KA^mál MAGYAE' MIINMS ts|OSZK:VA — Az »Izvestia« konnány--'^^ Jap, kijelentve, hogy a Szövetségesek győzelme biztos, szept 1-én ügyélmezte-tett a nehézségek lebecsülése ellen és állította, hogy BritásEiábaa és az Egyesük Al-lamókl:íax&-isémet ügynökök kísérleteznek^ Szövetségesek-béketerveinek, szábotálásá- afetskí^ vestiá^^ tekrc Ö3aS^3gát%. mondata a szovjet -kor-' TWtOSZKVA—Waiiárn C; Bullittnak, az •^^^ Egyesült ÁHamok- Tolt franciaoiszági nagykövetének - (aki - fasísztabarátságáról vált hírhedtté^ és aki Jelenleg mint őrnagy szolgál a francia hadseregben), a newyor-ki' 2íUFE«dLépe^lyóirat széptr4--i'számába Rómából küldött cikkét élesen támadta a s>PRAVDA« szept. 4-i számában De-midov »£gy -csssthész csodjeia cimü dkké- ^Bullitt csődjének az oka«, irja Demi-dov, rabban á tényben rejlik, hogy ö min^ dig egy ,,cserkész" volt és sohasem komoly politikai alak, Karríéit akart csinálni a szovjetellenes propaganda piszkos mun-? kajából és egész politikai tőkéjét Hitlerre tette-rá.«^ Benüddv. emlékeztet arra,, hogy az el* hun3rt Dodd nagykövet ugy jelleme&te Bul-.■littotíumantiaki.v»aí';&ö?a|saEö^ mi é&-i npitgatxól ^ ^■^ár ^riteíéw: táisodüsa hivé,.. . - »E!^lttVm!oiateTO|^.if<)lytat^ , -Bemidov, dobták és a minden bukottnak kijutó ?zo- csőd még ezen a técen. is utolérte. Ennek az oka nyilván. BuHitt abbeli alapvető képtelensége, hogy nem tud mást tenni, mint a tényeket torzítani. Bullitt kimentett egy, eszmét a bukásán bői. Nevezetesen: szovjetellenességét.Mo3t Jijból azon próbálkozik, hogy eladja ^zt az -eszméti- Most, mikor a. Hitler- elleni«háborúnak még nincs vége, Eíüllitfc sSSbíssöII n gynfáit^cnsásik világégés'liig^lisjtásával pré* ^ ^smt AUamok és BMtánia todt&^, ^ladatüzent - Bulgáiiáoak, kijelentve, hogy a s^éSjii ^f^^osraássy agy uevegetfe^ »s^nl^ess6ge - . -Azon))an,>-ez.jiy. nyaránál^, ^fcgx^wáiv ^s.válság - éBótt be a német csapatok jíészére.^ Keleten a sajv-.-jfetr.-csapatoki nyugaton-aFtanciaországbaU'i^artra-, ->^áHt -szövetségesek haiapáfogőjába'K'^kerölye; ,N(^ jöitoíB:^ ;katasztrö^*» helyzethenr találtá-masit ; - és^háűerö^'-teljesen-legyőzve- minden'fironton^'visz-Boofííniai^m^ vscnnak.-lííwszeritvei* - ; iíáiMítdpszág-te^ dvesztetta. Olaszországot. NémétqrszágT' élvesztetle" FrancSaoESZágot.- -Aaután:" Roznáaia .esett el Németországtöl^rmjöáfcínégriolyan : ki35^.ojs3ágok is^ ihint^BlnnorCTág;, jotthagyják^ inert' ^l'l^iTglfiaí-^l&atSEioB^:^^ a'liedvezft -*e&jeía'3^ni^ és'^SjfeT^dá^ igy szaácavarKémet- -"-^fekíaaí-aíogyílí^őe^ í C'o^^rögyniáveÉétt-^fögás^-- poUtSsálr JOlytat * ~ ^sn0a^^^é:^áS Bíi^gánk- továbbra ísr Is&zveaesn Vfié§^get:*iy«3ri?émét&^^^»ak>á Saovjetunid-cl- lefeí'-ÍBíégőiKEJiTO -ÓSStírffitsn^íá^^^^ias^^ haáenöit /a.'5?S^föids^^-á!tBl-va!0-'iadSzésta és bázist ad- - hanem rhogy' mostantól háborúban vcun Bulgária- volt aSzoT^etunióval - -kezdve a Szovjetunió is - val.« • A £5ríti hadüzeneti jegys^ket C. M. 2^1otovrkül-üg3^';népbiztos adta át-lvanvSztamenov moszkvai bú^gár^ követnek, hogy tovúbbitsa-Konstantin Hu-ravjevt ss^iaiírkormányának. fjEMIDOV aztán Bullitt cikkére tér át: ^ ^Cikkében ,^optimistákat" emli^ akikkel Rómában találkozott és akik „15 évre előrelátnak egy világháborút a Szovjetuuió és Nyugat-Európa között,. Brit^nia és az Egyesült Államok i'észéről támogatva.?' Lehetséges, hogy találkozott ő ilyen «op-{timis^kal^* Rómában,, de ezek nem „opt timist^";-'ito''^Qsa-^iMif^3e^-'telcíl elfesíll éis^Eollittf ilt@l .^df^esl&sett fk$3S3^k es@k* ^ A life cikkét olvasva, valami 80 ho^g-. Ságot. íedeztüniv fel — körülbelül- egy hazugságot minden öt sorban. Csaknem^iág-rekord ez> és megirigyelheti Gőbbels.« >^ Demidöv e hazugságok, közül ötöt fel Í9 sorol: * I* &ö2ögságií~»Bumtt-szerint a í*engyel Nemzeti Bizottság I54í?íjja^ közül & kom-t munista,. ^ köztük Osubka-Moravsski is. A tény: a Lengyel Nemzeti Bizottságban 3 kommunista van,^ és- Moravszkí a Munkáspártnak — a lengyel szocialisták— tag^ 3a.« 2. hosiagfláat »Bul)itt azt irja, hogy a Szovjetunió dominálni alcarja Észtországot, Lettországot és Litvániát.* Demídov felveti a kérdést; ^Hogyan „dominálhat" a Szovjetunió szovjetköztársaságokban ?« 3; l&asQsgGág: »Bu11itt azt mondja, hogy Tito hadseregé, 'ameríküiaktól-kapott fegyverekkel,- a komshuniüimussal ^ ellenkező szerb parasztokaf^^g3?ilkor»«'' Demidov így felel: »E^el a különösen saennyes^hasug-Sággal Bullitt ^ ugy'^7i?3slkedik, mint egy „cáerkész*V aki megtanulta a német fasiszta propaganda mindeii iitasitását.« V 4. ka2MS3Qgi^;»Bullitt'ezt irjsi^HvAz ola* szokat megrázta az a^hir^^hogy a moszkvai rádió mostanában i^ííablsbui^ok AU&ztriá-ban való viBSZaánitásáKr1:etÍí felhívást." Ez nem csakr fegy köisön^geö házugs%«>> mu^ tat rá Demídov.- »Ezí.egy. szörnyű hazug-ság.« . ^ S. haiisgAz olaszok még Jobban rettegnek annak á kilátásától, ,hogyAusstriá'Moszkvának az ellenőrzése alá kerül. %y< ^rzik, ho^y a bolsevizihus a Brfennfer^hágónál a sztálmiz-musnák Djombárdlá elleni gyors offenzíváját fogja ielenteni'f.« „ , Demídov erre ezt mondja:o^Ez a hazug- és óstob^. , :^sAmi 0 bázugjságoknák ebbén.a szö^ kutjábán világosVaz azí hogy-^lbtfc fejenfí ^e^ereket a.^^^S5g@^Eaifte»gv ^ÉéM^pU ^ésletéWr#V61báS'''^fíSffls^esiii- Belemarkol colja azokat.-V Mégarégi'i0mmz^m-mmmr^apis újraéleszti. Bullitt btztósitja;tíh;al5óit, hogy 25 millió Inra összeget helyeztek el-égy nápolyi-bankban az olasz kómmunirták javára. Éa«, mondja Dfemidov; »ekxif" ^ ^ * f^gmWOV" aitán .így folytatja cikkét: ^^^Ugy látszik-azonban^ hogy BuUítfe^á^ imitgfatásai nem igazolódtakt'Eómában. Egy^ csődbejutott ügyiiöknelc a híré ott jár3ülf litt sarkában; , ,i Saját oiszága-elfórdult tölé;,.Ifamisságá:'í iiak az éitéltót^ól ismerik ott; tNém tudta festett áruit' Rómában sem elhelyezni. Í^'^i^W^«|^^»f?fi«^^|Pi:^S^ -^.^'^^^S^S német rádiőkSm^ ■^^^É^^^^Í^^Ép^^^Si^:-^ ^ szortísnaS&. káxpátí' tts^nja átasom és- Tttímssmvexia inenu»wz jtm. -