^«sS^ 8. OUDAB ÍRIZS. augusztus hő. — Még iis laindenhol a világkiállítás, fgj- má=ik kapun jöttem be, ,%j57e!ebb érjem el az asz-TüS és gj-ermekek paviUonját. íz kirándulás, mig odáig eljut aber. Kiwlröl, mint minden ^ p2\-illon, ez is gyönyörű Köröskörül virágágyak és cs fák között ve7et az út. A jéröl, sajnos, keveset irhatok. siLntha nem pródiilcáltak vól-Ltyagot. de nem; hat "olyan iicíu!, hogy mindenkit magá- kátszerű feliHissal: hne a női? mindenből férfim6dm megúDják a helyüket és ^'íUasztójogot mégsem' kapnak. Mellette csomó röpirat, amit a francia nők nagy éreklödéssel vettek a kezükbe. Nagyon szép csipkéket és mindenféle kéamunkákat árulnak ott, amit az amerikai nök vesznek is. Nagyon érdekes vc.lt még a terem egyik sarkában pár viaszfigura, melyek ismert történelmi ,.adjon, nem elég érthető; 11- nevezetességű nőket ábrázoltak: r mindent a felirásokra bízPff ^ Pompadourt, Szt. Genevievet. 'stb. A pavillon platóján színház é-pült, ahol baletteket mutatnak be esténkint s hatalmas bárban szórakozik a közönség. ■j nem ért jól franciául, nem éltheti meg, hogy mit akar-j=mutatni. Inkább gyermekek 5áról, neveléséről, kórral, üdülőtelepeiről készült elek vannak. Statisztikák az L=koIákról. stb. :an kijövet egy kicsi-kis tolattam, ami miniatűr várós-ibrázol. Kis házakat építet-átéktereí. Kisgyermekek el-jja. ■ GiKKMEKL.\P GYŰJTÉSIBŐL ÉPÜLT S most pár rövid szóval beszámolok, hogy mit láttam ismét a szovjet-mozi híradójában. Mondhatom, nagyon érdekes volt s nem tehetek róla, de mindig nehezemre esik eljönni onnan. Bemutatták a kolhazisták életét. Láttam egy elhagyatott havas tájat, folyó és erdő közelében nagy épülettömb. Modem építkezésű, barátságos nagy szobákat, szőnyeges virágos, acsea még készen. Bizonya-1 asztalteritös szobákat, könyvtárral. Külön bemiitatták a csecsemőotthont, ahol' szakavatott ápolónők gondozzák a kicsinyeket, az anyák szép tiszta ágyban, egészséges nagy szobában fekszenek, semmi bajuk-gondj.uk. csak szoptatni hozzák nekik oda a kicsinyeket. Másik teremben nagyobb gyermekek játszanak, szintén felügyelet alatt, niig a harmadik teremben iskolás gyermekeket tanítanak. Nagyon megható volt n jutott el még a köztudat-gy léifzilc ez a kis vái-oska, ;I:kor í-cl: sryci°^ck zarándo- e! oda. 3i művészetek pavillonja ha- méretü. Kívülről olyan imán hat, hogy nagyon felcsi- trdeklödéssel indultam be. il is gyönyörű, önkéntelenül jut az embernek, milyen ;gy majd ezt is le kell bon-^gelöször gyönyörű női fe-átunk valamennyi ismert ár szobra, de csak a feje. Arthui-. Gringer Roge'rs, Jrawford, stb. Aztán meg- szemünk előtt egy körfüg-s bemutatja egy párizsi nö napját, hogy mikor reggel mi van rajta, aztán a Bois-; ebéden, a lóversenyen, va- és színházban. Nem taíál-ig>'on szerencsés Ötletnek, okkal aktuálisabb és érde- problémát hozhattak volna rjon tetszett egy csomó ifelvétel, ahol ket mindenféle elfoglaltság-és mindenféle foglalkozási n mutatják be, nagy pla- az iskolás g^-ermekek között a felnőtt analfabétákat látni, milyen nagy Igjekezettel próbálták az írás nagj- művészetét. Láttunk egy nagy színházat is, a-mi szintén kint a telepen van és ahová a környékből mindenhonnan özönlött á közönség, egyszerű paraszt -emberek, subában, gubában, nemzeti viseletben, ki szánon, ki gyalog, mindenki sietett, hogy mielőbb ott legyen. Sokat tudnék még erről Írni, de most áttérek arra a sportünnepségre, amit szintén bemutattak s ami a Vöröstéren játszódott le júliusban. Tizenkét nemzet volt kép- viselve s a tizenkét nemzet a legjavát adta. Káprázott a szemünk és elakadt a lélegzetünk, mikor a tornászok csoportja majdnem szaladó tempóban, útközben végezte légtomászi, i lierüléte 1937 szeptember 25>én fogja megtar* tani KERÜLETI KOWFE- RENCIAJAT a new waier-fordi fiók helsriségében délután 2 órai Izezdettel. • Kérem & Iierülethez tartozó Ö9Qzes fió!jC«)h&t, hogy de-legátussaiíiat a. fént jelzőit i* dőr^ és helyre szíveskedjenek elküldeni. B. Kocsmarik kerületi titkárhelyetteo. Szeptcmher 5-én íísintén a rádió mellű telepedtünk és várt'uk az Első Magyar Rádió Klub programját. Alig kezdődött mrg a program, a konforáns bejelenti, hogy meglepetést tartogat a hallgatóság számára. A „meglepetés" nem volt egyéb, minthogy bejelentette a má gyarországi cigányoJt nyomorát, amibe a gazdasági válság következtébe korültek. Ma ezek is B. lustára kerültek. Ennek folytán klubot alapítottak Pesten, amelynek a B. llstá.s cigánj'ok a tagjai. Forgács tiszteletest aki a nc-yót még nem jelentette be a rádió hallgatóinak) ezen cigányok támogatására kérte a hallgatóságot. -Bejelentette, hogy a közeljövőben gyüjtéRt fognak rendezni 6s a gyűjtött összeget el fogják küldeni nekik karácáonyra. Nagyon szép nemeslelküség. De mi a garancia arra, hogy ha esetleg össze is ^ön valamennyi pénz,'hogy nem-járunk úgy vele, mint a Jugoszláviából kiüldözött mag>'arok pénzével, hogy soha nem jutott a rendeltetési helyéres. hanem a bizottságok keséhes ragadva elsikkadt. A Itlüldözült magyarok pedig a színét sem látták áz innen küldött pénzeknek. Senki sem boldogabb, mint n niunkásszcrvezetek tágíSI, ha a nyo morgóknak segítséget xtyujthatualt. Nagyon sok esetben bebizonyitot tuk. hogy ha valahol Igazán segítségre volt szükség, Qil voltunk az első sorokban a scgitség-adásnál. Ebben az esetben nem mondhatjuk ezt. Nem azért, mintha a cigányok tényleg nem volnának rászorulva. Mi tudjuk, hogy rávannak szorulva nemcsak a pc3tl cigányok, de a sokmillió nyomorgó proletár, akik a gyárak, bányák, földek ro-boto.snl. szintén rávannak szorulva, el kellene egy kis támogatás. Ha a magyarországi cigányok, a kizsákmányolt prolctármllliókluil összefogva követelik az uralkodó c-sztálytól a Jogalkat (.a ebben a harcban kell őket támogatni, akkor minden kanadai niagyar azl vesén áll a támogatók sorába éa mint ahogy a sztrájkolok támoga tásától nem zárkózik cl, mlntnhogy az el.<5ö sorokban van a spanyol demokrácia harcosainak támogatásában, úgy fogja támogatni a jogalt követelő magyar proletariátus A kommunisták népgyűlésen a haladó mozgalom jelöltjének támogatására szólították fél a tömeget Sikeres népgyűlést tartott a Kommunisták Kanadai Pártja tim-minsi kerületénela bizottsága, < ez Xlmpire Tbeatreben szeptember 5-ién. Szép számmal jeleatek meg az. érdeklődő munkások. Jáck Glllbank, a kerület titkára beszámolt a népnek, mit tett a dolgozók pártja a nép érdekében. A kommunista párt állásfoglalt a város építésének szükségessége mellett. Agitált a régi városháza el- lka Máié: útm (ELBESZÉLÉS) liuli ■ Azt majd később meg is csináljuk! ■ Na és mi lesz azután____mi a párt álláspontja? én azért jöttem fel ide, Xekem ez a Kinstófi sok mindent elbeszélt. Fényes ik és jól látja a dolgokat. Azt is útbaigazítottam, ejár vagy száz falut, sorba veszi őket, Váhdormes-zolványa van ,.. Nem is olyan rossz ötlet. Hanem telted, hogy te nem hagj-tad ott a falut. De most i'J! meg kell rágni a dolgot, mielőtt belekezdünk Ezaz, Féltem egyedül cselekedni. Hiszen elszakad- pártban már tudnak rólad, ma este néhány elvtái-s-ilkozunk. Helyes — mondta Sós és érezte, hog>' térde re- -Igaz is — mondta később .Bo.skó — oroszból néha-ívél i.s jön, Hudasev is irt nekem,,. Hej, ott van nagj- munka. ^^íi{í elbeszélgettek. Sós előtt egj'szeiTC sok minden vallott. A párt él, erős és törhetetlen, a provo-é5 spiclik nem döntötték meg erejét. S a Szovjet-íalmas megdönthetetlen vár. alatt Sós Pestet járta, Atádon ís történt eg>' és y álló hétig járta Pestet a gépész. Látta a nagy-sú, pillangó úri életet, amely felett, mint megany-íogícutya áll őrséget a mindenrekész fegyveres ha- •ta a munkanélküliek elkeseredett tüntetését, álunkat és kenyeret! egész világ krízisben fetreng, az éhalál nemzet-s barrikádra hívja a világ proletariátusát és a falu ül a sutban és csak egyesek elkeseredése lobban lott. . ■ ' ^leg kell szervezni a falu dolgozó tömegét. Ez a 'fabb feladatok egyike — mondta » pártbeli elvvel harmadnap találkoztak egy kisebb kávéházié megvan mindén lehetőségünk- A kapitalizmus csak úgy tud valamit kezdeöí a földdel, ha kihúz-tulajdonos Iába alÓI és nyílt spekulációja eszközé-ztatja. Rabolják a falu kísdplgozóiát ^.fosaliok-is. A földdel üzérkedés folyik. Ezer és ezer gazdaság elpusztulása nekik nem jelent semmit... 150—200 pengő a föld holdja. A bankjáradék humartizmuisa évi percent formájában 1200-nál többet tép ki ért;e. Ezt kell a népnek megmagyarázni. Meg kell szervezni a falu szegénységét, de úgy, hogy azt semmiféle nacionális, fasiszta demagógia, se pedig a demokrata megalkuvás le netéritsék a városi proletariátussal való harcos kapcsolat útjáról. A falu dolgozóinak és á város dolgozóinak egy a célja—■ a politikai hatalom meghódítása. Bármilyen vegyes megoldás, csak elmérgesíti a fekélyt. Testszínü tapasz, amelyet a gennyes sebre ragasztanak. Ki fog alóla folyni a genny... ennyi az e-gész. — Műtét, vagy tagmentés! \ — Ha á munkás és a paraszt a hatalom ura (és mint a termelő többségnek, joga is van hozzá), akkor ^zok majd gondoskodnak erről, hogy bajaikat megszüntessék. A szovjetunió története példa erre. >' Amikor Sós Füzesen kiszállott a vonatból, nem ment a vásártérre, pedig tudta, hogy ott bizonyára talál atádi szekeret. Gyalog indult neki a havas mezőnek. Ezt a tíz-kilométeres sétát arra akarta felhasználni, hogy mégegy-szer jól meggondoljon mindent. Vakítóan sütött a nap a hótakaróra. Tavaszias puha szél húzódott a Tisza fe?ől. Az út mentén halkan csörgedezett az olvadó hólé. De ahogy az országút az erdő felé kanyarodik két amber érte utói. Jobb útitársakra aligha találhatott volna. Tanódi Sándor volt akit a csendőr a tavasszar lapockán 3zurt az árveréskor. Most jött a kórházból és a felesége kisérte. Lassan ment a sebéből épült ember. A felelsége vitte a cókmókot, takarót miegymást. Az asszony egyetlen lélegzetre elmondta az atádi újságokat. Az asszony bőbeszédű elbeszéléseiből megtudta, hogy Zsóka József felakasztotta magát és Sssekeres István tiáztéletes ur nem akarta papszóval elteiriétní, mert ;nie-lőtt felakasztotta volna magát, a községházán keményen összeveszett Lahócky László aljegyző úrral, akit mellen ís fogott és csak akkor eresztette el^ mikor már á képe Tríeg is kékült a leventeoktatónak. Pedig Zsóka Jóskát .senki se ismerte érős embernek, de nagy volt a harag íienne, az urakat szidta,; a papot se kímélte, aki törvényre adta az egyházi adó miatt. Az egész alvég adósa a papnak. A félfalu is nyakig van a „Hangyánál". Veszekedett Zsóka és bizony megmondta az igazat. Az istent rángatta az éghÖl, meg hogy eljön még annak is az ideje, és lerántjuk még az urak fejerői is a zsindelyes háztetőt de akkormár nem a szegény embert licitálják. Aztán hazament, körüljárta a házát, az üdvarát oszt aizt mondta a felelségének: ^ adatok elé állítja a pártot. Kanada egyike a világ leggazdagabb országainak. Fejlett vas-, acél-, autó-, textilé é» móa Ipari központjai vannak, óriási termelő képességgel. Északon liatalmas terűletek tele természeti kincsekkel, hatalmas bányászati lehetőségekkel. AI*\CSONY AZ ÉLETSZÍNVONAL Ezen a gazdag földterületen a munkások életszínvonala messze a-latta van annak, amit tisztességesnek lehet nevezni. Aü ember azt hinné, hogy itt az aranybányák vidékén nem érzik a krízist, de amint látom — mondotta — a lakáskérdífl roa.szabb.'mlnt Torontóban. A lakos.Hágot kifosztja a vagyono-T osztály. E3z ellen a bányászok csak ozcrvezkedésBel védekezhetnek és nyerhetnek részt az általuk termelt óriáel vagyonukból. Északontárlóban Tlmmln.i kür-cfiak 5 .százalékkal »raclkedett, a- ^^^^^^ ^ leggaz utak és a parkok nem meg-íelelöek, szükség van azok kiépítésére és rendbehozására. ' NAGV A NYűMOlt mindenfelé; Átutaztam Kanadát — mondta a titkár — Vancouvertől idáig mindenütt a nyomor jeleit láttam. Nyu gáton különösen a helyzet kétség-be'ejtöi egész Sudburyig. Sudbury egészen kis város volt még 19.'33-ban. Azóta megnőtt. Iti termelik a világ nikkclszükségletének 90 százalékát, amit szállítanak a világ minden részébe, mint a hadiiparban nélkülözhetetlen fémet. Amig a hadiipar fejlődik, addig nemcsak Kanadában, hanem az cgé.sz világon süllyed a munJcá-sok életszin-vonala. A timraínci aranybányászok hely zete sem különb, Amig f;z aranybárók nehéz milliókat vágnak ZEcb re, addig a bányászok fizetése VALu\.SZT>*SOK KUiTT ' ALLLNI^ Ontarióban tartományi választással állunk .'ízemben. Pártunk nem állít Jelöltet — mondta a titkár — hanem azt akarja, hogy egy haladó jelöltét támogassanak a taunkások. Munkás- és farmertö-mégek gyűlölik HepMum kormányát ebben a kerületben ezért van rá lehctöríég, ho,'jy ftgy munkás éü farmer jelöltr-t brjjutía.íriunk a tartományi rnrlamcntb','. VAWOV MI.VDKN *-MrNKAS A PAKT TAGJAVA arany, fa, papír és kül^ínböző gyárak és bányák. Lakossága bányászokból, fatclcpesekböl. papír- és más gyáilmunkásokból, kígkereokc dókbül és tclcpcíiekböl tevődik öasze, akiket állandóan fojtogat a nagytöke. A NÉPNEfí MEG KELL MOJÍPUI.NIA A kommunista párt a dolgozó nép páríja, minden háborút, fa.-5Jz-must é,> nyomort gyűlölő Ügyen pártunk tagja, pártban mlcden kasnak helye van'— mondta a titkár, — a mi pártunk nem olyan, mint a tory vagy a liberális párt. Itt a munkásnak megvannak a jogát Választások elött óllunk. Rajta' tok áll — mondta Smltb, — hogy kit választotok a törvényhozó tcfl-tülttbe, hogy képvLiclJcn benneteket. A tory párt tankot kültjött a stratfordi rr^nkások ellen, Hep-biim huszárokat rekrutá(t az os-hawaí sztrájk Idején. Azt állította, hí;gy nincsen joga a munkásságnak a CIO-ba szervezkedni. Most itt az alkalom, olyan embert kell választani képviselőnek, aki elkra-Kzáll a «z2ibadí5zervezkervény becsületes mun-' /jjtal ín cliaroert jogaikért. , TAMOGAHSUK .fELttt-TÍJNKETr, sai együtt klizáö mngyaroirfizáfil cigányokat Is. BÖRTÖNBEN VANNAK A NÉP JOGAINAK ILUCCOSAI ■ Amikor a cigányok nyomoráról tesz említést « rádió konfcránsa, bölcsen hallgat arról, hogy ázol? a bátor emberek, akik a nép nyomorgatói ellen harcoltak, azok a börtönben vannak. Napirenden van nak a meghurcoltatások, üldözik úgy a azellemt, mint a fizikai mun-kasokat, ha a nép Jogaiért azót mernek emelni. A nyomornak nem az az oka Mogyarorozágon, hogy talán az ország Bgcgíny. A nagytőke c-lég virágzó — amivel elég gyök-ran el is dicsekednek az %irak — pénz volna a nyomor enyhítésére, ha okomának enyhíteni rajta. I-goz, abban az caotbcn lo licllcno mondanioU a hatalmas profitról, amit most ZBobrovágnaI(. mi\ VAüt 8/^T A SZANA- A szanálásról röviden azt írom meg, ami a szemem előtt zajlott le, amivel elég ismerős vogyok, A diósgyőri Magyar Állami Acél- 6a Papírgyárban 1914 clött 10.000 cm bcr dolgo^tt. JCbbőI tisztviselő volt 1,500. 1020 novemberben, ainl-kor eljöttem Kanadába, a szanálás már annyira megritkította a gyárban dolgozó munkások létszámát, hogy nem volt több 0.000-nél és ebből már 3.000 volt tlszt-%rl8elő, vagyis, minden két munkásra egy tisztviselő. Mindenki tudja ,hogy honnan lett ez o nagy tisztviselő fcihalmoződ&a. Természetesen a megszállott tcrUlotck' ről, akiket tncggondoláttáh propagandájukkal a ki0 ország nyaltára csődítettek, de az urak nem hajlandók a hazafias propaganda áldozatalt eltartani, hanem a közpénzekből a néppel tartatják el. A NÉP MRNEKtlL/HA TUD így tőrtént meg. hogy egy o-lyan vidékre, mint az én köZíHigem Is, öhol nagyap.lm egymaga végezte a jegyzői teendőket és nem la egy községben, hanem a /szomszéd községben is, ma csak a ml falunkban 3 jegyzőt tartanak. Ha valamikor egy falusi ember bemegy ezekhoz az urakhoz egy marb^o-vclet átíratni, vagy valamilyen ügyben útbaigazítást kérni, már előro fél a jegyzöúr gorombásko-dásátől. Sokfizor láttam, hogy mint bánnak a néppel, mert ott laktam a községháza mellett. Nem egyezer hallgattam kl a nyitott ablaknál az urak gorombáskodását. ~ Mit akar kend? Minek zavor Ilyenkor? Takarodjon klí ~ kiabálták. Ez aztán derék dolog, amikor igy terjesztik a civilizációt. Lotc-gezik az embereket, a legjobb eset ben kendezik, ahelyett, ha már rakásszámra tartják a nép nyakán, réaztvcnnének a nevelő munkában, Ecgftcnéoek kiemelni a ríé-pet a müveletlenflégbőL ök azonban ezt nem teszik, hanem minden elgondolható módon zsarolják, fosztogatják a népet. Az ilyén feánamód elöl elmenekült nép. ha külföldön nem hajlandó az urak propagandájának bedűlni, akkor mindenféle jelzőkkel tisztelik a rcaJtc/ó lapjai. Pedig nem fog bedűlni 6a azt in megtosia, gondolni, hogy milyen akciót támogasson, hiába az urak erőlködése. Egy port colborneJ munkás. ]y'AGYAR hazánkban is von liírszolgálftti iroda, áwíelyre a reakció sajtója ncin egyszer, mint a megbíz, ható hírforrásra hivatkozik. Erről á hírszolgálatról a következőket írja egy ma^ gyarovszűgi napil ap: „A félhivatalos 'Magj^ar Távirati Iroda' ahelyett, hogy pártatlan és megbízható híranyaggal látná el a lapokat, hírszolgálaiának egy-oldaláságával és hiányosságával áliondó témát azolgál-taX a független sajtónak. Egyik laptársunk most Mussolini legutóbb Palermói ban tartott beszédének elferdített közlését teszi.szóvá éíi rámutat on'a, hogy a 'Magyar Távirati Iroda* köale-ménye olyan mondatot hamisított bele Mtissotíní beszé débe, amely súlyos politikai Követk^ztetményekrc li szolgáltathat okot, mert olyan értelmet ad Mussolini beszédének, mintha az Németországgal való szoros együttműködését neincsak Spanyol országra, hanem a Dunnme-dencérc m vonatkoztatná. Ez a beállítás nyilván még nagyobb területeiu'c kiterjedőnek állítja be i\ német horogkeresztnek Olaszország részéről való támogatását, mint amennyit olasz hivatalos réseiről azántnk helU. Ha az ilyedriii a *Magyar Távirati Iroda' részéről elszigetelt jelenség leiiné, akkor elírásnak, tollhibának tudnók be, de ez íi horogkeresztnek és minden más reakciónak kedvező egyoldalú és tárgyilagosság nélkül való hírszolgálat már valósággal állahdó gyakorlat a félhivatalos táviratiiroda részéről. Éz egyformán nyilvánul meg abban, ahogyan és abban, hogy mit nyújt híranyagában. Téhdenciós és hézagos. Hogy tovább ne menjünk, állandóan és következetesen mellőzi például a spanyol köztársasági kormány jelentéseit és azokból éppen annyit közöl, amelyik újabb félremagyarázásokra és félreértésekre alkalma* sak. - A lelkiismeretes újságírás igyekszik ennek a mulasztás nak a pótlására, de a 'Ma gyar Távirati Iroda' utóvégre is nem egyedül a horog*, keresztpropagandának, hanem az eges;! magyar sajtónak hírforrása. Ez a hivatása a tárgyilagosság kötelezettségével jár,..'* íme, így néz ki a pontos, pártatlan és független magyar hírszolgálat. De azért nem szűnnek meg; az urak szennyet dobni az igazság hirdetőire. , IDESTOVA már úgy hat-hete annak, hogy lezajlott a torontói Szent István Magyar Nap. Ha nem tévedünk ■—ami hoztos, hogy nem úgy volt írva a meghívóra, hogy a s^erencsé3 számok nyerteseinek neveit „rádión é£( az összes kanadai maÉr.var lakopban hoz- Nem nagyérdemű rendezőséget megbántani, de vannak kíváncsiak, akik szeretnék tudni: kik a szerencsések, ezért nagyon háládatos lenne már a jövőre nézve ís, ha az ígéretek betartását nem felejtenék el, különösen ilyen esetekben. zuk nyilvánosságra", akarjuk ,1 nagyérdemft STEWAUT fi^mH BE-SZfcL Utána Stev/art .Smítb, a torontói városi tanács tagja lépett a platformra örülök, hogy ííl letetek köztetek, ijmíkor TímiaJnn munkᣣága vitatja a választási j problémáit — mofjdoita Smíth. — Olyan időket élünk, amikor a munkásság ■ rátóredt a BZ^irvezlieüéís fcmtmzágárj,. Labor Day napján a irtunJíá.fság jBzázezreí tíinteítek a tartomány ipari v&roziúhaa. A munkások óriási tömegei néznek a Ezakfizervezetí taozgalosa felé, a-melynek megszéníezéze ujabb fel-. Mozduljon meg minden munkáa, folytatta iKszéűét fímlth, dolgozzon mindenik tehetsége ezerint, hogy a munkások 6a iurmeroií Uép viselője, Tomy Church kerüljön kl gyöztezen a választásból, öt támogatják a kerület szakszervezetei és haladó munkásai, tehát a kommunisták és a velük rokonazenve-zőknck 13 Tomy Cburcbra JteU ad-nlok a Ezavazataíkat. , Égy magyar mtiokáa szerew I LEGJOBB — LEGGYORSABB - KABBLDU 25 C^ÉNT — GYORSICABEL 35 CENT! UÚZÁS3VK Ki CSALÁDVniiAT, ; GVEEmSICEIWKET, MEMTASSZONYUNfCAT- A BEVÁHDOHL^I ENCEDÉLYT, PERMITET