4. OLDAL K/^ADA! HAGYAB HUNEáS irta: A. W. Mint az egész kapitalista világban, ogy Québec tartományban is, Kanada legreakciósabb fészkében ezinte rohamléptekkel, gyorsan egymásutánban tőrnek eI5 a sztráj harcok. A mindig "csendes" és nem zúgolódó "megelégedettnek" hitt Québec állam munkássága, . már csak erősen mozgósított ren-dőrterrorral tartható a kapitali?-mos "megelégedést" osztó törvényes keretei kőzött. Azonban bármilyen eszközök igénybevételét alkalmazzák is az urak, a feltörekvés már visszatarthatatlan. Az a nyomor és nélkülözés, melyben a munkátlanok, valamint a még dolgozók részére a sorozatos bércsök kentés egymásutánja torlódik, tűr hetetlenné teszi a munkások helyzetét. Ezek azok az okok, melyek cselekvésre, harcra késztetik Québec állam dolgozónak már jelentős rétegét. Ezt látja is nagyon jól a québeci liberális kormány és alaposan előkészített szervezettséggel igyek szik is kiméletlenűl letörni a munkásság minden harci megmozdulá sát. Ezt tette Taschereau és sztrájktörő kormánya a kapitalista lapok, a szervezett bányatulajdonosok és á rendőrség legvadabb terrorjának igénybevételével, hogy » NORANDAI bányamunkások bér harcát - letörjék. Lovas csendőrök és rendőrök sorra járták a munkások lakásait, hogy ter rorizálva vissza kényszerítsék ő-ket munkába. De nemcsak erre volt a rendőr banda felvonultatva, hanem a sztrájktörők védelmére és pedig százával. Természetesen a harc leverése nem ment és nem is megy köny-nyen. Véres összecsapásokra került a sor, aminek következtében negyven ötven sztrájkolót letartóztattak. Az óvadék alatti szabadon bocsájtást valamennyi részére meg^gadta a biróság. Akiket "biinösnek" talált a roktön itélő biróság, mert röplapot hordtak szét, valamennyit két hónapi börtönre Ítélték. Másokat pedig a leggyorsabban eltávolították Norandá ról a közeli városok börtöneibe. Többen még tárgyalásra várnak "lázadás'.', "csavargás" és "törvényellenes" gyülekezés vádja al- latt ^^-^ A Taschereau kormány, hogy kettészakítsa a sztrájkolok egységét, nacionalista fogáshoz folyamo dott, amivel a francia és angol munkásságot a bevándoroltak ellen véli . uszítani Saját intézkedését a kapitalista lapok segítségével ugy állítja be, hogy* ö a munkások érdekébe akar cselekedni és a sztrájkot pedig egyenesen törvény telennek 8 "idegenek" izgatásának nevezi, holott a bányákban bevándoroltak alig vannak. így próbálja Taschereau a sztrájkolok bizalr mát megnyerni és azt a látszatot kelteni; hogy a francia és angol munkások "érdekeit" védi az "idegenekkel szemben. A valóság azonban az, hog>' Taschereaunak ezen intézkedései á Noranda kerületben a bányatulajdonosok s az "idegen" tőke védelmére történik; mivel itt majdnem mindenfitt amerikai tőke dominál. Ez ugyan, igy történne Tas Cherean részéről akkor is, ha a-zok a bányák á kanadai tőkések kezében yohiának. Ezt a Taschereau kormány biztosította akkor, amikor a dalbeaui papírgyári mun kasok harcának letörésére felkészült azzal a különbséggel, hogy az itteni mimkások ellen nem küldött repülőgépeket, — ezt a kapitalista lapok is beismerik — mint á no-zandai sztrájkolok ellen. A terror és a szervezett sztrájktörő masinéria azonban nem ért el eredményeket mindenütt, dacára annak, hogy a közelmúltban spontán kitört sztrájkok egyáltalán nem voltak szervezve s mégis értek el eredményeket a munkások. Amikor ezeket látjuk, akkor minden e-rőnkkel törekedni kell arra, hogy a szervezett és forradalmi vezetés á latt álló norandai bányászok sztrájkja győzelemmel végződjön. Erre a lehetőség mégis van, ami a Kanada osztályharcos dolozók a karatán múlik. Most összegezzük o-öviden azokat a munkás megmozdulásokat Q-uebec államban, amelyek a közelmúltban történtek. Erre határozót tan szükség van, mert nagyon- sokat lehet hallani, hogy itt soha "nem" lesz mozgalom, meg igy, meg amúgy, ami természetesen nem áll. Ezt az alábbiak fogják i-gazolni. Ebben az évben sorozatosan voltak Qoebee államban a sztrájkok. A nmlttél elején Boyaa erdőmnn-kásainak' sztrájkja, amit vérrel pe eseteit a liberális québeci kpr-, mány; a tél folyamán Nort 5Iontré albán a relief munkások sztrá^lc-ja, amit szintén brutálisan vert szét 3 rendőrség, később a dalbeaui papírgyári munkások sztrájkja, majd a tüipari munkások harca Montrealban. Ugyanitt a diákok harca; Ezt követte a "Tramway Co." villanyos munkások egységes harci fellépése az ellenük tervbe vett támodás ellen, amelyben győz tek is. Úgyszintén a cabanai fa-munkások sztrájkja. Montrealban a kisüzletek alkalmazottainak még mozdulása és a jelenben a norandai bányász sztrájk. Ezek a harcok a legutóbbi néhány hónap leforgása alatt kerültek felszínre, olyan helyeken és olyan munkások össze tételből, ahol még soha sztrájkok nem votak és akik még —- mint kanadai franciák jó hazafiak — so ha sztrájkba nem voltak. Ez a kanadai francia munkások harciasságáról tanúskodik. Ez azt bizonyítja, hogy meglehet őket szervezni Ezekben a harcokban azt látjuk, hogy a mi forradalmi erőnk, nagyon hiányosan, vagy egyáltalán nincs ott, főleg Montré-alon kivül. Ez azt bizonyítja, hogy osztálytudatos kommunista vezetők még ezekre a helyekre nem jutottak el. Ez azonban nem jelen ti azt, ho£^ nem lesznek ott kommunisták mindenütt, sőt ellenkezőleg, ahogy a mozgalom nő és fejlődik, ugry az kineveli kommunista forradalmi vezetőit. De hogy ez mielőbb kinevelődjön szükséges, hogy a Kommunista Párt itteni ke rűlete oroszlán szerepet vigyen en nek előmozdításában. Oda kell hat ni, hogy a sztrájkhatcok színterére a legjobb és kipróbált vezetőket állítsa, akik képesek lesznek á reformisták és liberálisok áruló po litíkájának leleplezésére. Olyan erő kell ide, amely a reakció támadását képes idejében felismerni és azt visszaverni. Amint a jelen hely zet igazolja, ézekütán még nagyobb harcokra lehet számítani, amire a forradalmárolmak felkeli készülni, hogy az igazi kivezető u-tat és vezetést mégadhassák a harc ra kész munkásságnak. "Iliaelmann Ernő? Igen én tudok valamit mondani róla. Hamburgból jöttem. Mindenki, aki Hamburgban dolgozott ismerte Tháelmannt,, — mondja el egy ma gas, kék szemű,' szőke hajú munkás, aki a názi terror elől menekült ki Németországból. A Német Fasizmus; Áldozatait Segítő Egyesületi <87Ö Bfodway New York Ci-tyi segítette ki. Gobert Pálnak hívják, rakodó munkás és tengerész volt'Hamburgban, 8 hónapig tartották fogva a názi koncentrációs táborokban. Hogy mondja el ő, hogy miért bocsajtották szabadon: "Azt gondolták, hogy van a fa-sizmuaiak nagyobb ellensége is, mint én vagyok, aki "méltóbb" ar-nif hogy betöltse azt a kis helyet, amit én elfoglaltam és jobban "megérdemli" azt a kis költséget amibe az én kosztom került. Adtam a butát és nem járC el a szám." THAELMANN azok közül á kevesek közül való, aki akkor sem lépett Ida saját osztályából, amikor a Kommunisták Németországi Pártjának a vezére lettj annak a pártnak, amely_ egy időben több, mint 6 millió szavazatot kapott. Emlékszem rá ^—mondja tovább Gobert hogy egyszer olvastam az újságban, hogy amikor McDonald Anglia miniszterelnöke lett egy rendeletet adott ki a kollégáinak, hogy hivatalos helyeken szabályszerűen öltözve jelentnek meg. Frakkban, stb., amilyent már az alkalom megkíván. De "Tedy" — igy hívtuk Thaélmannt — akár hová ment, akárhonnan jött mindig csak kék sapkát viselt. Kézműves volt és nem szégyelte azt, azért viselt kék sapkát." "Legjobban emlékszer rá, a-míkor egy szakszervezeti gyűlésen a szónoki emelvényen állt. O-lyan nyelven beszélt, hogy a legegyszerűbb munkás ís megérthette, de nem beszélt' "leV hozzánk, hanem nekünk beszélt."- "Zsuföiásig megtelt a , terem, mindenki feszülten figyelt TÍael-manhak a beszédére. Szavai és fel sorakoztatott tényei,mint kalapács ütések- hatottak a hallgatóságra: Amint mélyebben és mélyebben be lement, beszédébe, kéziratát -r-a-mikor volt neki ilyen — összegyűr, te maga előtt az asztalon. Hogy szabadabban mozoghasson, beszéd közben sokszor a kabátját és gallérját is levette/de ezt legtöbben csak akkor vették észre, amikor vége volt a beszédnek és kezdte e-zeket a'dolgokat össze.szedni, any nyira lekötötte a közönséget az e-lőadása. Szinte lélegzet visszofajt-va hallgatta mindenki. Talán még a légy zúgást is meglehetett volna hallani" Gobert egy kissé szégyenlősen mond el egy anekdotát, amelyre emlékszik: Thaelmann Hamburgénak a "Hohe Luft" nevü keriUeté-ben lakott. A sarló és kalapács és a szovjet csillag fel volt akaztva a ház előtt. Egy gyermek egyszer arra menve el az annyával, megkérdezte az annyát: "Muttí, egy angyal lakik itt?" ; '^Tedy kitartóbb és energikusabb volt, mint bárki, akit eddig ismer- tem, — mondja tovább Gobert — Minden hamburgi munkás emlékszik árra, hogy mit csínált akkoriban mielőtt a Hitler terror megkezdődött volna." Egy éjjel — amikor bejelentették, hogy ő fog beszélni — 5 hall telt meg mimkásokkal, .ameUyek-bra' mintegy lÓp.Opo munkás volt jelen. A rendőrség bezárta á termeket már 8 órakor, nem lehetett volna többet beszoritani. Thaelmann' megkezdte a beszédet pont 8 órakor az első hallban^ Előadta a tényeit, minden szprioki ceremónia nélkül. Mindig ^ égy beszélt. Gsak a tényeket monidta él,egyene-sen, őszinte becsületességgel. Amikor végzett az egyik hallban rohant a másikhoz. És szinte egészen addig míg mindenütt nem végzett. vÉjfélkor még nem végzett; És mé-giSj annak dacára, hogy későn volt a munkások türelmesen vártak rá. Gobert — aki nagyon is fiatal volt ahhoz, hogy Thaelmannak a fiatalabb éveire emlékezhetett volna — elbeszélte: azt/v amit igen gyakran hallott az apjától elmoh-da,ni, .aki szintén hamburgi mui^-kás. 1919 januárjában Thaelmann mintegy 1000 hamburgi . munkást vezetett a -barakokhoz. Ezek á munkások felfegyverezték magukat, hogy segíteni tudják á Brémái .forradalnú felkelést. "Tedy .nem ült le az íróasztalhoz és dirigált, hanem nündig az első sorban volt a munkásokkal. Balkezében tartotta a fegyvert, hatalmas, kemény jobb öklét felemelve tartotta s vezette a munkásságot. ' (folytatás a 14; oldalon) / Tisztelt szerkesztő roonkás- 32 milli6. doHárt rtársak! í Bossz (volt a mult évu^. Legyenek, szívesek levelem ez meg Msszabb. Uár^AS ,tart^mán§Whelyet szorítani szor ültettük a lapunkba Nem tudom elkerül foi kevés less, azért ni,-hogy nyilvánosságra ne fognak fizetni. Dyen i hozzam azt a kizsákmáiiyolást VanessaespelW kömy&st amit velünk nőkkel csinálnak, elo munkasok helyzete. Amikor ehnegyünk egy jó- . jEz mijd a ti gyengeséca. módú farmerhez házi takari- tek, mert nem tömoriatök . tást és mosást végezni, dolgo- ^ zászlónk ala. Ha tSmöiQ. zunk reggel 7-től este 6-ig 50 tok, egyesültök egy táboiía. cent napibérért. Fölsurolok 7- fz azt jelenti, hogy nem S 8 szobát mosásjatán. Estére lenni elnyomott és elnyoms már nem birok járni, mert nép, tisztességes munkája n, nem hajlik a térdem: megvan meglenne a megélhetéss' merevedve. A szivem majd el- mmdenkmek. szorul, amikor egy üyen napi ^ A lapunk 5 ey^ jubilemni munka után fölveszem a "fi- l^.P??yara én is kaptam egy zetést", az 50 centet. Ha szó- gyTijtoivet.^Elmdultam vek lok, hogy ez nem fizetés ezért fOgy centet centhez gyüjtsS a munkáért, azt felelik, hogy hazról-hazra. Nemzet különb.^ fogsz dolgozni még a kosz- seg nelkul bekopogtattam;n}n. tódért is, csak munka legyen, oen hazhoz,^eIoadtam jövetei, A mai napon is megáUt egy fefit^.SSFoJÍ* szép fényes autó a házunké Xí^^o™ lőtt, kiszáUt belőle egy illető, ^'^M^J'^I^f.^'^ hozzám jön, kérdezi, hogy a- ^At^l'^^jF'^^^i^.^ karok-é dolgozni: gondoltam, ?, lJevandorI6,^eportalíak ha- Sb^Xfog rLtni mint Í^t^f?^^"ff a másik, ráfeleltem, hogy aka mogatja. Azt kérdeztem, toTe^ tii^^W^rnun^t kell vé- ^an-e otthon valami kis vagyo felelte. — Mennyit fizet egjP ~Í^1^^^^^:^'^'^ napra? — Hát weU, 25 centet, fj^fí JiCÍ AiSikor ezt a számot kimond- ^} ^^S^t^^^^^'^"^ ta .majdnem összeestem az i- ezért nem is deportálják, jedelemtöl. Azt mondtam, "te A munkasok mmdenűtt tó-régen imádott úristen, te tőled mogataiakmmden forradálnii várta a szegény nép a fölsza- lapot és mozgalmat, ami afeníí badulását! Hát még sem ho-áUó társadabnií rendszer; ellehí zod azt az időt?" Ezt azért harcol. A kommunisták az e-mondtam, mert arra tanitol^ gész vUág munkásságának aj tak. hogy "ugy dolgozzál nűnt ogyesitesén dolgoznak;;A kom-ha örökké élnél és ugy imád- munisták néni titkolják néze-kozz, mintha mindjárt meghal teiket és szándékaikat Nyű. nál". Hát én örökké élni mig tan hirdeük. hogy a munkás-^ avilág nem akarok, mért nem: osztály;; felszabadulása is volna jó: dé dolgozni az a- a fennáUó Itórsadalmi^rendszer; káraterőm megvan, mert még megdöntéróyel érhető eLi:>;sa fiatal vagyok. 'Most gondoljuk Azt tudjuky hogy a földesittí meg, kedves munkás olvasók, a gyáros csak a,kkor érzi niaí ilyen fizetésért mit lehet vá- gát legjobban, h aa paraszt, a sárolni, hogy birja magát egy munkás nyomorog.Rosszul nő fentartani ilyen fizetésből, magát, ha a munkásnak jfl ruházkodni, étkezni stb? van dolga, mert akkor azt Ugyanakkor, amikor ilyen mondja sóhajtva, hogy a pa-fizetleket adnak, nézzük meg If^^^ l^JÍ^TJ,t őket, hogy milyen az ő hely- lt£f^i,í^^í ííiS^íf zetük. A szegény ember antí- ^^^V^nK^fnA 2SÍ hÍiL^-kor belép alakásukba és meg l^í^^dlSS:^ látja azt á pazar életmódot. ^^^^íf vághatta. Ezért voltai, köimves' szemmel ÍszoszÍ osztályharc azóta, nundig, nu-írSel ™k a gSgok t'l kmányolók volfák és, házától, araikor látja, hogy a- ^Í:,„,:í„í.«„4.„a«.í«,i Ti„«;«rH zoknak a semmi tevésért meg , ^^^íft Í^Si ?S! van mindenük, nekünk dolgo- t^^^^^kfíZ^th^uZ zóknak még becsületes mun- hóknak-Hisza burzsoázia ipy_ Snkért sem f izete^^ ga ássa meg a maga sirjaV^ Kankert sem lizetoeic. ^^^^ g^^^ ^ ^.^^ g-^^g^..^ Nem mondom, hogy minden ^ proletariátust. Most van az dohanytemelofanner gazdag ideje a szervezkedésünknek, mert az itteni dohánytermelők hogy szervezetten beletaszitr kethaimada szegény, igazi sze guk a maga ásta sirba. Ez les^ geny^zeltem mar sokal,de a proletár forradalom dolga. A nem tudjak megértem, hogy proletariátus feladata, amdy ok miert.ilyen szegények, ve- a Kommunista Pártba szer-lunk együtt. Kérdeztem toluk vezkedik az. egész világoii: mennyiért adták el a do- Reszkessen az uralkodó, osí hányt? Azt felelik, h^ ok tály egy kommunista fomd* nem tudjak, ki vette at. Csak iontól! A proletároknak lán: azt tudjak,hogy elküldtek An- caikon kivül nincs mit vési; golorszagba. Kérdeze,m, hogy tenie, de nyerhet egy uj vilá^ kaptak-e pénzt. Azt. felelik, g^t hogy még nem; csekket már Á mi kis lapunk 5 éwei eze-kétszer kaptak 4—5 szaz dol- lőtti megjelenése óta gyökeres arroI, de az meg a banknak ts átalakuláson ment keresztül kevés volt a tavaly felszedett De az események forgatagaelőlegbe; hogy ezután kapnak- ban a jelentős kiáltványai e^még valamit, azt nem tud- megingathatatlanok. AU mint Ják. a szilárd kősziklára épített vi- Nem hiszem, hogy fognak lágitó torony, amelynek fénykapni, magyaráztam nekik, sugara útjelző csillaga a Janiért a banknak veszíteni nem nadai magyar munkásságMV lehet, amig nektek van valami Igaz proletár szivbőlfidvfe^^ tek, amit eUehet venni. Ha ti löm a "MUNKÁS"-t 5 évesjn-is ugy vélekedtek* az elég-baj bileumd alkalmával, nektek; Ez mind atl hibátok.? mert rajtatok függ minden. Ha alakitanátok magatok közt egy jó szervezetet, amelyen keresztül a dohány kompániát megakadályoznátok hogy rajtatok már több profitot ne esi náljon, mint ahogy azt tette. az utolsó 3 év alatt/több mint