ^VabbaTaTSS követő számokban, hanem az elmúlt tásért a hanínak. a széles tömegek mezőgazdasági S^S|,;?^^£iS?o^^^ dohány »éven ismertek Tmuntó. ötéven megnyölve. az olvasók ezre- bevonásávaL >f - Sarjuk nektek mondani elleneben mondén házhoz top- * wn n**: a mxm^ .^^ ^ ^^^^^ ^ ^^^^ ^ ^^^^ munkás- **^«^ lapunkon a "KiBstians- ^ , Mo cukrot. Keresetünk w -u i, -i, kásosztály éniekeiért. Ma^aköré mozgalomtól, de soha élnem áza- »^?ÍÍt£^neresztm, hogyan f^yi^^a^^ ^'i'v ró ílíováetunióbai le^^iva legjobb roham munkása gen^l t.^fde^« Ij^^^ ^ doljozók legjavát és mind na^obb^ Horthyék terrorja eleni küzdő elv- ^^es volt^az életünk a há- fgyma^ « Mé cukrot kapott. A-^^^^'fSJ^a^ag mé^kben sorakoztatja felT ma- társainknak, akikhaláltmegvetö bá ^^"SiSa^n. Ebben a falu- Í««J Kstomov a neve emiek a r^^^^ fag^r "Tgyar dolgozók ezreit a kanadai mun torságai készítik eló a második és !f tóSUm l^felnőtt dolgozó ham munkásnak. vefc ^^.f'^^^^^^^szmy mindemiapi küzdelme- legyőzheteüen tanácshatalmat. g'i howlöldön. A földbirtoko- A földművesség megjdenése is ^J^^^'^S^ZTíX "^^^ ^"^^^ » ^''^ Magyar Mun- Sfvot a föld java és szegények- megváltozott A fiatal földművé- ^oSS aÍb^,^mS^oz kiépítette a magyar mmikások klub MbI Éljen a Kanadai Kommunis-íto^k a iegroszabbat, az a- sek között például az ügyes és do SdS^SzTríSS í^^' '^"^"^ ták'PáAja! »tS1s homokosat. A felünk gos Polojenokv Misának három öl g^^^^SeHS L i3 arS «**PJ^* * « Testvéri kezet nyújtva veletek «Sék legszegényebb falujának töny ruhája és két pár cipője van, tStS^tom ^^'^ * ^"^"^ poUtikai, tényezők is vagyunk kanadai magyar.dolgozók ismerve. A 170 férfi-munkás ezaürivfil van néki 10 inge. Kanadában a magyar ugaron. . a "Munkás" 5 éves évfordulójának i 144 dolgozott a gazdag föld A mi olvaső körűnk ^ m^^^m^Sr.^'^fL^^l Még az előfizetők és párttag szer megünneplésében. Sósoknak. • Olvasó körünknek külön szép é- S^^i, vezésben jószervezönek.bizonylat a . , _:„ títolánk nem volt.. Az egész köz pOlete van. Nagyon sokszor ma- Sí ^SínTÍ nnnVSÍ/^^ lap és köré csoportosuló munkásság f^Hí^inkkpl és anáinkkal csak egy, ember Konycsev ^ közül megszervezzünk egy e "rf^^J^^ f ^^"^ T^J^ a Betegsegélyzőt azonban nem épi ífSií^'' iSÍS^altSí ^SSS ment íkolába a tőlünk 9 főadó csoportot egy műkedvelő gár Xll^m^í^ muntanélku- ^^^^^ „értékben, mint ami- t^i^J^^^l^LTZ^ SéteSe fekvő faluba. 31 csá- dát, ho^ a színpadon szóiakoztas í,^í,fl^^J°"'^?'Montreal , „gitben a mozgóm, épült, í^lf* í?ÍSáíSátV;£;TJ^^^^ SiSm volt lova és^csak 34 sanak bünket. Itt adjuk ki a mi K^Sr^^-^^t ^^^^ ivóiból ezt a S'Sngeséget ff L„?=ÍS^ST ^SÍSÍ^ Svolt tehén: , saját ujságmikat a Kolhoz lapját. ™ ^ íf^l" ^^o™ ^ lapnak, amely Wbát ko^- ^J^J'f!ÍZ.rZ^\.?^í^^ ^^ilubancsak két embernek Nincs a koUektiván egy család sem ^J^^^Xn^ 'V v^^^ kell. A betegsegélyzőnek ^,»<^/zaJ"""!^^ elet lehető-. «ltSes élete, A földbirtokos- mely elő ne'4izetne'az újságra. Sff^tSf^.4"r "1^^'- ^ most midőn az egyesítés StjL van seg. .^mak dacéra, hogy mi e-i ITapapnak. így éltünk egé- Újságot mindenki olvas Mi nem f^Zj^^^ l-""- t « "magyar muntósok tízezreihez P?t"°k. termelünk minden i 1917-ig. amikör a szovjetek csak arról tudunk, hoéy mi törté- "^J^ történetében, hogy a tomegek ^^^^ ^y^^ . ^ ^^^^^ eljutásban ^0.^1 .Javakat, még smcs' öem-. í^k a kormányhoz és megvál-,Tiik a mi szovjet hazánkban, hanem ^^o^^ a lapnak,^kell vezetni, a kanadai mi jogunk,hozw, mert a tokés, Mtatták egész életünket. arró lis tudunk mi történik a kül- > ^ magyar területen Perényi bá- magyar dolgozók legjobb szervező- haramia mindent felfal. A> ka- 1930-ban szerveztük meg a kol- fdldön. Nagyon jól tudjuk mi azt, ™ vezetésével-mdult meg a táma- jének. A lapnak kell megmozgatni Pltalizmus állandóan arra to-,Aüv mezőgazdaságunkat és azon hogy a külföldön az imperialisták, a magyar munkásság ellen és az olvasóit, hogy a betegsegélyző rekedett, hogy a munkassag L] 65 család lépett a kollektíva- készűbiek a Szovjeteket megtámad ™aga a Kanadai Magyar Népsza- szervezői legyenek, mert minden elol a tudást elzárja, tudvan la. A falunk azóta Párizs ^ommun ni, de készen vagyunk védeni ma- ^f; a™ely lapot a munkásság annak betegsegélyző tag előbb utóbb a lap azt» hogy a munkássag tudatait adtuk. Ettől az időtől kezdve gunkat. Jól dolgozunk a mezőn, de előtte támogatott, szintén, hátba „ak is olvasójává válik. A tömeg lansága rabló uralmának egye aetűnk boldog lett. Gyermekeink jól tudunk lőni is. támadta a Kapadai Mimkás Beteg- szervezet épitése a lap terjesztésé- düli alapja. Különös alkalmat tanBlnak. Építettünk egy iskolát. Szervezőink^nagyon sokat segi- segelyzőt es annak,vezetőit. vei párhuzamban biztosítja a.moz- adott a hurzsoáziának erré az Gyermekeink közül 14 már főisko- tenek nékünk. A kollektívákon itt A kanadai magyar reakció nem galom megerősítését. ^ . is, hogy kizsákmányoló rend- liba jár. A felnőttek között meg- van velünk Sultzer elvtárs, a, poli- hitt a "Munkás" megjelenésében és A lap betöltötte a hivatását a ka szerében a munkás mindég anntéttük az irás-olvasás.tudatfvtíkai-- osztály :feje.^.N^ lanságát. Nincs közöttünk-már a- ber és sókat' tud. mert főiskola abban, hogy: ilyen rövid idő alatt: mus; képviselőjének terrorja elleni hogy még gondolkozni sem jalíabéta. Még a 70 éves öreg föld tanár. A központ küldte hozzánk, megtudjuk jelentetni a lapot. Ami- küzdelemben. Derekasan küzdött a Volt ideje, nemhogy tanulni, műves Polojenko Iván is tud már hogy tanítson bennünket. Nagyon kór az első lapszám megjelent a 98-as törvénycikk ellen, melynek a- Nagyon SOk munkás és mun-inii és olvasni. Ma már 6 is nem szeretjük őt és szoros barátság füz pártfrakció gyűléséi lapján a aKnadai Kommunista Párt kásnők vannak olyanok; akik- {gyszer cikkeketJr a fali újságba, hozzá mindnyájunkat. Minden moz hiüottak az dvtársak szeméből. Én legjobvezetőit^^^^^^ Tanit benünket arra, hogy rkelldulaf^t ismerjük és ő ís ismeri ató a szerkesztő voltam; a hibák gántani és vetni stb. minden érzésünket, ö tanit ben- nézegettem, hogy az angol nyom- tonát" nevelt ki a forradalom szá- tanuljanak. Nem VOlt másra i- A kollektívák minden tagja na- nünket és 6 is tanul tőlünk. dász ahol kettős "n" betűt kellett mára. Kun Béla elvtárs a kanadai dejük csak arra, hogy dolgOZ- gyon jól van egymással. AJegjobb síN^ akaratunkkal dolgozunk --együtt. deztOnk,anükor a legjobb mun^ nált és azazl indokolta meg, hogy:vában,-hogyfnagyon^^^é megke- Nincs közöttünk hdye a lusta sem: sal táncolt a mi professzorunk. fölösleges két ."n" betiL A "ma- galom. Én kiegészítem ezt azzal, i%ssék a'maguk és^C mit tevőnek. Bőséges élelem van a Rgviden ilyen a mi életünk a kol «y^^ szót a g és az y között vá- hógy a kanadai magyar mozgalom részére. A gyermekeket már ibknak, akik dolgozni akarnak, lektiváh. Reméljük, hogy az ame- lasztotta el, a fejcimek is gyatrák a világ országaiban levő magyar fiatal korukban kivonták az is Kományunknak könnyen adjuk a j^^i kontinensen a munkások meg voltak, de ennek dacára örültem a mozgalmiak legtisztább mozgalmai kólából és iriuílkábá állitották témény egy részét. ^ értenék bennünket. Mi érdeklődés- lapnak szivemből és a munkásság közé tartozik. ----^-----"----' - ' ' A kollektíván 48 lovunk van. A ggf olvasunk az ő küzdelmeikről, fegyverének tekintettem a többi lovak a kollektíva tulajdonát képe- arról, hogy ott mindig hátrafelé" elvtársakkal együtt, ok. Van egy csoportjcaikóiikwia. jjejJinejt az örök ' A beköszöntőben megadtuk a vo- kollektiván. Van 13 tehenünk, ,csu miatt. Az amerikai munkásság for nalat, megmondtuk, hogy miért szü / mert az apák az alacsony bér Mbit az ötéves évfordulón; ámir;miá^^^^^ á CSa>^ dőn kanadai mozgálinuiik fegyve- Iád réázéré meg:kérésni a SzQk ]^t a "Mii^ űnepeljük, fektes- ségeö dolgokat. ^ sük le a jövő munkáját még bizfo- a burzsoázia még nem tar-rádalmi megmozdulásait figyelem- letett meg a Káiiádai Magyar fMun sobb alapra és necsak beszéljünk tóttá kielégítőnek hogy & mel kísérjük és nagyon örülünk a- kás". Vezércikkünkben már az első aról, hqgy a lapot kétszer adjuk ki jjiu^iiiJásöSztálytol a ^^^^^^^^^^^ zon; hogy haladnak a cél felé él- lapszámban a Kanadai Magyar hetenként, hanem valósítsuk is azt ^l^ártá^^^^'^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^h pápjai-szánt hareokkaL Munkás Betegsegélyző kiépítését meg.Szükség van erre,mert az osz jj^j^ és különféle bérenceinek A "Párizs Kommün" kollektív sürgettük. A hétről-hétre rovatunk tályharo élesedik. A fasizmus előre segítségével igyekszik a mun- farm 393 munkás nevében,- ban támadásba mentünk a kanadai tÖPŐben van minden orsíágban, de k^^yermekeknek és ifjaknak Nikítforóv, Novikova és Glazkov magyar reaáció ellen, annak szócső, éreztette és érezteti terrorját Ka- agyát károS tanokkal megfer-,^,^^^^x-.j^a--r.^r. j.. r *,, ^ ^ ^ ^ jr j. ^ .^^ ^.. ^ ^ ^ tözni, hogy Így a munkást > V ' 1 ^ ^'1 ^1 fl >* ''1 megfossza attól a látóképessé- szo a munkásnők életerő!. f».r^i,&^: Irta: NAGY BÉLÁNK radikális munkásság kitartó ni a részünket ebben a harc- Mi munkásanyák a kapitális pán a kollektíván és ezen; kívül a munkásoknak külön is van egy tehenük a háznál. Sertésünk csak 33 ran, de van emelett tyúkunk.: kacsánk, libánk stb. Lenin lámpása Máboru előtt még nem volt ne-Imík erre felé elektromos világitá nnik. A cárok alatt, olajjal-világi-totbmt Ma azonban; már. a '.'Le-lámpása" villany lámpa van a Mektivákon és otthonunkban is. Falónknak a-háború előtt na-______________ ......p.„vk«v.. «, « gyon rossz himeve volt. Mindenki Egy pár szót akarok szólani harcot ^folytat a kizsákmányo ban, női csoportokat kell szer ta"rendsTCrfren''du tadta, hogy a házak piszkosak vol lapi^ön ' kérésiztül^^^^^^ veznünk. Ezek voltak ázok a gyünk zsákmányolva, először tak. Az emberek ott éltek egy fe- magyar munkásnőihez, de fő- tály felszabadításáért, a má- tényezők, amelyek arra kész- mint feleség és anyáknak kell dél alatt a marháldcal. így volt ez képpen azokhoz, akiknek még sik oldalon a burzsoázia tűzzel tettek bennünket, hogy mega- lennünk, másodszor pedig ke-kiaönösen télen, hogy ne kelljen ^em volt alkalmuk megismer- vassal arra törekszik, hogy a lakitsük női csoportunkat. nyérkeresöknek is Ezért nem iát hordani, ami különben nem is a szervezeti életet. Tudomá munkásosztálsrt a. profit érde- Hogy a nők szervezetten mi kell megütközni ha egyes csa volt nekünk honnan beszerezm. szerint Kanadában körül- kében még nagyobb rabszolga jyen fontos szerepet töltenek ládoknál felbomlik a békés csa íenneszetesen a levegő a házban j,elül 50 ezer magyar munkás sorsba döntse. be az osztályharcban, arra ládi élet, mert a túlterhelés és fw ,! él és ebből a nők száma meg- Ezen üldözésnek csak ugy számtalan példa van világszer nélkülözés ugy az apát mint w-j ^ j , t t. haladja a 10 ezret. Ennek a tudunk ellentállhi, ha férjeink te. Ezt mind leimi lehetetlen, az atíyát kimeríti. Ezekből kö Mindezek a dolgok azonban ma tízezres nőtömegnek csak egy kel együtt szervezkedünk har- De a sok közül kiemelem a két vetkeznek aztán az álandó ve-csak a muitei. jiiterveztonic bizonyos százaléka van bele- cos, forrádahni szervezetekbe, legfontosabbat, az osztrák fel szekedések, elválások és ön-&sSb'S"r?'20 fiáinak kapcsojódva a kapitalista ki- Nem oly régen még itt Kana- kelés és az orosz fon^alom-,gyilkosságok, nnmártökéiéteséntisztaésegészjsfí^ányolas eUen folyta-daban sem volt a maprar iio-ban a nok ak^^^^^ Munkástársnők! -Ha ennek iSges lakása. Minden hónapbaTjöní^** harcokba. Csak egy munkásoknak osztályharcos regen lezajlott ausztriai felke » vérszopó bandának tudunk Ü hnr^ánv .^r ^v=^i«r «r bizouyos százalékban van- szervezetük: pl. itt Toronto- lesekben a nok fegyverrel a ke kétszeresen is szolgálatot telje ffii már azok azt az utat, amelyen haladni csak ugy volt lehetséges, hogy rosiz forradalomban pedig a- ni. Ugy^hogy az osztályharc kell. ' a már par évvel az előtt meg- mikor már a férfiak majdnem frontján férjeink oldalán har- az: elmaradott ,??ötok is használja, akik ellene , ix. i ^ i -j. i jío £ _i. "i j.--------------'-------------■ holtak a "felfedezésnek". Valami- Még én sem mondhatom, alakult ferfi munkasok, cso- feladtak areményt, a nok tor- colunk és ugyanakkor gyerme ior fogkeféről es szappanról itt hogy talán már.egészen radi- portja gyűléseket es mulatsa- ték át a fehér gárdisták front keinket munkás szellemben sanis tudtak. A cár alatt nekünk kális vagyök. de azt mondha- gokat tartott, amelyekre az ját és hősies elszántságukkal neveljük, hogy azzal ellensu-iyeanire gondolni sem lehetett- tom munkástársnők,hógy ami- osztálytudatos munkások elvit a forradabnat győzelemre segi lyozzuk a kapitalisták által be Ma már mindenki használ ja ezeket óta megismertem á radikális ték feleségeiket és hozzátarto tették, ezek a kimagasló pél- léjük nevelt munkásokra ká-32 életszükségleteket. mozgaünat és belekapcsolód- zóikat, ahol mi nők megláttuk dák az egész világ gondolko- ros eszméket. Megakadályoz- .Ételeink nagyon jók - Teá - nem lam ebbe a harcb^^ zuk>a burzsoáziát-^ban, hogy hanem egy minden nap él- tom csak igazán a ket osztály ránk is nagy szükség van. Ott lőtt. saját gyermekeinket ellenünk ^ö»tt ital. Van cukrunk,bőven. A közötti összeegyezhetetlen el- megtanultuk azt is, hogyha Munkástársnők! Ezek előtt használják fel. Mi rajtunk ""ut évben 20 hold cukkor répát lentétet Azóta látom;:hog^^ ha- (folytatás 16-ik oldoln)