_      Bíegjeleník rftlndcn kedden, csütörtökön éa szmnbaton. EUmzetésl fir: KfiTíadábaa 1 évre $3X)0, '/j évre 51.50. 'A évre-75'ccnt, 1 fíőiiapra 25 c, jSgj-^lt Államokba $3.50, más küITőldl államokba ?4.
"^-"IDnden levelet, csekket és Money Ordert küldjük: SAKADAI 2IAGYAR MUNKÁS, Box 154 Gen. P. O., Toronto, Ont,
Ceaaűa--Telefon-szám: EL^ 6097 — Levélben küldött pénzekért
felelősséget nem vállalunk*
ÁR csak ahhoz is kimondhatatlan sok türelem kell, hogy a békére törekvő nemzetek elküldjék követeiket tárgyalni, akiknek bandítamivolta minden látni tudó ember előtt nyilvánvaló. Milyen nagy türelem kell aztán tárgyalni olyanokkal, akik folyton öklüket emelik és csak a vér elégíti ki őket. Micsoda türelem kell már a kapitalista lapok olvasásához is, amikor megírják mennyire takargatják a brit urak a tengeri rablók bűneit és mennyire kerülik a megtámadott népek támogatását.
A békés népeknek mindig nehezebb lesz a dolguk. Harcolniok kell a fasiszta banditák ellen és örökös harcban kell állaniok a saját uraik ellen, akik mindig készek a fasiszta banditák mellé állani, mert érdekeik és azok érdekei megegyeznek, ami a dolgozó nép elnyomását illeti. , ,        ..   ^ ^-   ^.^5. ír
HATALMAS kapitalista, imperialista újságírók annyira csürik-csavarják a dolgok értelmét, hogy sokszor a legjobb gyomrú ember is megundorodik tőlük. A tőke mégfizetett írói mindig arra törekszenek, hogy a híreknek olyan jelentőséget adjanak, hogy azokkal a békés nemzeteket tüntethessék fel rosszaknak.
Micsoda szemérmetlen hírmagyarázatok azok, amelyekkel a Szovjetuniót erővel a háború provokálok közé a-karják sorolni. Micsoda alávaló magyarázatok azok, a-melyek minden békeeredményt a brit kormánynak akarnak betudni, mikor az állandóan a banditák előnyén töri a fejét.
Bizony roppant nehéz dolguk van azoknak, akik valóban békét akarnak, akik ezt meg is akarják értetni a kapitalista lapok által megtévesztett, megkótyagosított emberekkel. És így nehéz is a békét munkálni, mert a nép könnyen támogatja azokat, akik szájjal a békéről beszélnek cselekedetekkel pedig a háborút szei-vezik.
Irta: Bert Whyte
E héten a nemzet szeme Otta-v/án í'úgg, ahol   az ország ipar-
líGreat Lakes) matrózait. Jönnek ía vasutasok, hogy üdvözöljék a i kiszáradt vidékek   delegációit és
, .   ,    . , .   ... agy tovább. A delegátusok százai
szervezeteinek delegátusai, képvi-      ,   , ..... ... ° a.
^ i ... ta legkülönbözőbb foglalkozási á-
selve munkástársaikat tengerpart-!       "...  ^      ..,   , ° . .,■ ^. ., ,  igákból: ós.<-z:ulnek, hogy a ma-
tól-tengerpartig        ^'f'SyulteK ügvei-bajait maguk beszéljék
hogy átgondolják azokat a Prohlé-^ - Í,^,kraUku3 alapon, mákat, amelyekkel Kanada dolgo- ,   *' , , -   ;,
.    , ,     . ,°     komoly megvitatás után követke-
ző népe szemben találja magát. ^7, ^      , . ,
Keletről, nyugatról, é.szakról ési^^^^"^ mcgánaprxlá.hoz érjenek a délről, gyűltek a delegáltak be az Domm.on cge.sz dolgozó o.sztálya ország politikai fővárosába, ahol a dolgozó   nép   parlamentje   — a Trades and Labor Congreas — gyü lésezik a Chateau Laurier-ben.
A konvenció határozatai életbevágó döntéseket hoznak, amelyeket késedelem nélkül elő fognak terjeszteni az ottavirai és a
érdekébc-n. A Trarics
and Labor Congress
of Canada irányelvei és munkája mindig ismertebb lesz Kanada népe előtt, amely mindjobban még i3 becsüli azokat. A szakszervezeti mozgalom növekedése, amely ki-tartl)- ■ terjesztette működését   az eddig
mányi képviselőházakban, magának a kormánynak. A m'jnkások egyre növekvő erejű követeléseinek fognak azok nagyobb súlyt adni. A munkások több részt akarnak az általuk termelt vagyonból. Azt akarják, hogy a munkakörülmények legyenek végre jobbak, legyen a munkásnak társadalmi biztosítása, legyen meg neki a mindennapi kenyere.
Érdekes küldöttség
firdekes és színpompás lesz a konvenció, érdekes színpompás delegációkból fog állani. Minden szakszervezettől, iparszervezet-töl lesznek delegátusolt. összejönnek a famunkások küldöttei Vancouver Islandból a Nora Scotia-i halászokkal, hogy egymással melegen kezet szorítsanak. Jönnek a bányászok az északi bányavidékekről, akik üdvözlik a Nagytavak
ismeretlen munkaterepekre — fém bányákra, szövőiparra és tengeré-szetre — új ezreket ébresztett fel a szervezkedés fontosságára, az^i-pari munkások megszervezésének .szük.ségességére.
A szakszervezeti pecsét, üzemi kártya és a jelvény, a jobb életkörülmény jele, amiről ezelőtt 12 hő-nappal nem igen be.szélhettünk. A nyitott gyárak, sztrájktörőket szabadon alkalmazó üzemek száma gyorsan apad. Egyre kevesebb az "Oi>en Shop".
Munkások szervezkedési joga
A munkások szabad szervezkedése, a saját maguk által megválasztott szervezetbe, a munkásokkal szemben álló kérdések legfontosabbika. Még mindig divik a személyválogatás, még mindig támadják azokat, akik aktivak a
szakszervezkedés, ipari szervezés terén. A kompániák még mindig uralhatnak egész falvakat. A mrün-kások szabad "szervezkedési jogát ugyan negatívan elismerték, nincs szövetségi törvény, amely a szervezett munkások üldözését szigorúan letiltaná.
A Trades and Labor Congress a mult évben elkészített egy törvényjavaslatot, melynek veleje az, hogy a munkásoknak joguk van a kollektív alkuhoz, mig a gyárosoknak is joguk van alkuba bocsátani a maguk bizottságát.
A törvényjavaslatot minden tartományi kormány kézhez kapta. Alberta és Nova Scotia teljes egészében el is fogadta. Az utóbbi állam kormánya kis változásokat eszközölt rajta, hogy a helyi viszonyoknak mefeleljen.
Haladó állásfoglalás
A Trades and Labor Congress of Canada állásfoglalása, irányelvei megmutatják, hogy kétségiki-vül haladó természetűek. Progresz-szlv platform ez, amely megnyerte a szervezett munkások túlnyomó többségének tet"?zését, sőt a szervezetlen intelligencia dicséretét is. Olyan program ez, amely felett a munkásoknak komoly gondolkozásba kellene merülniök, tanulva azt a teljes megértés céljából.
A Trades and Labor Congress of Canada Executive Councllja adja a konvenciónak a főbb irányvonalat, foglalkozva a főbb gazdasági kérdésekkel, a munkások főbb problémáival. A dolgozó nép minden ügyét-baját elemezi és felette
határozati javaslatot hoz.
A nép békét akeír
Nem kerüli el a konvenció
fi-
zért lépéseket kell tenni a British North America Act meg-vál toztatására."
Hosszú évek óta, de, különösen
gyeimét a   béke   nagyfontosságú j az utolsó néhány év alatt sürgette
kérdése. Szilárd állást foglal a konvenció a béke mellett. Kimondják, hogy „ a Trades and Labor Congress of Canada mindenestől ellenzi a háborút, mint a nemzetközi kérdések megoldá.si eszközét."
Kimondja, hogy „ez a Congress ellene foglal állást minden hadüzenetnek, amig az illető kormány a háború kérdését szavazatra nem teszi, hogy a nép dönthessen. Ellene foglal állást a sorozásnak, mint a munkások szabadsága sértőjének, alkotmányos szabadságának. Ez a kongresszus régen javasolja a hadiipar á'.lamtulajdonba való vonását, annak a Népliga által történő ellenőrzését. Minden nemzet békés törekvése, fegyvertelen harca megkapja ennek a kogresszusnak a támogatását."
Félre a holt kézzel
A Congress javasolja, hogy a British North American Act draszíikusan át legyen irva. Már 1887 óta sürgetjük ezt amikor kijelentettük, hogy:
„Ez a Congress követeli eg>' nemzeti g>'ári tör\ény jogerőre léptetését, egy olyan tör\én.v beiktatását, amciy a tartómat nyok gyárainak üg>-eJbc beleszólna, jcga lenne a gjúrosok üzelmeit ellenőrizni, miielhogy eddig ennek az országnak nincs ilyen joga a British North .\-merica Act szerint s éppen e-
jIKÉPPEN végezhet helyes munkát ilyen körülmények között a Szovjetunió? Kénytelen tengeri rablóknak nevezni az olaszokat, mert valóban azok. Azt ugyan tudják minden állam vezérei, hogy az olaszok a Földközi-tenger kalózai, de nem akarják kijelenteni. Ha egyik állam sem meri nevén nevezni a Szovjetuniónak a békés emberiség iránti kötelessége a bri-gandok megnevezése. És a Szovjetuniónak joga is van erre, mert nálánál egy nemzet sem tett több szolgálatot a békének.
Mussolinivei együtt azt kiabálták a kapitalista lapok, hogy a Szovjetunió megtorpedózta a nyoni konferenciát. Nem lett igazuk.
A S5sovjetunió szigorú fellépése megakadályozta a brit urakat abban, hogy védencüket, Mussolinit mindenestől kihúzzák a kátyúból.
Vártak a brit urak, hogy Mussolini majd engedékenyebb hangokat fog pengetni, hogy aztán majd alkudozni lehessen vele és adni lehessen neki egy kis jutalmat. A Szovjetunió fellépése megakadályozta a brit kutyák aljas-kodásait. Az olasz kalózok nem bújhattak el a brit diplomaták kabátjainak fecskefarka alatt.
[INDERRE a nagydühü fasiszták csak az uccai gyerekek csufondárkodásával képesek előhozakodni. Gsunya neveket adnak a Szovjetuniónak. Nem baj. A Szovjetunió megakadályozta Anglia diplomáciájának terveit és Mussolinit visszaszorította. A békét nem tudták ugy veszélybe sodorni, ahogy akarták.
A Szovjetunió megakadályozta a reakciót abban, hogy hamarosan elszigeteljék a lojalistákat és egyhamar lángba borítsák Európa más részeit. Az egész világ békés lakossága hálával tekint a Szovjetunióra.
A Szovjetunió ügyesen oldja meg a legnehezebb feladatokat.
Br. mmÁV üezső;
Nincs ma Magyarországon égetőbb probléma a földkérdésnél. Itt van a legtöbb társadalmi és gazdasági bajnak a gyökere. Itt ütköznek össze legsűrűbben az.egymással szembenálló társadalmi rétegek érdekei.
Tagadhatatlan, hogy régóta gyó-gyitatlanul sajog a magyar föld súlyos sebe. Mégis a mult Idők mulasztását ma is csak látszatreformokkal kendőzik. Útját állják annak, hogy a mag>-ar föld megmentse a maff>-arság széles rétegelt. Késleltetik a rátermettek földhözjuttatását. Gátolják a falu proletárjainak a fölemelkedését. Szembeszállnak az igazságos földelosztást, gazdaságosabb termelést, egyenletesebb jövedelemelosztást és arányosabb teherviselést kívánó törekvésekkel. És célzatos adatokkal, megtévesztő számokkal nem ritkán még a tisztánlátást is elhomályosítják.
ABRIT mezőgazdasági kiállításon Eden külügyi államtitkár nevéről neveztek el egy különleges fajta, valóban fehér UHomfélét. (Angolul: gladiolus, a latin hasonnév után.) A fehér a béke színe s mert "Eden olyan sokat tett a békéért," róla nevezték el a vakítóan fehér virágfajtát.
Természettudósok szerint a fehérszőrű állatok, különösen a fehér macskák abnormális látásúak és süketebbek is más szinU szőrt viselő állatoknál.  Szegény csillogóan fehér Eden! Szegény béke!
HETFÖI lapok hozták, hogy az International Nickel Company ez évi tiszta jövedelme meghaladja a 125 millió dollárt. Csak a bolond nem Cudja. hogy a háborúra készülő banditaállamok biztosítják neki ezt a nagy hasznot Háborús célokra kell a sok nikkel.
A nikkelkompánia azonban megragad minden propagandaeszközt hogy ugy állítsa be a dolgot, mintha a békés ipar adná ezt a horribilis hasznot. Filmek, hírlapi hirdetések és a világ minden részén lármázó ügynökeik hirdetik, hogy a nők szeretik a nikkelezett edényeket 8tb. -
CJgylátszik. a lelkiismeretük bántja a rettenetes sok pénz miatt és nem merik megmondani, hog>' a holnapi vérontásokból 6k már ma beszedik az aranyat, mig a nép fizet és fizet és fizet, éhezik, ron-gyoskodik és rossz odúkban lakik.
NAGY problémákat old meg Hepbum, amikor nincs elfoglalva a kor-teslármájával. Azt írták róla a lapok, hogj' "vett magának időt a választási küzdelemben, hogy megnyisson egy uj országutat". (rendesen egy szalag elvágásából áll ez) "és meglátogatta az ötös ikreket s arra is időt szakított, hogy meghallgassa az ikrek meséjét.'*
Hisszük, hogy a választások után minden idejét ilyen "fontos" funliciők betöltésére használhatja. De akkor már mást ki^-ánnak látni még az ikrek is.
Helyénvaló ezért, hogy a „Gaz-daclmtár" értékes adatgyűjtése a-lapján tárgyilagos képben számoljunk be az utolsó évtized földbir-tokpolltlkájának az eredményeiről. Legalábbis a nagy- és középbirtokok alakulásáról. Mert a kis- és törpebirtokok területét, sajnos, még mindig a köd alatt tartja a hivatalos statisztika.
NÖVEKEDNEK A MAMMUTBIRTOKOK
Régóta próbálják már elhitetni a tájékozatlan közvéleménnypl, hogy önmaguktól is aprózódnak és állandóan porlódnak a nagybirtokok.
A hivatalos adatok most egyebet mutatnak.
Az ország legnagj'obb birtoka, Esterház}' Pál hercegnek 167 falura nehezedő, hatalmas latifundiuma szilárdan állja az idők >iharát. Sőt erősödik is. Az utolsó tiz év alatt 222,241 holdról 223.287 holdra nőtt a területe.
ezerholdas birtokossal ugyan kevesebb van most, mint tíz évvel ezelőtt volt. De abban a kategóriában, ahol a tízezer holdon felüli hitbl-zományoknak és szabadforgalml birtokoknak a mai 44 élvezője van fölsorolva, pontosan 17 olyam a-kadt, akiknek a birtoka az utolsó tíz év alatt, a földreform lezajlása' után, olyan szépen megduzzadt, hogy 4,83,942 holdról 552,398-rk szélesedett a területűk, fis látunk közöttük öt olyan szerencsés a-risztokratát is, aki örökség, házasság utján, vagy ki tudja, a gazdálkodásnak milyen zseniális módszerével — még ezekben a válságos időkben is — úgy megnövelhette a vagyonát, hogy — némelyiké megháromszorozódva — aií öt birtok tiz év előtti 34,497 holdnyi területe ma 70,308 holdra duplázódhatott.
Végeredményben pedig mégis ö.sszcstui 84 olyan nagybirtokos van, akinek tízezer holdon felüli birtoka összesen 3,478,900 holdat tesz ki. Ez pedig hetedrésze az or-.szág 16 millió holdnyi területének. De ugyanakkor 1,440,750 olyan 5 holdon aluli törpebirtok is van ebben az országban, amelynek áz ÖS.SZCS területe nem éri el a 2 millió hoklat sem. fis közöttük 776,487 annyira parányi, hogy összterületük alig haladja meg a 312 ezer holdat. Úgyhogy ezeknek az átlagos területük nem több 0.4 holdnál.
így fest az úgynevezett földreform kétféle eredménye. Megmaradtak és növekedtek a manunut. hirtokok és szaporodnak az életképtelen töri»ebirt-okol{.
gyei többet, mint 10 év előtt. De akkor csak 10 volt nagyobb tízezer holdnál. Most 16 van ilyen. Jelentékehyen megnőtt a birtokok te-
Inak száma 2495-röl 2390-re apadt és 6-3-ról 5.7 millióra csökkent birtokainak a területe is. Amikor azonban   ezt   megíllapUjuk, meg
rülete is, mert 657,566-ról 827,959 I kell jegyeznünk,   hogy az ezertől
fesrjeBsd & Mmliésitszeress áj elöfisefokef!
Csodálatosképpen 12-rőI 13-ra szaporodott az ötvenezerholdas nagybirtokosok száma is. És birtokaiknak a területe Is S30.574 hojdról csak S30.0S5-re simult.
Igaz, hogy ezzel szemben 82-röl 70-re fogyott a tízezertől ötvenezer holdig terjedő góliátbirtokok tulajdonosainak a kiváltságos csapata Is. Ez azonban csak az összefoglaló kiiriutatás adataiban tükröződik így. Ha eg5'enként vizsgáljuk ezeket a nagybirtokokat, ugj-. amint azt az 1925. é\i és a most megjelent   „Gazdacimtár" adatai
GYARAPODNAK A KINCSTÁRI BIRTOKOK IS
ötszáz holdnál nagyobb kincstári, községi, városi vagy törvényhatósági birtokot 96-ot találvuik. 11-
holdra erősödött.
Különös figyelmet érdemelnek itt az állami birtokok. 1925-ben még csak 6 volt közülük nagyobb ezer holdnál. Most 12. És akkor 165,969 hold volt a területük. Most 231,956. Pedig az Országos Földhitelintézet 51,542 holdja nincs is közöttük. És a vagyonváltságföl-dek is csak alig 3000 holddal sze-repehiek. Mindenesetre elég szépen gyűlnek, ha bizonytalan is a soi*-suk. Hiszen a legutolsó pénzügyi évben is 18,000 holdat szerzett a kormány, de ebből csak 12.500 jutott igényjogosult telepeseknek és egyéb földblrtokpolltíkai célokra. Sőt 5 középbirtokot is ebből alakítottak.
Az egyházi és felekezeti birtokok területe 1,006,311 hold. Ezek közül 102 haladja meg az 500 holdat, 24 több mint tízezer, 9 tul van a húszezren és 5 nagyobb ötvenezer holdnál is. Tíz évvel ezelőtti állapotuk nem változott lényegesen. Rendíthetetlenül állnak. Csak 12 új szerzemény tűnik itt fel. Jó-részben 6 — 700 holdas olyan középbirtokok, amilyeneket a földreform juttatott — a protestáns egyházaknak. A vallás és tanulmányi alap birtokai is gyarapodtak: 121,537 holdról 123,227 holdra nőttek.
AZUJ
NAGYBIRTOKOSOK
Tagadhatatlan, hogy az utolsó tíz év általában véve nem volt kedvező új nagybirtokok keletkezésére. Legalábbis erre vall az, hogyha a végösszeget nézzük, akkor azt látjuk, hogy az 500 holdnál nagyobb birtokok tulajdonosa
SÉETHETETLEE^ A D^Ü^E^ÜIÁSOEt JOGA
(Folytatás az 1. oldalról) munliásság soha sem lesz elnyomottja eg^" totalitárhis kormányzatnak, vagy egy olasz fasiszta mintára szer\-ezett állanmak. U-g>'anezt üzente meg Ontario fasiszta vonalat követő gazembereinek.
VDVöZLEír OSH-^WAXAK
"Üdvözlöm és megdicsérem az oshawai munkásokat szép, rendtartó sztrájkjukért," mondta az elnök. Szavaira tapsorkán és a lábak dübörgése volt a válasz. "A nemzetközi szakszerv-ezet már 75 éve létezik." mondta az elnök, "s
elmés javaslata.)
kétezer holdig terjedő birtokliatc-góriában például 585-röl 586-ra c-mclkcdett a birtokok száma. Annál meglepőbb hát, hogy mégis találunk 255 olyan új nagybirtokost, akinek 1925-ben még semmi jogcíme nem volt arra, hogy bekerüljön a „Gazdacimtár" irigyelt névsorába. Am azóta ezek együttvéve 272,894 hold földet szc.neztek. Közülük 25 egyszerre kétezer holdnál is nagyobb birtokállománnyal került az ezerholdasok közé. De a-kadnak három-négyezer, — sőt hétezer holdas új nevek is. A ma-gyar fölrlpolítika régi csapáson haladó legújabb iránya nem akadályozza ezt. Alig áll útjába a külföldiek bírtokszerzésének is. Külföldi filmsztárokat és rendezőket is látunk az új földbirtokosok tisztes sorában.De 'ujabban talán mégis erősebb a rostálás. Éppen a napokban tette közhírré a földművelésügyi minisztérium, hogy 104 i-degen akart birtokot vásárolni, dc csak 69 kapott rá engedélyt. Talán érdemes idejegyezni, hogy 1935-ben 211,731 hold magyar föld volt idegen állampolgárok birtokaiban. (Ebben a számban persze nincsen-nek benne azok sem, akik bár ma-gryar állampolgárok, vagyonaikat éppen azért kapták valamikor, mert a magyar nép megnyomori-tásában az uralmon levőknek nagyszerű szolgálatokat tettek. Sulyok Dezsőnek mult számunkban közölt cikkében ugy az utóbbiakra, mint az előbbiekre „Idegenek" jelző alatt történt hivatkozás. — Szerk.)
a Congress a British North America Act megváltoztatását, hogy:
1. ) elősegítené a „nemzeti eg>--!4ég"-ct azáltal, hogy a központi kormán j-nak hatalmat adnak a tartományok gyuhiival való cLs7ámolá.sra, az International Labor Confercnce határozatai értelmében;
2. ) megszüntetné a Privj* Coun-cíl-lioz való folyamodást és helyette egy kanadai legfelsőbb bíróság intézné a dolgokat;
3. ) olj-an alkotmánj-t engedne életbe léptetni, amerjre időről-időre szükség lenne, a nép által niegiálasztott kép%-iselök szerint.
Munkáspolítikát
Kijelenti a Trades and Labor Congress of Canada, hogy támogatja a munkások független politikai akcióját, a szervezett munkások politikai erejének kihasználását. Szól az a TLC-hez csatlakozott összes szervezetek munkásságára.
A TLC központi tanácsa azt hiszi, hogy nninden munkásnak aktív polítilcai tényezőnek kell lennie a maga kerületében és teljes erejével támogatni keU a munkások jelöltjeit. A munkásoknak lehetőleg a maguk soraiból kell képviselőket választani a közigazgatásba.
íA Congress központi vezetőségének az a meggyőződése, hogy a munkások sokkal többre mennének, ha aktívabbak lennének a független politikai akciókban.
Az ifjúságért
A Congress külön foglalkozik a' kilátástalanul hagyott ifjúsággal. A m'unkanélkűii ifjúság ügyét felkarolja és a kormány elé terjeszti. E pontnál a központi tanács e-gyébként ezeket mondja:
Mult évben megtartott.. i:tont-rcalí konvenciónk kimondta, hogj' az ifjúság ügye egy rendkívül fontos ügy, amely külön megfontolást és megbeszélést érdemel, hogy a kormány végre adja meg az ígérgetett pénzt, adjon az ifjúság megmentése céljárjv 3 millió dollárt, hog'y végre az ottawai és tartományi kormányokkal együttműködve megoldást találjunk az ifjúság számára.
Annyit már el is ért a TLC, hogy a tartományok némelyike segítséget Ígért az ifjúság Ingyenes oktatására, az ifjúság elhelyezésérc, tisztességes eltartására, ha elhelyezkedést képtelen nekik biztosítani. Ezt az Ígéretet a Congress helyesnek tartja és követeli, hogy a kormányok tegyenek végre valamit ebben az irányban.
f«fr. mí Urfénl
uytí
VOL IX.
fasiszta kor e sorok sajtTMT^ /
szenvedett. „ kormány fél-f ja magát ^^-ts *■
mikor
még'któ^.""-^'^>'^^íá; Az ottani flatin.amo^-,-,-. J
A sok új földbirtokszerző között
Egyesülten a jövő felé
Soha eddig nem volt képes' a Trades and Labor Ctongress olyan erővel a síkra lépni, mint ma. Ma nagyobb erővel tud beleszólni a nemzet életébe, a kormáinyok sokszor alattomos népellenes terveibe.
1937-ben az élet gyorsan mozog. Egy 24 óra alatt történelem csl-nálódlk. A világ békéje hajszálon függ. emielyet Németország, Itália és Japán minden pUlanatban elvághatnak, hogy aztán a népmilli-ók a mészárszéken elvérezzenek egy maroknyi őrült miatt.
Ezekben a rettenetes napokban
Kanadának a békés népek méUé
-n ... *   ^^'^ állania. A kanadai munkás-
kulon hely illeti meg a bankokat. _ , ^ . ,
... ' Ságnak nem szabad tovább aludni.
alapján legújabb munkámban (,.Be-ezen idő alatt bebizonyította, hogy szélö számok" V. „A nagybirtokos minden ügyet békésen igyekszik
Magj-arország") összeállítottam, akkor a részletes felsorolás adatai már meglepőbb eredméa\-t árulnak
el.
elintézni. Minden erőmmel ellene vagyok annak, hogy szervezeteinket állami ellenőrzés alá vegyék, hogv   bennünket megszámozza-
Mr. Draper elnök jelentette.hogy 37 éve annak, hogy a TLC titkárává választotta. Akkor 9.000 Jag-ja volt néhány ezer dollár évi jövedelemmel, ma 150.000 tagja van.
Beszédében felsorolta, hogy mlr lyen iparok vannak képviselve és kitűnt, hogy az. ország minden a-lapipara küldött delegációt.
Beszéltek a szakszervezeti ügyvédek, kifejtve a munkásellenes törvények alávalóságát, szabadság-tiprását is az ilyen törvények kitalálóinak Vagyoni állását. Dúsgazdagok hoznak törvényeket a szerencsétlen dolgozó ember elnyomására.
Hon. Xorman Rogers munkaügyi miniszteren kívül a város polgármestere. Stanley Lewis is mon-
Azt látjuk ugyanis, hog>- 12 tiz- nak." (Hepbum umak volna ilyen dott üdvözlő beszédet.*
takarékpénztárakat és a nagjobb részxénj-társaságck nj-ugdijalap-jait. Hivatalos adatok szerint a hitelintézetek tulajdonában mindössze csak 88,343 hold föld van. E-zeknek a felerésze azonban teljesen új szerzemény, mert az utolsó tíz év alatt csak az ötszáz holdnál nag>'obb birtokosok között 26 új rt. szerepel 43.124 holddal. Más kérdés azután, hogy voltaképpen mennyi föld szerepel a telekkönyvek teherlapjain a bankok javára irva?
Hogy ezek utáfl mit várhatnak a telepítő törvénytől a földnélküli földmunkások, azt az OMGE (Országos Magyar Gazdásági Egyesület) hivatalos lapja már sejteü. Mert örömmel jelenti, hogj- a végrehajtási utasítás figyelembe vette a nagybirtokosok kívánságait: „Nem szabad tehát, hogy kellő a-nyagi erővel nem rendelkező méltatlan igénylök kezén a magyar
Legyen tudatában döntő erejének és segítsen a béke megőrzésében.
Szakadás előtt .állunk a munkásfronton — a nemzetközi munkásmozgalom frontján .Az American Fcderation of Labor bűnös. El a-karjá szakítani a tagságát a CIO-tól. A Trades and Laliör Congress ezt a kérdést bölcsen intézte el a mult évben azáltal, hogy nem engedte, hogy az American Fcderation of Labor önkényvezérei megcsinálhassák a szakadást a tőkések röhejére, örömére. A Congress kimondta, hogy az AFofL mimká-sainak kooperálniok kell   a CIO tagságávaL
Az eredmény nagyszerű volt. A bürokraták képtelenek voltak szakadást elöTdéznL   Nem   bírtak a munkások közé gyűlöletet ékelni, így marsolhatunk csak a győzelem felé. Ezt az egységet és kooperációt meg kell szüárditani a jelen _      _ konvención,   hogy   aztán sikerrel földnek akár legkisebb darabja is | szállhassunk szembe gazdaság é-eDcanódJék... « ilétünk királyaival, gazdasági ró-
egyesuJtáUamoki jelólteiirrJ menyek között ^;kn vTfeS^ vot. valami hasonlatosa^ bekövetkező newyorki lasztásokkal sem árt az^J osszehasonUtani. MindenDífv) mokrácia áUott szemléi Ílf m^^.A kettő között k4l Argentínában nagyon élesa J ták meg a vonalat a őft^ kozott. Azóta, hogy miM brit imperialisták t^bifr^J tábornok erőszakkal ^Jí3 a hatalmat, amellett, hogt »i> mány a brit herék eszköaS hajlott a nácüc és az oIaa3 mus utjai felé is, sőt haDn^í japán   imperialisták sugc^*
Ugylátszik, bizonyos, hoCTP Ortiz, a reakciós konnánv P je győzött, ö lesz tehát Jc?Í nök utóda. Ortiz ur akkor poUtikai pályafutását, amiW brit vasúttársasághoz áll£ítí ügyvédnek. Az ő jelöltségét ai/ gentine-British Chamberoí CH mérce (argentinai-brit kereM mi kamara) örömmel jefe^ Ortiz mindig ugy cselek^tT} hogy azt elődje kívánta. Eü'E nek (Justonak) pedig az r'í legnagyobb fegy%'ertette, fcogfl nyomta a kommunista piifetl szakszervezetekkel együtt kí melte az exportot (kívitdt) j; metországba, Itáliába és Izd--ba. ^
AKORMÁNYPARTOT táffi^ ta az úgynevezett "CtcS dancia", ami a legreakci633ib lemek összefogását jelentette demokrácia ellen, a Nemzetit mokrata Párt (Partido Demxc' Nációnál) ellen. A Union Gá Anti-Personalista és a F^gé Szocialista Párt elszakadt a7 mokrata párttól, ahogy a (fcá isták a kommunista párttól át pen haladnak a fasiszták ftiif Az egész reakciós bandát c den igyekezetükkel együtt m gatják a brit és amerikaHujii ami azt illeti, az összes fenie tett fasiszta-militaristák, his^i tiporták el a 8-10 évvel ezelöítl harcolt demokraükus polgár^ kat és ők készítik elöabritÉsl! merikai uraknak nagyon tetaJC sizmus uralmát, etayomvaaí: gozó nép minden políükai, eéí szervezett megmozdulását.
Dolgozott a konimam& párt
ARGENTÍNA kommunista É ja félig törvénytelen ál%' ban dolgozott a Justo-uraloa latt Mindenkor szólítgatta, B a demokratikus elemeket, szsí zeteket egy népfront-mozgílj megszervezés-íre, hogy Justo lí a nép embere, Alvera legyaf elnök. Nem mindenki hallg3t(iü|, zonban a kommunisták hívó vára. A Szocialista Munki"^ válaszolt a hívó szóra. EzaF, akkor alakult, aöiikor a szoéj: ták háromfelé szakadtak. Az eg bi szocialista párt balszánsjíí C; pezte e csoport. Kiváló vezére^, nlto Marlanotti. Harcias :iéfq ö Mendoza tartományban, dít merik öt az egész országban üJ Szocialista Munkáspárt támojg a kommunista pártot Alvera lésében.
Az összefogó demokratii: erők győzhettek volna
KÉTSÉG nem férhet ahhoz, tó a demokratikus népi ercn^ kai több szavazatot tudtak felhalmozni, mint a reakaoso^yi, a népi erők összefognak, Ke.^,! vül megbuktathatták volna » %f akciós elnökjelöltet. J;
A kormány, tudatában 8%.. erők hatahnának, míndenl^| elkövetett, hogy ^^S^^M maga reakciós egységtiaáfíi^ hogy a Népfront gyözeddte^; jen. A legszemérmetlenebbi.-, tekkel állottak a nép ele^^, is megígérték, hogy a párt részt   vehet a konti^l ban. Közben Justo elnoí te az államcsínyt, hogy a mat erőszakosan megtats^ az esetben, ha a demokra^^. rök győznének. SzerCT^-nép nem tudott összef^ s/. löltjük. a fél-fasiszta Orta>i szavazatot kapott.
A reakciós "concordanmg, sze megkapta a ^^If"^^ iPnán reakció minden
sát. ■ • ■- **-f;:
i->lRESTIS Ghíoldi. a Kffijg/| iJták   ArgentLnai Pá^^q ponti titkára kií-elenteítej^^'; a néperők összeforrtak ^f^/: fos vereséget szenvedet,      |, reakciós elnökjelölt ^-»í Repetto, a szoc»ahs^;^j', vativ demagőgvezere te^j^^ riil a néperők b^^^sg^^, azonban tanult. A s^?-^^', ban buj-káló és élen J^^^ nem mindig vihetnek vé|53 ^. j
U V.
)e!íeriteí
PEIPING. K í=k szerint í v^ták Ész kdiszállását ív tábornoki 'Qek. A m; JáWan Fu-1
Azt hiszik a aeráUs föhac ksával csapa Wdhatják é Celárulták, l fiat bs akarji U kerítették Msín között n a szeretnék n V a védcsapal Wfu felé aki isgtámadják a Cát Hopeh t Jsan keresztül In.
A Yungtin f( japán csapati
60,000 j. XOOO kinai e
körülbelül 1 égü fronton. Japán jelentéi i lovasság ke l£t. A lovas; ."JcosTitagok ] otorizált tüzér íkkora lovasss ilt a világháb*
ővídi
Németek 1
Liszabon, Pori i látogatást t( Idmiral Schee m Fischel ten] Wt, aki a spai Mó német bí ncsnoka.
Fctsisztáli
ilexico City. ,enerát a 28 é-' fasiszta revol ütek egy népg, M tagja %'olt a 1 szervezetének
Erősödi
?<'ew York. — Mok uniója n* ;,000 tagot veti
Gyalog;
i'árizs. — Eg jelentkezet lökségén szo van már Fran német technik 3Sk a kénme [Tel hamarosan 22 központot. , ' szüksége a It Franco ügy tszése.
Spanyoli
San. Francisco. ^ híres sebész t-Amerika ha l'^al elküldendő ütésére. Dr. El amerikai csop
Felesk
'íiesküdött a a közp í^^kájsekre, al ífiács főnöke. rf«reg már 20 ^•ált. Senkit í Mindenkitől el Fíáiatot.
legyőző trükköket.     „ c^l^ Argentína demokraüKtí
nek vSge
pet a legközdebbi te^^T összfogásra. A vaias2tas=f
Szovjel
.iloszkva. — A f3feü kormányo ^ viharok dat ^^Kvából Kraí '■épülve Sverdlc
san megmutatták. get csak a széth^-^jváií'i]
get szító ^^y^^s:^í IwnnL A Népfront ^^^^íí-^ azonban még ^'^.^^i^ ' tiz rezsimjének^ ^-^^ még mindig fel lehet
-Fasiszta
Korúibelül 10 0 ^tet és foglyot a zaragd gf^'a miatt. El =i ennek eUenén
^ff ^S^^ -3elenti6
Etákkal, saját, e^^S"^ iS4"iS^ ,   - ----. ig^íiiejg válság.
szebbé tételére, ^ neg^ sizmus. a,reakció leTsres^-