KANADAI HAGVAB SICKEAS
■ is*
Irt *'
iü
<foI)rfatásaintiUI>£tfől> <
, A tisztviselők cselfogá^ I j-'    ' A vároB vezetőségének ez eaélíó^ ^ Kj       gása ma. már nem nj a munkásod e íV p.ír, , lőtt- Ma már egy kicsit sem lepi |^.'\-rí „meg a munkásokat az, ho^ a zen-rj Í^>       ■ dSrség-^letartőztatja a fasisztákat^ nem lepődnek meg/ mikor hallak .' ^ azt, }xogy megtiltották a gyűlése-s.ik^, mert tudják, hogyi|^mind^i^; ';jcsak'al'munkások meg^ve^ :V;szQ]gáL'^djáI^ hogy azókna aJtft - sisztáknak, akik a börtönbe kerül-I'te.semmi bántódásuk nem Iesz> mert ezt? szintén varra akarják ki-^liásználm/^ hogy:mutassanak vala^ g míta mtmkásoknak/ihogy ők ás el-le'lene Pedig 7 a^y^alóságibátt ők azoI^^dkíjal^É^ <ívr , 8ÍBzt3>íCsapatokat;:szervezíkiés;^iit^ PK'i     "   ntásokat adnak nekik titokban.
i-Ez ugyan igyt megtörtént Német WÍ íf    >^   országban is és mind ennek dacá-|
"f j        .toiaTíafasíBZtákymé^s- ura^ ^11    " '-rfiltek, Éá ez az itmit a kanadai ká ^^íi pitalizmns mostr'ntánoz éá Így a-
, karja bevezetni a fasiszta diktatu-"ráfc
' Ilyén letartóztatások és fasiszta . C^Qléseknek egész .sorozatát lehetr ne felsorolni ugy Néróéll|iffliágl^^ \ Ttúa% Ausztriában, amit a kapitális ,'ták csak a fasizmus.' érősitéséire^ 'használtak fel minden egyes alka-lomkor. Az-ilyen letartóztatásokat ■ííliasználják;azértJ8,ime^ézze|a megeket akarják távot; tartani attól hogy ők ■ maguk harcoljáiia|ká fasiszta veszedelem ellen, •íípéldónak csak egyet vegyünk. A-usztriát, ahol  alig  pár hónapja hogy  munkásokat ;az|#y^ fasiszta rbandák segítségével; száz-szálára mészárolta le a burzsoázia.
A hatóságok és a fasizmus
A hatósági és megyei közegek téndendája ja fasisztákkal; széniben . .most tisztán bebizonyröodot^ííh^ -V'-       mindeá támogatást megadnajt a részükre, hogy tovább tudják í   szervezeteiket fejleszteni, amit na-if.í ' r ^ gyon kitudnak használni azokéllpn a munkások ellen, akik szót mernek emelni a folytonos bérvágások vsegélymegvbnások; x kilakoltatásak :' és á kapitalisták háborús készülö-, dések ellen.
"A kormány már látja nagyon jól azt, hogy őneki nagy szüksége van a  fasiszta  csapatok kiépítésére, mert-5 a. dolgozók- egyre - erősebben • követelnek és ezt  a fasizmussial ■még egyrövid ideig lehet fékezni.' - Kik tartoznak a fasiszta § j csoportokba? ;
Egy kicsi csoport jött össze előr . ször, hogy a kanadai helyzéttól.tór '  gyaljanak. Ebben a csoportban imá--sok nem voltak, mint a munkásosztály eülenségei,  akik aztán hozzá fogtak és terjesztették váS! eszmét. Először csakis '^megbizható"-e^é-nek között, később nyíltan kijöttek vele. Kijöttek és mindazokat megakarták jayemi, akik nlncsennek ' ma még a munkások soraiban, vagy / is nincsennek tisztában osztályhely zetükkeL Ugy mint azt Hitler is tet
'  te. - W^iglx'T' A winnipegi fasiszta csoportok és a németországi, vagy ausztriai csoportok között nem nagy a =kü-, ,  lönbség. Ezt bizonyítja az is, hogy a Nationalist Party több.vyezére közeli összeköttetésben áll a helyi német fasiszta   csoportokkal, • ha nem is közvetlen tagjai annak. A cél náluk is ugyan az, mint az a német' fasisztáknak .Németországban. Nem is tagadják aat, hogy ők ugyan azt fogják tenni'itt: is, mint amit tett Hitler Németországban)-ha a hatalmat af kezükbe .tudják 'Venni. Nyíltan beszélnek, hogy milyen mészárlásokat fognak Végbe vinni a kommunista és á többi irá-dikális munkások között, ha arra al kalmük lesz. Ehhez még azt is hoz , zá fűzik, hogy a Bennett kormány "túlságosa keztyüs kézzel.>ánrak az utóbbi időben a radikális' munkásokkal." , ' Ez a winnipegi nemzeti pattnak az igazi arculata. Ez az a'párt, mely magát jó hazafinak tünteti fel. No de ha ez igaz, akkor miért ' jöttek június 5-én vas és őlomcsö^ -vekkel a Markét SquarétJ;Ha^íétó»í \lbogy ők "jó polgárok", akkor he-, ,' kik kellene az elsőknek lenni, aldk .az ilyesmik ellen a legélesebben tü takbznának, de a cél néinjWíia^ nem igy akarták a munkásokat háttérbe sroritani és njágukat; imint
nekaz^credménye már meg is látszott Winnipegen,. mert a fasiszták nem mernek oly nyíltan kijönni mint azt tervezték. Alig pár napra a. juniojs 5-íki harcok után hívtak egy nyílt gyűlést a Church és Parr ticcák sarkára, de a vezetők nem mertek megjelenni. A munkások a gyűlés ihivásra tömegesen vonultak fel a jelzett uccák sarkára, de a fá siszta. vezetők csak autókon merték megközelíteni a jelzett uccát, de;a:mankás tömeg láttára;íazonnal tovább álltak. Az Anti Fasiszta Liga szintén hívott uccai gyűlést, dá; 3 fasiszták, akik oda kerültek; égy szót sem mertek szólni, hanem csenedesen tovább álltak, mintha nem ís érdekelné őket a dolog.
Minden munkásnál^ aki tudatában van annak; hogy joga van az élethez kötelessége, hogy a harcot felvegye a fasizmus ellen és a már meglevő fasiszta ellenes csoportnak tagja legyen, mert csakis így tudjuk; megállítani azt, hogy a fasiszták által tervezett munkás mészárlásokat megakadályozzuk.
mm
ti*
II
ff
■m^ -
írta: OESTERBEICHER (Bécs)
Hitler és Musolíní nemríg* találkoztak Velencében- Ellentétben az előző éwei, amikor egy ilyen talál kozást xiagy ceremóniával kürtölt világa a fasiszta sajtó — a mosta "találkát" nagy titokban készítették elő. Nem nagy zajt^csaptak vele. Hogy miért ? Arra meg van nekik az alapos okuk. Azért, mert a romokkal csak akkor szoktak dicsekedni, csak akkor lehet rá bi'^z-](« a gazdájuk, ha az már najryon öreg- Épen ezért a német és olasz gazdasági élet romjai nem nagyon alkalmasak arra, hogy propagandának használják fel azokat.
A forradalmi < megmozdulások elnyomásával'egyidejűleg a fasizmus igyekszik eltakamii: minden hírt, a-mí a Szovjet.Unióból jön, s amely a szocializmus építéséről számol be. És ez természetes is fasis/la szempontból nézve. Ha Németországban leközlik azokat az eredmé nyéket, amelyeket a Szovjet Unió munkássága elért, akkor még a leg butább ember is könnyen összetudja azokat hasonlítani azzal az "e-redménnycl", amit Hitler elért Kémetországban, vagy Mussolini O-laszországban. Ezek elmonddsu u-iin tehát az sem kérdés, hogy miért nem tesz összehasonlítást a né
^kedhetnek azzal az "erednwrr.Qyel' a/rít Mussolini 12 évi fasiszta ura-'om után elért. Nem nagyon Jó tehát feltűnést kelteni a Hítler-Mus-ífo'iní találkozóval, mert könnyen <>tfzébe juthat a német tömegeknek az. hogy mit ígért Hitler s mi c váltott be belőle, s mit várhatnak még lőle,. amikor a kollégája l*usoliní rs év után sem tudott egye';et bef váltani, mint azt, h a n-tinkásolc életszínvonalát leíülyesztette;
Az olasz fasizmus —: ellentétben az Alpok hegységtől. északra levő fiatalabb német ^testvérétől — sokkal kedvezőb körülmények között vette át a hatalmat. Abban az ídő-i>en kezdődött a kapitalizmusnak
egy fellendülési időszaka. Azonki-vn laz amerikai nagytSke hosszú le járatú kölcsönt adott az okisz: fasizmusnak azokra az árukra, amelyeket még akor mégsem csináltak. Ilyen hoszu lejárata kölcsönök akkoriban ismeretlen fogalom volt nyugat Európában. Annak dacára, hogry az olasz fásizmus ilyen kedve ző körülmények között jutott uralomra, még sem tudnak felmutatni semmi Jelért eredményt. A fasisz ta propaganda gépezet nem dicsek szik égy ilyén régíi fasiszta állam által elért "eredményekkel".
Hogy mit ért el a fasizmus 12 évi uralma után, azb elmondta ma-irifct fasiszta propaganda gépezet      Mussolini az olasz pénzügyi és
Guebelsszel az élénSzovjet Orusz-uiszág által elért eredmények éh az >iasz fasizmus áltaf elért "eredmé • ; iyek"v között. Hitlerek nem jJicse-
A KUBAI DOLGOZÓK A FASISZTA KONCENTRÁCIÓ ELLEN
m&rmm
^ mártírokat feltüntetni és a munkás ' szervezeteket ezen keresztül akarták lerombohü. Ezt az alkalmat a-f; karták   arra   kihasznáhxi, liogy majd ajővőbén ők fognak a munkások felett dirigálni és az 6 azá-, juk ize szerint fog történni minden .a városban;
,Nyilt' .títok, hogy. a munkásokat megaacarták „verni* de,ők^maguk kapiák mee b. munkásoknak szánt ^ ütéseket. A munkások védték margókat és ezt a védelmet kütasznál;^^
tákarraís^thogy támadni tudjanak;; - AldL Pennert m^enyegetik ■• A fasiszta vezérek kétnap múlva mint a .megriasztott kisgyermekek 'fdhantak a hatóságokhoz és követelték Aid. Penner és a többi vezetők letartóztatását, akik az Anti ; Fasiíata Ligához tartoznak. < '1 Jól tudták a fasiszta' vezérek/ hogy a hái« idején Penner a város háza épületében volt és a többi ve-^
<"   i-^  \ ^Tg^Tohít ákarjíák nyilfán a^fasiz-mnsnak a támogatását. Ilt^ifláiil; A mnnkfisok hprfinipflippSnaT^^^^ megvan az crední^oó^i^^l: A harcos monkfisok v^feni^éail
Mint egy 60.000 munkás gyűlt egybe, hogy tiltakozzon >az ABC szervezet működése ellen. (Az ABC még Machado yéres uralma alatt a lakúit. Tisztán polgári szervezet volt. Mely az idő óta Kuba legre-ákciósabb csoportjává nőtte ki mar gát.)
A városban a forgalom teljesen leállt. Az autóbusz vezetők megtagadták a fasiszták szállítását. A va sutasok egyrésze is abban hagyta a munkát és részt vett a fasiszták elleni tüntetésben. '
Már egy héttel lezelőtt Havanna a legelszántabb- ellenszegülés színhelye avolt. Az ifjúmunkások <;sopor-tokban járták az uccákat és amely: kirakatban ABC plakátokat láttak azokat betörték. Ez az eljárás^ nagyon í hatásosnak, bizonyult; mért két három nap múlva minden ABC plakát eltűnt a kirakatból annak ellenéré, hogy éppen a gazdag kereskedők az ABC leghűbb hivei.
Az ifjúmunkások minden olyan villamost, mely. az ABC, koncentrációt hirdette öszetörtek, miközben a kalauzok a; legnagyobb nyugalom mái nézték végig, hogy hogyan teszik tönkre a kocsikat. Az ABC fó hadiszállásokat három fontos kerületben megtámadták a munkások. • Ilyen hangulat uralkodott a koncentrációt . megelőző napokban. Az ABC vezérei : kénytelenek voltak egy nappal a beharangozott felvonulás előtt kihirdetni, hogy a felvonulás elfog maradni bizonyos a-kokból.
: A felvonulást megelőző estén a munkások ezrei jelentek meg hatalmas ivboltozatnál, melyet kü-lönr^a- nagy napra építettek és rongálni kezdték. A rendőrség ezonnal a helyszínre érkezett és valóságos csatafejlődött ki a munkások és az ABC tagok között melynek folytán két ABC tag meghalt és számosan megsebesültek. Ugyan aznap estére volt rendezve egy boxoló estély melyre az ifjúmunkások és diákok behatoltak és szétverték a közönséget.
A tüntetést megtartandó napon már hajnali órákban keztek a munkás<|k, de különösen.ifjúmunkások különböző helyeken cso-: •portosulni, elvágták a villanyvezetékeket és'igyekeztek minden forgalmat meggátolni.
A vidékről jövő ABC tagok különösen-amunkás és paraszt tagokat az uccán Ifjú Kommunisták fo
gadták,' akiket minden féle ígéretekkel csalták be a nagy napra az ABC vezérek. Ezeknek' a munkásoknak megmagyarázták a szervezet reakciós és sztrájktörő voltát és nem kevés esetben sikerült nekik teljessen a saját oldalukra megnyer ni őket.. Kora reggeltől kezdve ömlöttek a munkások a parkba, ahol az ABC csoportok szintén -gyülekeztek a felvonulásra. A munkások jelszavakat kiáltottak a koncentráció ellen: Hamarosan harc fejlődött ki, egy zöld ingesről letépték a u-niformot, közben az ABC tagjai megragadtak egy ifjukommunístát kit megakartak lincselni, de a mun kasok kiszabadították a kezeikből. Az ünnepi programot abba kellett hagyni, a. felvonulást azért megtar toták, de á munkások és parasztok hiányoztak -i a felvonulás soraiból. Ha a nézők soraiból valaki megjegy zést mert tenni, azt a fegyveres ő-rök megragaelták és távolították el a helyszínről. A felvonulás közti harcokban 14-en haltak meg. Két néger néző» lelőttek. Egy autóból gépfegyverrel lövöldöztek a nézőkre, akik az autót elfogták és a ben-nelévőkkel együtt porrá égették.
A lövöldözés főleg egy eröd előtt fol}rt le, melyet.a kubai tengerészek gamízonjának használnak. Amikor a lövöldözés elkezdődött a tengerészék minden parancs ellenére a menetre lőttek. Ezzel akarták az ABC szervezet elleni tiltakozásukat kifejezni.Ugyancsak a koncent ráció napján a katonák,akik a Cent ral Parkban tartózkodtak, teljes passzivitással nézték végig a harcot anélkül; hogy a zöld ingéseket védték volna, í Külön fontos megemliteni,hogy a 'hadseregbeli katonákat nem hívták be a felvonulók védelmére. Tudták, hogy ezzel a lépiéssel maguknak a felvonidóknak ártottak volna legjobban.. Egy csapat katona kijelentette, hogy megtagadnák a védel-mezést még akkor is, ha a parancs a legfeljebb valójuktól jönne. >
Egy havannai kereskedő elfogatási parancsot akart kiadni egy mat rőz ellen, mert az nem akart két if jukommunístát elfogni,akik az üzletének eblakát betörték. Egyike ott a legfontosabb eseményeknek a kommunisták és a különböző "A-utentico" (Grauisták) pártok tagjainak az; egységfrontra lépése á vezérek feje felett.
gazdasági helyzetről tartott nagy beszédében. A beszédének főrészét a munkabérek ismertetésének szen
telte. '.....
Mit gondol az olvasó; mit hoz fel Mussolini okul ara, hogy az olasz gazdasági élet sülyedőben van és hogy pénzügyi téren az állam legyőzhetetlen akadályok előtt áll? Ugy-e nem találják ki? Pedig nagyon egyszerű: A munkabérek nagyon magasak!!!
Az olasz dolgozók életnívója 9-lyan alacsony, amelynél alacsonyabb talán csak a kínai kulié lehet. Éppen ezért tiszteli a nemzetr közi burzsoázia olyan nagyon Mussolinit, azért dicsőítik annyira, mert nála senki sem érti jobban hogyan kell a-városi. és falusi. dolgozók bérét még jobban lesülyesz-teni, házafías, . fasiszta; jelszavak meFett. Talán senki sem érti jobban hogyan kell elkerülni a sztrájkokat ezekben az ídőkban, amikor annyira veszélyes a munkásság minden megmozdulása. :
És mégis! Tizenkét évi szakadatlan harc után, amelyet Mussolini az olasz dolgozók bére, életszinvo-nala ellen folytatott,' ma kijelenti: Ebben az óországba'n azért van gaz dasági válság, mert a munkások bé. re igen magas. A munkabéreknek állandóan tartó -levágása az egyetlen orvosság, amit a fasizmus adni tud a. gazdasági válság megoldá sára, hogy ezzen fel tudja venni a versenyt a töbi kapitalista államok kai, ahol a bérek; valamivel magasabbak. Ezzel :kapcsolatban Musso lini azt mondja, hogry a fasizmusnak nem szabad azt ígérni á munka, soknakj hogy : "Mi felemeljük a bé reket," —hanem ellenkezőleg; ő azt mondja:
^'Hozzál áldozatokat s igy versenyképes leszel a nemzetközi piacokon, hogy a kivitelünket emeljük és ezen keresztül munkát adjunk neked és azoknak, akik még ma munanélkül vannak."
Azt hozza fel indokul a' bérek levágására, hogy az olasz ipar;;más képen nem versenyképes! . Azért kell az olasz munkásságnak éhezni, a gyermekeknek csenevészen felnőni, hogy: az olasz ipar versenyképes legyen. És hogy még jobban megmagyarázza, hogy miért kell áldozatokat hozni az olasz ipar érdekében, hozzá teszi még:
'*A németeknek nem azon kell lenni eztán, hogy "munkabér", hanem azon, hogy "élni" és mindenek fölött a "munkabér állandóságán."
Másszóval az olasz munkásnak már nem szabad, hogy fontos le^ gyen az, hogy hogryan él meg a ke resetéből, már nem fontos az, hogy emberhez-illő módón élhessen. Fon tos csupán az; hogy "éljen"^ s állandóan dolgozzoiu
Micsoda nagyszerű ideák! Milyen
lelkesítő lehet azoknak, akik vígan éUk az életet, akik kiveszik a részű ket az élet minden öröméből és a-kik nem nagyon törik magukat a-miatt a néhány fillér miatt, amit a többi népek "munkabér" fejében ke résnek.
Ez a fasizmus! Tetőtől talpig, a maga meztelen valóságában!
Nagyon jó ezt tudni a munkás? Ságnak! Különösen ma, amikor a kisebb nagyobb fasiszta diktátorok ugy bújnak elő, mint az augusztusi eső után a méiges gom--bák. Emlékezzetek a fasiszta "hősnek" a fenti szavaira! Mondjátok meg a tömegnek, hogy mit ad ne-: kik a fasizmus: Éhbérek és "légy boldog, hogy egyáltalán dolgozhatsz."
Ez a fasiszta diktatúra 12 évi eredménye, még pedig azé a fasizmusé, amely olyan körülmények között került hatalomra, amilyen kedvező körülmények soha nem a-dódnak többé az életben. Mi lesz akkor a német, osztrák, bolgár és á többi fasiszta diktatúrák által e-lért eredmény ? Ma nincs kapitális ta fellendülés. Ma nem lehet számi tani a nemzetközi nagytőkének a tá mogatására, mertminden kapitalista országnak meg van a maga ba ja, amin segíteni kellene. Mi lesz Hitler Ígéreteivel; hogy négy év a-att. ujjá épiti Németországot, ha Mussolini 12 év után így váltotta be ígéreteit ? Micsoda ■ mérhetetlen nyomor, micsoda szegénység vár a többi fasiszta országok'dolgozóíra, az olasz "eredmények" után f Ezekre nagyon könnyű válaszolni.
Az az egy bizonyos, hogry egyszer a bérlevágásoknak is vége kell hogy szakadjon. Az az "orvosság", hogy olcsó munkabérekkel dolgor zok, az árumat olcsóbban adom a nemzeközi piacon — lassanként elveszti a jelentőségét, mert az ál lamok f asizálődnak, a béreket mindenütt lejebb vágják, azonkívül a behozatalt minden állam a minimumra igyekszik lesűlyesztení, s zért a vámfalakat felemelik, hogy az áru behozatalt lehetetlené tegyék. Lássuk mit ajánl a burzsoázia arra, az esetre, amikor már nem lehet a béreket lejebb vágni, amikor már nem lehet a nemzetközi piacon árut kellőképen eladni. A kaptalista államok, versenyeznek egymással abban, hogy minél alacsonyabb; munkabéreket adjanak a munkáságnak. Ugyanakkor versenyeznek a legjobb bombavető repülőgépek, a legjobb ágyuk és leg jobb' hadifelszerelés gyártása terén is. Ez' ak ét verseny —r- az alacsonyabb munkabéreket és a jobb hadi felszerelésért — összefügg egymással. Amikor a. bérek levágása nem lesz: orvosság a kapitalista válságra, akkorra tartogatja a kapitalizmus a háborús megoldást; Az elkészített javak lerombolása váro-i sok és falvak felgyújtása és a sok millió dolgozónak a lemészárlása-is egy ideiglenes megoldási módja v a kapitalista válságnak. . Lássuk mit mond evvel kapcsolatban Mussolini:
- "A háború olyan valami a férfinak, mint; a gyermekszülés az- a-, nyának. Én nemcsak, hogy nem hiszek az állandó békében, hanem e gyenesen az a véleményem, hogy az állandó béke tönkre teszi a tömegeknek az erényét, amely csak vé-reS:háborukí>an nyerhető vissza;
Ez Mussolini beszédének második főrésze. Az első rész, amint tudjuk azt mondja, hogy a munkás niak nem az a fő, hogy milyen ma-gSű a bére, hanem az, hogy dolgozhasson. 'Ez a két ré* ■ tdjesen összefügg egymással. _ Ha most nem ís tud egyebet adni á fasizmus, mint éhínséget, de a legközelebbi; jövőben mindenesetre háborút fog adni a tömegeknek. Mussolini nem állítja kereszut elé a népet, mint az egyszeri király: Hojgy — éhínség, vagy'háború, ö azt mondja: Éhínség és háború. Elkerülhetetlen, mint a 'Végzet", nem tudsz előle menekülni. Ez maradt az ígéretekből. ^
Az igazság ebben a "sorscsapás ban" az, hogy ez nem egy termeszti tünemény égy-csoda, amelyen
az emberiség akarva nem akarva a fejlődés kőve&eztében keresztül kell menni, hanem csupán; a fasizmusnak az .erőlködése arra,; hogy megmentse a; kapitalizmust És ha mi felhasználjuk ezt az alkalmat, amikor a fasizmus leveti az álarcát, amikor megmutatja állati pofáját ilyen nyílt módon: ekkor mutassuk meg a tömegeknek. Mondjuk meg nekik, hogy.ezt a "vég-, zetet"ellehetkerülm. Mondjuk meg, hogy a bősége közepette; nem muszáj éhezni és szenvedni. Mondjuk meg, hogy nem muszáj nekünk ártatlan népeket lemészárolni, azokat, akik nekünk nem ellenségeink akkor,' amikor a mi ellenségeink itt élnek közöttünk; szívják a vérün ket, habomba küldenek beimünket. Azt kell, hogy mondjuk: "Ne tűrjétek tovább! Döntse tek meg- szervezeteiken keresztül a kapitalista
KAROS HATASÁRél
A munkásosztály íorradalnümoz gahnának történeti fólyamáfl, mi bolsevikiek nem ritkán iblytattmik farkelőharcot az opportnmzmus á' len. Ez abban az időben volt, amikor a bolsevikiek; és mensevikiek .egy pártban voltak, amikor a bolsevikiek kénytelenek voltak; ftsk-. dókba szervezkedni; hogy igy tod; ják aláásni a szociáldemokraták te kíntélyét^ hogy szakadást tudjanak előidézni a szociáldemokraták soraiban és megtudják teremteni a saját maguk pártját. Ebben az időben a frakcíóhaic hasznos volt és élengedethetlenűi szűkség is volt; reá. Nos- és^most?.- Most másként áll a helyzeti Most a helyzet gyökerében megváltozott. Most már vannak saját egyetlen tömböt képző Kommunista Pártjaink,, a Kommunista Internacionálé szekciói.: Most a.frakciózás hatása veszélyes
rendszert és a'fasizmust. Állítsátok M a világ szovjeteket!
és kárra, mert gyengíti a ainaláfr katv gyengíti az átütő erőakSS ezejétaxefotmizmussal
jDBILEUi
aláássa a harcainkat, mdjSaoS B "gTiVFOJ-'*■
Magyarázza a-munkanélküliség okait.
kas mozgalomban a szociálde^
ráták ellen kdl folytatni. nS:^ való, hogy még ma is vaunak dT ^ társaink, akik ezt a káros latá^ nem érök meg és tovább ' iák ezt a munkát ™ Miben álla firakdőzás kántshati. éa a sorainkban? Mindenek előtt abban, hogy a frakciózás gyengíti a párthoz wlő tartozás érzését, letompítja afor radalrai érzéket, hogy ezek titán á frakdós elvaknltságuMban kényte. lenek a frakdó érdekeit a pártér-^ dektí fölé helyezni A frakdózíÍ nem ritkán odavezet, hogy a pán. emberek,elvakulva a frakcióhaictői hajláidók minden tényt, minden seményt nem a part és a mnnkáj. osztály érdekének szemszögéből d.^ bírálni, hanem .saját f rakciós tenm. lomtomyqk magaslatáról nézni a saját frakdós konyhájuk üé sS^ rintértékehiL
Vájjon azok az elvtársak, aküet már kizártak a pártból frakciózáí miatt nem tudták azt, hogy ezéit mi jár nekik? Nem tudták^azol, hogy ilyesmitől távol kell magukat tartani, ha nem akarják azt, hogy mint forradalmárok kompronütáln legyenek. Miért nem tették ezt in^ idejében, a Kommunista Iritetnad-onálé:figyelmeztetésére sem? Azért mert mindenek előtt mint frakdó. sok cselekedtek. Mert annak, aki frakdós tennészetű, annak fontos minden szalmaszál, minden zsin^, mint a rossz katonatisztnek; áKi'
töm.mészárlása Kínában
A Chines Press Agenci "Central News" jelentése szerint több; mint húszezer parasztot főleg nőket, gyermekeket, öregeket és védtelen bénákat gyikoltak le a Sungari folyó meletti Sansing kerületben a japán imperialisták. Több száz far mot elpusztítottak és a benszűlöt-tek ezreit: tették így hajléktalanná.
És mi az oka ennek a gyalázatos vérengzésnek ?: Mandzsúria elfogla lása- óta a japán imperializmus ugy tekintett Sugári kerületre, mint é-szak;Mandzsuria legjobb rizstermelő vidékére. 1933 őszén 1500 felfegy :verzett japánt telepitettek le erre a vidékre. Ezek a banditák elfoglalták az ottani aranybányákat, elvették a lakosságtól házaikat és elkobozták a: parasztoktól. a legjobb lizstermő földeket, ezáltal megfosztva a kínai parasztokat rizstermő földjüktől, házuktól, kenyerüktől. Pu ;Yi megkoronázása. alkalma
val a kínai parasztok; efUázadtak a japán imperializmus ■ ellen, . amely mindenüktől megfosztotta őket : A lázadók márdus 10-én legyőzték a 63-ik japán gyalogezredet, melyet elnyomásukra küldték ellenük. : Áprilisban 25 ezer Mandzsu katona, aikiket ellenük küldtek, a munkások és-^ parasztok hadához csatlakozott. Erre a japán millíta-risták mozgósítoták a 10-ik ezredet és ezen kivül egy raj repülőgépet és felvonnltak a japánok "becsületének" a megvédésére a láza-
flidJOfiO xososMb gy{}lt Sbs» és tUtofauntt, a.
llasisÉta poKtlUla éBen.
dók ellen. Az eredmény húszezer munkás lemészárlása.: yolt és száz ezrek éhha}álra való ítélése. A japán imperilaisták azt:ígérik, hogy- segíteni fognak Mandzsúriának azzal, hogy népüket. "Wang Tau" a régi királyok útjára vezetik. A japánok legyenek a régi á-zsiai kultúra uszályhordozői és*^ a távol; Kelet békéjének megalapozói. Azonban az.eddigi kultúrájuk még csak a gyilkoságban és a; vérengzésben : merült :ki. Békeszeretetűket azzal fejezték ki, hogy 1931 őszén szeptember 18-őta — több mint egy millió embert mészároltak le bombákkal, gépfegyvekkel, szuronyok-; kai,.baltával, vérebdckel. Mandzsu riában a japán uralmat csak a legvéresebb terrorral tudják feimtar-tani. Ha a japánok megtudják, hogy az önkéntes-partizán csapatoknak valamelyik tagja egy faluban lakik, elpusztítják az egész fa-lut
Ha a családnak csak egy tagja is megmeri tagadni a fegyver be--szolgáltatását, . az egész családot meggyilkolják.
A japánok a Tanka terv szerint nemscak Mandzsúriát, de; Mangőli-^ át és egész Kínának az elfoglalására készülnek. Egy uj hatalmas^ japán császárságot akarnak teremte' ni "Wang Taa" segítségévd. Ez a-jabb millió és millió ember életébekerülne.
A japán burzsoáziának eme pél-dátlan embertelensége felháboro^ dást kell; hogy kdtsen minden «on dolkodoi tudó emberben; Egyes'ein berek felháborodása' azonban' csak tdckor'veezthet célhoz, hogy ha e»-zdE mind: annyian egyesülne 'eg^ hatalmas szerviezetbe. Mint hogy 1932-hen a PensÉinhu szénbánya kétezer munkáságának a legyilkolása néni váltotta ki a világ tiltakozását, igy a japán imperialisták tovább folytatták kegyeüénségfi-ket Európában,- Amerikában és Kanadában a fasiszták'igyekezned a japán militaristák utján'haladm. Bennett .a  munkásokat bortönbe
vetetti, a sztrájkokat letöretL Eo^ osevdt az éhező tömegekét gépfegy vérrel támadja meg.~Dollfnss bombákkal harcol a munkások ellen.'
A sansingi tömeggyilkosság- ellen a harc," mdy több niiiít húszezer békés polgárnak az életébe került, nem tekinthető csupán a víTini néppd valő szimpátia tüntetésnek. Enndc' tStakoző kampánnyá kell
katonán ;tudja; csak meglátni^ bog^ hogyan áll a ruhája és többet seoi-' mit. A frakcióharchoz mégiílyiii; emberek is: jók, mert azokat am fellehet használni. Csak ezek ázol az emberek, akik'készek anai^ hogy saját érdekűket elvtelenségfik következtében á párt érdekei í^é tudják helyezni.^ Ezeknél az embereknél a frakdós természet letom-' pitjaa páithatározottság éizekét ésy olyairíhelyzetet^terenit, melybeí? nem válogatnak.vaz eszközőHe:-TermészeteSi-azí-ilyen politika káros  és iv összeegyeztetheteteüen'á' párt érdekdvel. > De  azok, akii irakdőáok; Tíazok ■ Tendszerintíliaíí: landők: megfeledkezni a pártén^ keiről,   ők csak a saját frakdis templomtornyukat látják.
Másodszor a frakciózás káta w ban áll, hogy ■ akadályozza az elvii politikai nevelést, akadályozza tj káderek felnevelését, a prolet^j megvásárolhatatlan forradalmisájíj szellemében, mely mentes a rothadt! diplomáciától, 'és .;bz elvtelen loB:j l)iááIásoktól.' A leninizmus ;ai;t;taf nitja,~Eogy az elvi politika aze-j gyetlen helyes politika. Azonbani frakciósok'* ügy' gondolkodn^; hogy-a frakdós diplomácia és fi elvtelen frákciös kombínálősdi s egyedüli ihelyes politika. Ezzdié gyarázhatő '-meg. : az,-hoE;y a frákdóharc atmoszíé*: ja, nem elvi politikusokat lioz IS-re, hanem''figyes frakdós fizletesij nálőkat Természetes a frakdóaij ilyen munkája; dlentétes apáit & a munkásosztály érdekdveL ftj mit törődnék ezzel: a frakciósok, r^l az ő számukra egyedül az ő fotói ós diplomácia konyhájuk és aps^j az érdékei léteznek. Ezért nemM; csodálkozni, hogy elvi fonadatoí-rók és az üzlet csinálok solia sas rokonszenvesek  egymással szemben.'De-agyán: akkor vannakaÖ nagy tiszteletben tartjákazöfiü dőügyes embereiket, az'"fiiletis-j nálókat", az dvtelen számítgató-kat és; az elvtelen kulissza mógótf szervező mesterdt. ,
Harmadszor a frakdózáa az, hogy'az egységre irányuló tóra vés meggyőngitése által áláásaj yasfegyelmet és olyan tipikus szert teremt, melynek folytán «i egész belső élet lelepleződik ésj osztályellenség.^ugy dolgozik,lái<^ lőttünk, ahogy neki tetszik ís| egész; munkánk- a' burzsoá ;nS^ kök játékszerévé válik. Ez lenísg rint a' következőképpen Nagyon sokszor bizonyos megtárgyalása ; minden nyek között nagyon fontos hogy bdfil maradjon, de a ősök ezt.nem todják megtai mindljárt az dső kedvező aOcali kor'todtám adják a frakdóhM toző baatőtoknafc. fis igy nflsy«»fl eséÉbea fontos dolgok az vttSa»\ száj&ra kerülnek és mivel liogTJ ncca egyiie folyik azzal, tfo ^ kőrOI veszi, igy a barzsoás» nokei könnyen hozzá jutnak^^ táiozatokhoz! és azt minden " felhasználják a saját Természetes az ilyen helyzet» séget ;af demorizálással De mit törődnék ezzd a hiszen' Bzámnkra saját mindenek előtt fölötte
IBTA: JOHN BA
K jelenleg megjeleni ,^onIcás" nagyon sok jjsnak fog a kezébe k {^dóg még nem is ti jgojíiában is van; a í harcos lapjuk, me rtrfől a dolgozók tárta 2 a lap már öt.éve hozókat harcaikbfflDU gjón alkahnával 24 ól ijgozók soraiban megj még erősebb küz< jjani osztályharcos 1 •jlnnk8s"-ért. íijLz ötéves jubileum;; ^kanadai magyar'dolig gjgyon sokan lesznek; < ^ ném találnak kűlönl ísft reakció, vagy a ka; pok kőzött. Lesznek^ oíj ál első látásra' mégföi ;lapot, érteni és megfoj art is, hogy miért van ; lékeire a lapra szüksé ^van ennek a lapnak ■la szüksége. . , •
Már ötévé, hogy lapu toksoraiban mindig dő (okban és vezeti azoka lat és ugy harcol ázol sabaditásáért is, akik; gatják mint azokért a érty akik éjjelt nappala colnak és dolgoznak, h kat minél szélesebb, tö iótt terjesszék és a főin raját minél nagyobb réti elültessék.
A "Munkás'*, a m lapja! m
Ez az r. egyedüli lap, munkások maguk állita az egyedüli magyar, la ban, melyet a munkásol kőzött összeszedett cent tétnek meg. Ezt a lapot kiadták legelőször szírit sok voltak és egyedüli volt, hogy egy harcos alapjait lerakják, mel tudja a magyar munkás caikban és vissza verni i akciónak mint a bur minden támadását, amit sok ellen irányítanak.
A m\ lapunk nem leh szabad, hogy az uj olvas pitalista, vagy a polgár lliasonlitsák, mert a "M nem egy társulatnak, va neJraJapja, hanem a_sz geié. Azoké a tömegeké' íiezen megkeresett centj ötéven keresztül ferinta azt folyton növelték,teírj( jzok közöt, akik még n* Ibsztán meglátni az igáz; lyct követni kell nekik, pás" ezeknek   a muntó outata az utat és ma m lan azoknak a száma, ak Dton haladva mennek niindig nagyobb tábort i akik ezideig tái pák magukat' ugy a láj tervezeteinktől. A "Mün' jelenésétől kezdve mindi ^ntes adakozóknak a ce Itat meg és haladt a ha Éppen azért,   mert lapi m volt képes megjelenri gozók élén mint világító i judni előre nem mulaszt F^gy azokat a munkást Nr ezideig is mindent e 7^ most még kitartófa okozottabb munkára, szó I -   Támad a reakc iJosf amikor lapunk öt emnanak alkalmával 24 .
meg, dőre elvagyi ^«.hogy a magyar n ^ íogja simán ehiézn
hogy nöjje ki magát a vérengző ja pán bnrzsoázia eUen.^ ' ^
Ez'a tömegmészárlás, , együtt a többi vérengzésekkd, amdyéket a japán imperialisták ' Mandzsnná-ban elkövettél^ a Szovjet Fniő d-leni hábomstervekkd vannak szo-: los összekötetésben. A sansingf^in-ddens. példája annak a'kegyetlen terrornak, mely Tnínden háborúban £3 hábonuí d[ő&ászBIetekne]k"fi természetes Uágdstvk
m
pártnak.?
Végül a fiakdózás abW* hogr gyökerében aláás mműcánlcat^' dtéxiti a' toia attől, hogy a dolgozók napij val Xminikabér;' munkanap," kihazcolása és általában a sági élet ffeljavitásáért f^yój cal) ufoglalköznánakj" mmikájsosztály harcát a dlen^ gyengíti annak, a r
dökészítését és igy » lye folyton .alásalyB* * j hogy'iöapatost^ mennöi»^ p&rtíba, csapatostól has a mnnlrtiTfcwt. imágo% helyzetben szenvedni k^ », mnnbSknák^ de ezt tíiaif*^ MIhi, csak egy kía «á és ennek véget IdM*
í 'iDae xQvideai' ^my^o'/S-i inomlmí^'a fniktíSíái v^,
ki %
11