ÉEEnSÉGI ROZSNYÓN 1921-B£N Nem enlékszero a inotos létezám^ TO, de nem i8 fontos. Huszonöt-bar-míne kSrüI voltunk. Az érettség különböző fokjelzff sallangjaíval díszítettek fel bennOid^t, noha az „éretlen" kifejezd bókkal találóbb lett volna. A háború és forradalmak kijózanító hatásán^ dacára fűtetlen szobáinkat a tölcséren belénk öntött idealizmussal fűtöttük. Hazafiasságnnknak fájt nagyon, hogy Horváth Mihálynak, a dl-c^-térténésznel^ hein sikerült Adám-Éva magyar eredetét Klio istenasz-szony érctáblájára levésnie, de á szégyennek gyenge pirja futotta be arcunkat, ha nem kifogástalanul öltözött szüleinket magunkénak iellptt vallani „intelligens" környezet&ik e-lőtt. lieikeinknek'nem. is a legtitkosabb zugában égy-«gyvilághóditó: és fajmentő zászlós vagy hadnagya várakozott türelmetlenül, hogyha Ut-az ó-ra, arcvonásainkat fölvéve a tettek mezejére l^^PJen* de, undorral és meg-vetésselíftiidultibJt él m ania nyomortól, piszoktól és szerencsétlenségtől, amely a háború nyomán fakadt. Az a Jteyés és; sokszor hamis ismeret, amit y^jom módra betanultunk, de magunkévá nem tettünk, a kispolgári gőg Csimbórasszóját nevelte ki bennünk. Az undor fog el, ha most rágondolok azokra az állapotokra, mert most látom csak tisztán az iskola-pedagógia lélek mételyező és minden önálló gondolkozást letörő hatását. Egy, csak egyetlenegy volt köztünk, aki főlébiedt és látott, akit nem tett rabjává az iskola sablonja. Egyedül ő látta az igazi oldaláról az életet, a társadalom fölépítését, ijsszetételét. Fölöttünk állt mindnyájunk fölött és mégis, illetve: éppen azért, ő volt az osztályunk célpontja, gunytárgya. A tehetségtelenebbek "Gazért bántották, mert n«n értették még és igy tudatiannák tartDttáki a tehetségesebbek pedig azért, mert fájt nekik, hogy ő olyan tud, alnit ők nem tudnak, tanul ni tőle persze szégyenlétték. Ott állok most melletted, te egyedüli, tanulok tőled és minden erőmmel védelek a bántalmazóktól, akik részé re mindig csak mosolyod volt: „Szegények, nem tudják mit cseleksze-mekl" Tizenhárom évnél több telt el azóta, hogy az ideálizmus vesszőparipáján belovagoltunk nagy büszkén az é-let realitásának kellős közepébe. Mi történt velünk, veletek? Hová hajtott a sors, a'kapitalizmus anarchiájának kegyetlen torvénye ? Feleljetek hivó szavamra, hol vagyai ? Jött-e közbe valami, ami (fölnyitotta szemeteket, mint egy éjszaka Henri Barbusse-ét a világháború egy borzasztó csataterén. Vagry benne lubickoltok a kapita liznaus és keresztyénség sürü, ragadós, dögletes büzü posványában ? Értsétek meg jól! Nem azt kérdezem, hogy elértétek-é vágyaitokat, mert azt ugy is tudom: egyitek sem érte eli'nem is azt kérdem: van-e jövedelmező foglalközástok, dolgoztok-e vagy sem.iEzt kérdem: felismertétek-é az psztáíyhárcot és melyik oldalon harcoltok, itt vagy ott, a nincstelen milliók, vagy a zsirukban fuldokló tőkések oldalán? Harmadik ut nincs, nincs aranyközéput! Aki, nem velünk, az ellenünk! Passziv magatartás, ándás akkor, mikor a vérszopó tőke érdekében visz-szafélé akarják forgatni a fejlődés kerekét. Aruiás akkor, mikor percnyi habozás milliók sorsát pecsételheti meg és az osztályharcban legjártasabb,Ieg-tehetségesebb és legöntudatosabb e-gyének elvesztését jelentheti. Azt kérdem tőletek: látjátok-e az utat, amelyet kijelöltek és verőkkel is befestettek — hogy lássuk — Szókratesz, a Gracchuszok, Jézus, Sparta-cuss, Kopemikuss, Gioi:dano, Galilei, Kepler, Husz, Dózsa, Darwin, Marx, En^rels, Lenin és a többi neves és névtelen osztályharcósók ?pk voltak Sác-co 4s Vanzetti, Fürst és Sallái? Ki Rákosi Mátyás, Tim Buck, Thálmann, stb? . . ■ ^ Ti, közgaszdászok, látjátok-é, hogy a kapitalizmus a munkásságot fölhasználva forradalmakon keresztül lett a világ urává és most, mikor maguk a kapitalista válságok a munkás forradalmakat tolják előtérbe, tagadja aimak létjogosultságát. Látjátok-e, hogy a kapitalizmus a saját keretein belül nem képes megoldani a kríziseket még akkor sem, ha a nem létező szentlélek" megszállja őket együttesen és külön-külön, mert, ha csak egy fél százalék haszonra történjen is az árutermelés, az eredmény ugyanaz: vásárlóképtelenség. , Ti papok, olvastátok-e Brown püspök, á „vörös püspök" Írásait? Tudjátok-e hogy az égben székelő láthatatlan -— nem létező osztályis-tenék a földön székelő osztálykirályok kai és elnökökkel együtt a kapitalizmus valóságos istenének, a pénznek szolgái ? Tudjátok-*, hogy a baptista Rockefeller, a methódista Henry iFord, a protestáns és katho^ilcus finánctőke a 'pápa tallárja ^ögül mindig szeren-cíiéjének tártja ha a nagyobb kenyérért harcoló nyomoiigókon próbálhat-. ja kí'gépfegyvereit, ágyúit, tankjait? Készek vagytok-e, mint elődeitek 19-14-ben és bármikor a tömjénfüsttel és szenteltvízzel, hogy megáldjátok az általatok vakká tett embermilliók lemészárlására készen álló tudományosan válogatott fegfyvereket? Ti mérnökök, érzitek-e, hogy csak alamizsnát kaptok azért, amiért a tudomány nagyszerű vívmányait a keselyük önző céljaira fordítjátok? Ti orvosok, kik talán undorral nyitjátok be a nyomortanyák ajtaját, lát-játpk-e annak a kapitalizmusban rejlő természetes okát? látjátok-e, hogy az orvostudomány bámulatos fejlődését a dolgozók csalc bámulhat^ / Ti tanárok, iudjátbk-ej' hogy; békén tűrő Vagy gőgösJiábukat nevelték? ' Ti történész^, tudjátok-e már, hogy csak egy nép van, csak egyetlenegy?! Ti ügyvédek, birák, tagadni sem tud játok a bíróságok osztályjellegét! Ti diplomát nem kapott szerencsés szerencsétlenek, kik „beszélő köntös" nélkül járjátok az életet, tihozzátok van á legtöbb reményem! Titeket nem védett meg senki és semmi. Az idealizmus nem sokáig futotta a koldustarisznyában, a tőkésrendszer következetlenségei és ellentmondásai mezítelen testeteken keresztül rombolta le lelketekben a keresztyénség és demokrácia bálvány szobrát és látjátok a „nemes patina- alatt a feneketlen örvényt. Ti kivételesek, kiket a „tudás" gátolt abban, hogy a dolgokat igy lássátok, kiknek a szenvedés és nyomor sem birta még szétfoszlatní évezredek tradícióján fölépített rózsaszínű álmait, álljatok meg egy pillanatra! Ne hídjetek vakon, minden objektív vizsgálódás nélkül. Ne dobjatok követ az igazságra, csak azért, mert manapság divatos egyet köpni gőgös, saját ki-zsákmányoltságukat sem látó egyének akkor, mikor a kommunizmus szót hallják Tudjátok mit jelent e szó ? Sokan még azt sem tudjátok, mit jelent a kapitalizmus, pedig benne élünk és itt vonaglik előttünk s féJős, hogy minket is magával visz a.másvilágra, a-melyet oly csodálatos szép színekkel tudnak ecsetelni hirdetői, de amelytől oly nagyon ludbőrözik az ő gyenge testűk. Mennyível inkább nem ismerhetik a kommunizmust! A kapitalizmus mindenre képes ellene. Képes kommxmis-ta jelmezbe bújni 'és annak nevében a legaljasabb dolgokat véghezvinni a tömeg megtévesztése végett, mint pl> a szocdemek Magyarországon 1919-ben, vagy Berlinben a Reichstag föl-gyujtásakor. A mai rendszer minden izülete az ,ABC"-s kis tanítótól a hivatalos tudományos akadémiáig, a kis káplántól a római pápáig, mind azt célozza, hogy a kommunizmust feketére festse. Miért ? , Mert különben jaj a kizsákmányolóknak, jaj a gazemberségnek, jaj a háborúra buzdító véresszájú szent Jánosoknak! De vájjon gondolkoztatok-e már a-zon, hogy mi ad az orosz szovjeteknek olyan rettenhetetlen erőt, hogy a föld egryhatodán a béke olajágjával ke-zökben tizenhét éven "^keresztül képesek voltak szembenézni a föld öthado-dán bosszútól tajtékzó kapitalizmussal. , 1 ,. Tanulótársaim! Aggódva gondolok rátok! Oh, ha még nem látjátok mindezt és nem értitek szavaimat. Olvassatok munkásirodalmat, tanulmányozzátok Marx „Tőké"-jét és meglátjátok: Ne hídjetek a tőke szolgálatában álló kapitalista/sajtónak, sem az önző, kicsinyes célokat szolgáló polgári lappoknak. Ne tévesszen meg benneteket a behódolt szociáldemokrata radikális frázis pufogtatása, sem a fascisták hitlerién álnok, munkásmegváltást i-gérő, de a valóságban Einsteineket és Thálmanokat egyformán sújtó, tudományt égető, munkást gyilkoló, a kapitalizmus utolsó mentsvárát képező vértől csöpögő programja. •Most, midőn a kapitalisták a rablóterületek újrafelosztásáért ujabb imperialista háborút készítenek lelö, melyben a modem technika minden vívmányának fölhasználásával a dolgozók millióit számítják lemészárolni a profit szent oltárán, hogy a kríziseket megoldják, vessetek egy pillantást a dolgozók országára, ahol a robusztus szociálépités műveli csodáit, ahol az emberiség újjászületését mintázzák. Nem nyultok-e önkéntelenül ka lapotokhoz, hogy megemeljétek a béke, az örökbéke eme apostola előtt? Tanulmányozzátok a „Kommunista Kiáltvány^'-t, a minden dolgozók' ezen hamisítatlan bibliáját, melyet Marx Károly 1847-48 telén állított össze a Kommunisták Világ Szövetségének megbízásából. Csodálatos meglátást kaptok belőle! Meglátjátok benne az emberiség évezredeken keresztül folytatott öngyilkolásának rugóit s természetszerűleg ; megtalál játok az abból kivezető egyedüli utat is. Ti, kik talán az élet és jövőtök céltalannak látszó volta miatt a kétségbeesés örvé^ nyét járjátok körös-körül, egy uj éle^ MARX KÖZGAZDASÁGTANA Feleletek az október 5-iki lapszámunk ban megjeleni ellenőrző, kérdőkre. , í 1.) At alppnkrét (kézzelÍDgh^ munka ame}y Wzonyos célszero te^^ lékenységet jelent; amely az áruk különböző haszna^ti értékét, t^in^ ezt konkrétul imegncvezzi&;!'pl.., azt 'mondjuk, a) kovács 8 óra alatt 200 drb csavart készített, b) földmunkás 12 óra munkaidő alatt lekaszált egy hold rétet stb. Absztrakt (elvont) munka alatt azt a munkakifejezést értjük, a-mikor azt mondjuk, hogy á munka á-gakban dolgoznak a munkások, ebben az értelemben általános emberi,é^en-lő elvont, munácáról beszélünk, mely minden áruban közösét — az értéket termeli . 2.) A kézzelfogható és elvont munka nem két különböző munka, amelyet egymásután végeznek, hanem egy-és-u gyanazon murikának, két tulajdonsága, két oldala, két meghatározása. Magyarázatok a következő kérdésekhez ' Az eddigi tanulmánjnink arra a meg-gfyőződésre vezetett bennünket, ^hogy kezdjük megismerni Marx közgazdaságtanát, a tannak legalább is azt a részét mely világosan, elénk tárja azt, hogy minden árú használati értékét az előállításánál elfogyasztott egyenlő társadalmi munkaerő adja meg. Ha Marx közgazdaságtanának ezen részével, ezen láncszemével megismerkedtünk, s ezt meg is fogtuk, mint Marx közgazdaságtanának egyik láncszemét ugy most a következő tenni valónk az hogy e tananyag megfogott részét ar ra használjuk fel, hogy átsegítsük ma gunkat vele a másik láncszemnek a megfogásához, a következő fontos tüd nivaló tananyagnak a megértéséhez. Ami most megértésre szorul az^ a következő: miért nem az egyéni munka, miért a társadalmilag ismert munka határozza meg az, áru értékét, valamint meg kell értenünk azt is; hogy a munka termelőjének változása miképpen hat az értéknagyságára. Marx e-képpen magyarázza ezeket meg. "Minthogy valamely áru értékét a termelésre fordított mimkamennyíség határozza meg, azt mondhatná valaki, hogy minél lustább, ragy ügyetlenebb egy ember, annál értékesebb az áruja, mert annál több idő fordít annak elkészítésére. Az a munka azonban, mely az értékek alapanyaga, egyforma emberi munka, ugyanazon emberi mun kaerő felhasználása. A társadalom ösz szes munkaereje, mely az áruvilág értékeinek összességében jelenik meg. itt egy és ugyanazon emberi munkaerőnek, számit, ámbá^ számtalan egyé m munkaerőből tevődik ;össze.♦^ Tovább folytatja Marx: "A^ tó lág szükséges munkaidő az a munkaidő, mely, valamely használati érték előállitásához szükséges, a ipéglevő> társadalmilag szokásos termelési feltételek, valamint a munkaügyességének és hatékonyságának társadalmi át lagfoka mellett. Pld. a gőzszövőszékek nek Ang;liában való meghódítása után, talán félannyi, időre volt szükség, mint azelőtt, hogy adott mennyiségű fona-lat-szövetté dolgozhassanak fel. Az angol kézzel-szövő takácsnak, a szövet készítéshez ezután is tényleg ugyan^ annjd munkaidőre volt szüksége, mint azelőtt, de az ő egyéni munkaórájának terméke csak fél társadalmi mun kának felelt meg és igy termeivényének értéke az előbbi értéknek felére csökkent". "Valamely áru értékének nagysága tehát állandó maradna, ha a termeléshez szükséges munkaidő állandó vol na. Az utóbbi azonban aszerint változik meg, ahogyan a munka termelő e-reje változik. A munka termelő ereje többrendbeli körülménytől függ, a töb bi között a munkás ügyességének átlagos fokától, a tudomány fejlettségétől és ennek műszaki (technológiai) felhasználhatóságától, a termelési folyamat társadalmi szervezettségétől, a termelőeszközök terjedelmétől és hatékonyságától és a természeti viszonyok tói. Egyazon munkamennyiséggel pl. jó időjárás alkalmával nyolc bushel búzát termelünk, rossz időjáráskor pe dig csak négy bushelt. A munka egyazon mennyisége, gazdag bányából több ércet termel, mint szegényebből, stb, A gyémánt a földkérgében ritkán fordul elő, tehát megtalálása átlag sok munkaidőbe kerül. Tehát a gyémánt kis térfogatban sok munkát fejez ki. Gazdagabb'bányában ugyanannyi mun kamennyiség több gyémántban mutat kőznék és igy a gyémánt értéke csökkenne. Ha kevés munkával a szenet gyémánttá lehetne átalakítani, akkor a gyémánt értéke kisebb lehetne mint a tégladarabé". OLVASD a "Tőke" 1. kötet L fejezet 4-12 oldaUg. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK: 1. ) Az áru értékét miért nem az individuális (egyéni), miért az áru előállításához társadalmilag szükséges munka határozza meg ? 2. ) A mimka termelőerejének változása miképpen hat az érték nagyságára? AHOGYAN A BUBZSOA UJSAGIBÓK ÉS TURISTÁK i x^. A SZOVJET CLETET ^TJAR egy másik igazolványt áai-.; boldogan, de hyugSSííáS szobából, / ■■■■ .:^rf^ ■ Amikor már.házásoV'■■^-'^'^^^ zás nélkül elmehetaS^tS^^ akmönfelelúvatalS*^ PI0NIRÖK DIDYOUKNOW That from Oct. 21-28, is INTERNA TIONAL GHILDBEN'S WEEK? How did it happen that all over the world,. the workers havé set aside a special week for the children ? International Children's .Week was bom in 1920 and its mother was the Russian Revolutíon and most of you know about that. After the Revolutíon, the bosses of other countries fírst of all helped the Whites to fináncé armies against the new workers govemmenti Then they refused to sell food and other things to the Soviet Union. Something happenéd. Children throughout the whole world got to-gether and förmed the PAMINE SCOUTS and coUected food, money, clothing etc. and in this way helped the Russian children who were starv-ing. After the famine was over, many egy uj jövő hajnalát fogjátok benne Aiegtalálni. Félre tehát a kártyával és alkohollal, félre az öntudatra ébresztést gátló ezer más átkos tényezővel! Le az aranyborjúval, le a prémes huszár-mentével, le a kispolgári gőggel! Le a tudónak a tudatlannal szembeni fö-lényességével! Be a kommunista pártba! Csak egy űt van á tradíciók rabláncainak szét-töréséxe, a mulasztások hdyrehozásá-ra: ütni a vasat, építeni a fiatal generáció, a fiaink, a jövő emberiség osztálynélküli társadalmát: >„.. .Láncaitokon kívül senunit sem veszthettek és nyerhetitek az egész világot!" Az ut még nyitva van és vár, hív titeket! Ne késsetek! ' . .Ezt üzeni nektek szerető, tanulótár^ satok, a munkás egységfront egy gyenge harcosa, de a jövő biztos tudója. ■■: of the PAMINE SCOUTS decided theywould like to have a permanent orgánization and this is how the Yoxmg Pioneers were förmed. We pioneers must do many things duríng this week, especially. We must get new members into our clubs, we must sell our magaziné and become a BOOSTER, YOUR LEADER WILL MOST LIKELY TELL YOU ABOUT THE- ANTI-WAR JAMBORÉES THAT ARE GOING TO BE ORGAN-IZED ALL OVER CANADA THIS WEEK, PIONEERS MUST TRY TO GET BOY SCOUTS, GIRL GUIDES, CHILDREN OP SUNDAY SCHOOLS TO TAKA PART IN THE JAMBO-REE! TUDJATOK, hogy okt. 21-28-ig Nemzetközi Gyermek.Hét lesz? Hogy történt az, hogy a világ munkássága egy külön hetet állitott fel a gyermekek részére? A Nemzetközi Gyermek Hét 1920-ban született meg, s anyja az orosz forradalom volt. A forradalom kitörése után a külső kapitalista országok urai mindenek fölött szűkségesnek tar tották pénzzel segíteni a fehéreket, a-, zoknak .hadseregét az uj munkás kormány ellen. De nem voltak hajlandók élelmet.és más, annyira szükséges cikkeket ELADNI a Szovjetuniónak. A helyzet 1920.'ban oda ért, a háború és a forradalom elkerülhetetlen következményei folytán, hogy éhínség állott be a különben búzát gazdagon termő ország lakossága között. De ekkor valami tőrtént A világ minden részén a munkások gyermekei összejöttek és pénzt,élélmet, ruhát, stb. gyűjtöttek. Ezeket élküWtar az éhező o-rosz gyermekeknek, igy segítve őket. Mikor az éhínség elmúlt, az a gyermek alakulat, aminek hivatása volt az CEbben a cikksorozatban azokat a . cikkeket fogjuk közölni, amelyek a kapitalista lapokban jelennek meg a SzovjetmüóróL amelyet borzsoa ^ajságirők és turisták írnak a szov Jetekről. E^lly Guest cikkeivel kezdjük, amely a Star szept. 27-ild számában jelent meg.) HÁZASSÁG ÉS VALAS Teljesen igaz, hogy 'a szovjetekben épen olyan könnyű elválni mint ami-; lyen könnyű házaspdm. Nagyon kevés ceremóniát csinálnák a válás körül s főleg nem lehet zsíros jöveddemre szert teimi azon az uton, hogy' elválasztanak valakit, mint általában a többi országokban. Első pillanatban ez rendkívülinek tetszik, de-miután tanulmányoztam a szovjet életet,, egész természetessé vált előttem. Többek között azt találtam, hogy á házasságot — annak dacára, hogy a válás nagyon könnyű — nagyon is; komolyan veszik a Szovjetunióban. Bár egyszerű és könnyű a válás a kormány megtesz mindent, hogy a házasélet sikerességét biztosítsa. A válások száma nem magasabb mint az Egyesült Államokban. És ami a legfontosabb a dologban, az emberek nem azért élnek házaséletet, mert arra kénytelenek és mert nagyon nehéz a válás, hanem azért, mert házas életet akarnak élni és szeretik a házastársukat. Ez pedig nagyon fontos és mérlegelendő álláspont. Hivatalos egyénektől tudom, hogy a .válások legnagyobb része azok közül a házasságok közül kerül kí, ahol a házasságban nincs gyermek. , Ororszországi tartózkodásom alatt láttam házassági és elválási eseteket is. A kormány intézkedései, amelyekkel arra törekszik, hogy a házaséletet megkönnyítse nagyon is üdvösen hatnak a házasságokra. -Azok a nehezítő körülmények, amelyek más országokban fennállanak itt megszűntek. A-mint a fiatalok összeházasodnak, az ut nyitva áll előttük, hogy boldog házaséletet élhessenek. A szovjetnek, minden erre vonatkozó törvénye i-gyekszík megkönnyíteni ezt. A házasulandóknak legalább 18 é-veseknek kell lenníök mielőtt házasságra léphetnek. Ez alól; csak két-államban van kivétel, ahol egyes esetekben ezt az életkort egy évvel leszállították. Mielőtt beiktatnák őket, mint házastársakat, mindkettőnek kölcsönösen számot kell arról adni, hogy egészségesek-e. Súlyos törvényszegés az, ha valaki •. betegségét letagadja. Meg kell, hogy mondják egymásnak, hogy voltak-e már házasok és ha í-gen, volt-e gyermek az elÖző házasságból. A házasságnál —épp ugy, mint minden más szovjet intézménynél— a legfontosabh-az őszinteség. De lássuk magiunk, hogy megy a há-zasodás. Egy viaszos vászonnal bevont Íróasztalnál ül egy csirios 21 é-vesnek látszó nő. ő az iktató. Előtte ül egy fiatal nő és férfi. Tanuk nincsenek jelen, bár a szovjetnek nincs az ellen sem kifogása, hogy konfettit szórjanak az - uj házasok eléj amikor kijönnek. Ez egy nyugodt, komoly hely, a sarokban egy nagy zöld növénnyel, a másik sarokban pedig Lenin mellszobrával. A. vőlegény — ebben az esetben — egy művész; a leány pedig szakmunkás. Gyiirü nincs. Megmutatják a szakszervezeti igazolványukat és az útlevelüket. Egyik sem volt házas ez-ideig. Megadják aJakcimüket, kapnak létben szükséges. Ezt elso^ j dalmas lenne. De kezd-ruha mintától egészen, lés és eltartásig mindeSe^ kaphatnak és minden tirS^S ahol az szükségesnek nmtatkS nem akarnak gyermeket on^öS d^lk^esukre, aki tüdomáriy,J utasítást.arra vonatkozat 'hogyan viselkedjenek. Bár^-minden tőle .telhetőt M hogy a,házastársaknak megadd hetőséget aira. hogy véljenek, de ha az egyenek néni nak gyermeket, nem kényszerit kat arra, hogy gyermekük roszországban nem azért szüléú a pennek, mert a szülök „hani voltak, vagy nem tudnák a módi nak, hogy hogyan kell a gyerin, lést ?negakadáIyozni, haneiíiK hogy az apa és anya tényleg al azt, hogy gyermekük legyen,. Oroszországban van munkáin ép egészséges ember számára. Az anya, ha akar dolgozik, ha nem akar, nem dolgozik. Nagyó feleség van olyan, aki _ ha;^ eleget keres ahhoz, hogy kéayéi megélnek — nem megy gyáebi gozni, hanem otthon van a házi kát végzi. Sokan vannak viszont jobban szeretnek a gj'árban 7^ dolgozni, de azt -nem engedik í család beleegyezése nélkül, hogy munkát végezzen. A nő a gyermekszülés előtt fc nappal és a gyermekszülés utái hónapban szabadságon van'és fizetést élvez. Az anya teljes kc és orvosi-kezelést kap á gyerS lés alatt. Ha a gyermek vagy ai beteg, ingyenes gyógykezelést nak. A szülők betegség esetén fizetésüket élvezik Ezzel a. házi tűk két fenyegető veszélytől mi amely más országokban állandóa lebeg a házasfelek feje fölött. NJ nek kitéVe a munkanélküUSég éd génység rémének és betegség é nem kéli attól tartaníok, hogy ( orvosi és kórházi számla jön 1 amit egész életűkön át nyőghetíi Ha az anya dolgozik, magávi heti gyermekét a gyárba, ahol lyezi a napos gyermekkertben. I polónők és orvosok ügyekek fe hogy meg -légyen mindene, ami^ lyen csöppségnek szükséges, aai nak neki mindent, amit csak a i mány adni képes. Ezekben a gyeii kertekben neraf dudlival táplálji gyermekeket. Az anyának idő van va arra, hogy abban az időbeii,'i kor a szoptatás ideje elérkezik ff resse a gryermekét és táplálja,! setleg nem tenne ezen a térend a kötelességének, azt jelentik a g bizottságnak, aki az anyát; rendi megdorgálja. A gyermeknek a tí lékát. egy éven felül szigorúan dományos alapon állapítják meg i den egyes gyermeknél, amint ana nak a gyermeknek szüksége van gyermbceknek vannak játékaik. B mes, tanulságos és biztonságos já szerek, amelyekkel a gyermefcj sértheti meg magát, s amelyeken resztül képzeletét fejlesztheti; Van mászó és egyéb tornászó szerek, ai lyekkel a testüknek a fejlesztését ték közben is előre segítik. éhező orosz gyermekeket segíteni, a Pamine Scouts, (Éhinség Cserkészek) elhatározták, hogy egy állandó szervezetet alakítanak, Igy született meg az Ifjú Pionírok Szervezete. Ezen a hé7 ten különösen sok tenni valónk van; Uj tagokat szerezni, árulni kell az Al-ways Ready-t és gyiijteni e lap javára. Ezen á hétén egész Kanadában háború-ellenes ^összejövetelek lesznek tartva a pionír szervezet által. A pioníroknak meg; kell nyerni a fiu és leány cserkészeket, a Sunday ^School-ba járó gyermekeket, hogy ezek is részt vegyenek ezeken az összejöveteleken. DRi D. SCHULMAN M. D. L. M. C. C. Orvos és sebész .. Omce Ph. 4356. Res. 2936 -No 2 Hopkins Block Cor.20fliSt. W&Ave.A; SASKATOON, SASK ' ROSECAFE a magyarok talátkozó helye NYITVA ÉJJEL, S NAPPil 263 COLLEGE ST. TOBONW CSAK ÁLTALUNK utalhat át OLCSÓN Magyarországba, mert nekünk direkt összeköttetéseink vannak., KÉRJE AZONNAL Árfolyamlapunkat, amit rendszeresen me^rkíildünk.. • , DINÁRT, CSEH KORONÁT, LEI-t szintén a legelőnyösebben küldünk. CONTINENTAL TlffiET OFflCE 486'/2 QUEEN-STREET WEST — TORONTO, 01''': HAJÓJEGYEK, BEVÁNDORLÁSI ÜGYEK - ; ÓHAZÁI JOGI ÜGYEK J \