6. OLDAL
KANADAI MAGYAK MUNKÁS
1948 DECEMBER 16; CSÜTÖRTÖK
tikai garnitúra került az ország élére: olyan emberek, akik azelőtt országot nem vezettek, akik talán sohasem intézték nem egy egész orr-szág, de még 'csak egy nagyüzem, vagy nagyobb vállalat gazdasági ügyeit sem. Pedig a feladatok, melyeket el kellett végezni, hasorilithatat-lanul nagyobbak és bonyolultabbak voltak, inint azok, melyeket a régi rendszer idején kellett a kormányzatnak elvégeznie. T^hát nem a hagy gyakorlati tapasztalat .segített a kommunistáké nak az ország súlyos gazdasági problémáinak ' helyes elemzésénél és megoldásánál,^ ~ ez a gyakorlat kezdetben éppen hiányzott nálunk, ~ hanem a tudományos elmélet, melyet a gyakorlatban helyesen alkalmaztak. Ha pedig ez a tudományos elmélet> ez a közgazdaságtudomány hasznosnak bizonyult az w-szágnak, a népnek^ nem lehet semmi- okmik arra, hogy ne ezt az elméletet, ne ezt az élet által felülvizsgált és jóváhagyott közgazdaságtudományt ta% nitsuk az uj Magyar Közgazdaságtudományi -E-' gyetemen.
•pEHiSZE, bizonyára lesznek olyanok, akik azt ^ mondják,: miért k^ll nekünk feltétlenül ^ polgári és a szocialista/közgazdaságtudomány között választanunk ? Nem lehetne-e találni va^ lamit a kettő között ? Nem lehetne-e ugy eljárni, hogy-a kecske'is jjóllakjon, meg. a káposzta is megmaradjon ? Nem lehetne-e létrehozni va-, lami amalgámot a kétféle közgazdaságtudományból ? Nem! Ez az ut ugyanúgy járhatatlan az egyetemen, ahogy járhatatlan volt és járhatatlan az életbén. A níagyar közgazdaság súlyos problémáit nem ugy oldottuk meg, hogy vettünk valamit a polgári közgazdaságtan elmé-. létéből és ehhez hozzáadtunk valamit a szocialista közgazdaságtudományból, hanem; ugy, hogy amikor a polgári közgazdaságtudomány csődje nyilvánvaló lett, a szocialista közgazdaságtudományhoz fordultunk.
A polgári közgazdaságtudomány azt hirdette, hogy jelentős külföldi, kölcsön nélkül nincsen stabilizáció. Ezzel szemben a marxi-lenini közgazdaságtudomány, Rákosi Mátyással, azt állitotta és ezt tényekkel bizonyította, hogy á stabilizációt nem külföldi imperialisták kölcsönért, hanem a néj^ munkájára, áldozatkészségére kell felépíteni. _
A polgári közgazdaságtan azt állította, hogy a magunk erejéből nem leszünk képesek megvalósítani a 3 éves tervét, mert nem állnak rendelkezésünkre az előirányzott hatalmas beruházásókhoz szükséges akkumuláció " lehetőségei. Ezzel szemben a marxista-leninista közgazda-* ságtudomány hívei azt mondották és később a tények is beigazolták, hogy a terv sikeres megvalósításához szükséges akkumulációt biztosítani tudjuk, ha mindinkább az áll>?.m kezében összpontosítjuk az ipari termelést, a bankrendszert, a külkereskedelmet, a közlekedést, a gazdasági élet csucspozicíóít és ilymódon megakadályozzuk, hogy a nemzeti jövedelem jelentékeny része elfolyjék a nép száraára ellenőrizhetetlen csatornákon. ^
Mindez és más hasonló példák azt bizonyítják, hogy gazdasági bajainkon nem valami felemás közgazdaságtudomány segített át bennünket, hanem a szocialista közgazdaságtudo-^ mány. Mindebből azt a következtetést kell levonnunk, hogy nemcsak a politikában, de a köz-gazdaságtudományban sincsen harmadik ut. E-zért a Magyar Közgazdaságtudományi Egye-.tem csak akkor fogja hivatását betölteni, ha nem a régi, hanem az uj, a haladó közgazdaságtudományt fogja-tanítani,, ha ezt a haladó közgazdaságtudományt fogja fejleszteni hazánkban.
küzdelmünkben.
Ennek á tarthatatlan helyzetnek most meg kell változnia! És részben már kezd is megváltozni. A Magyar Közgazdasági Egyetem élére a kormányzat olyan kiváló tudóst és közgazdászt ' állított, niint a sokoldalú, nagyműveltségű asjar-sisla Rudas László, a közgazdaságtudományi e-gyetem rektora, akit sajnos betegsége akadályoz abban, hogy itt lehessen közöttünk. Rudas László mellett számos "más kiváló közgazdászunk szerepel Közgazdasági Egyetemünk tanárai és előadói között, akik nemcsak elméletilég képzett közgazdászok és tudósok, hanem legtöbbjük nagy állami gazdasági feladattal van megbízva, és mint a haladó közgazdaságtudomány művelői szereztek maguknak tekintélyt és €lisptierést. Itt vannak jórészt a volt közgazdasági fakultás tanárai és előadói is, a-kiknek többsége, "ezt\.nyiltan meg kell monda-. ni; kell, hogy alaposan átértékelje azt, amit eddig élőadott; ha az uj feladatoknak meg akar
felelni. ^ .
Kezd megváltozni a hallgatók összetétele is.
TBUMAX: — Mit szól ehhez a falánk kölyökhöz? Minél Jobban zabáltatjuk, annál jobban fogy.
%ilHér
KÖZLÖM nb. üzletfeleimmel, hogy Csang-Kai-Sek tábornagy (lakhelye változó) szabadalmamat, az eurőpahirü :t>rugalmas \isszavonulás«-t hozzájárulásom nélkül elorozta és tudtomon kívül évek óta alkalmazza. ^
Nevezett ellen az eljárást folyamatba tettem és ezúton is figyelmeztetem az illetékeseket, hogy a l s>frontkiegyenesités« és »sündisznőállás< kifejezések szintén szabadalmaim közé tartoznak, tehát felhasználásuktól óvakodni szíveskedjenek.
GOEBBELS JÖZSEF hírügynökség."
CsGug-lCdi-Seli főhadiszállásén
fejét és egy ösi kinai kifejezéssel válaszol: szenzációs interjúja     — Meg Lé
I^ÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI Egyetemünk jövőjét azonban egymagában nem határoz-^ za meg az, hogy milyen lesz itt a tudományos munka, a tanítás tartalma. Meghatározza az is, hogy milyen lesz a hallgatók és az előadók ősz-szetctele.
A népi demokrácia gazdaságának, a szocializmus alapjainalc az építéséhez olyanJcépzett gazdasági /Szakemberekre van szükség, akik a népből jöttek és egyek á néppel. Nem lehet elmondani, hogy a Műegyetem volt közgazdasági fakultásán ez igy lett volna! Ellenkezőleg! A régi közgazdasági egyetem, a Műegyetem volt köJigazdasági 'fakultása, nagyon is ismert volt arról, hogy itt nem a munkások, a parasztok, a haladó értelmiség gyermekei tanultak, hanem jelentékeny számban, mondhatni többségükben, a népet megvető, népi demokráciánkkal .szemben álló fasiszta métellyel megfertőzött elemek. Sok tekintetben hasonló volt a helyzet a tanári karral is. így nem csoda, ha a régi közgazdasági egyetem, illetve a Műegyetem közgazdasági fakultása távoltartotta magát az ország nehéz gazdasági proglémáitól és nem nyújtott segítségét á kormányzatnak, a népnek az ország felemolkcdérrőrt folytatott
C^ajag-Kai-Sek tábornokkal
Csang-Kai-Selc tábornokot mélyen niagábamerUlve találtuk. Kihúztuk, aztán fel-tettük az elsö kéitíést:
— Mi van az ön hadiszerencséjével?
— Pang — felelte a tábornok nankingl dialektussal.
— Hát a sok amerikai támogató?
— Mind IJnk.
— Az államkincstárral nü van?
— Son^.
— A hadserege mit csinál?
— Csak Teng limg.
— "Éa az ön uralma?
— Beo^.
Milyem^k látja diktátori helyzetét?
— Ing-bing.
— Mik a jövő tervei?
A tábornok nagyot sziv ó-fiumpipújából, aztán felveti a
Mélyfíllfésí ipcir
Az uj közgazdasági egyetemre már nagyobí számban^ kerültek be hallgatók a dolgozó nép soraiból. De ez. még esupán a kezdet kezdete. Ha főiskoláinkon általában arra kell irányt vennünk, hogy növeljük a munkásiszármazásu halt gatÖk arányszámát, mert tűrhetetlen, hogy a-népi demokráciában á ipiunkásszülők gyermekei és a, munkások ki legyenek rekesztve az egyetemiekről, ugy ez kétszeres^, áll á közgazdaságtudományi" egyetemK©*^ Itt még nagyon-nagyon sok a behoznivalónk. ;
A MAGYAR Közgazdaságtudományi Egye. ^ temnek ahhoz, ho^ hivatását betölthesse^ nemcsak arra van^^ szükségej hogy a haladó közgazdaságtudományt művelje,sj hogy hallgatóínak és tanári karának összetételében is kifejezésre jussanak azok a mélyreható változások, melyek hazánk életében az utóbbi évek folyamán bekövetkeztek^ Mindezeken felül szükségé van arra is, hogy a legszorosabb kapcsolatot tartsa fenn a gyakorlattal, a knindennapi élettel, a gazdasági fejlődésünk 'által felvetett uj píroblémákkal és segítsen a kormányzatnak, a népi desnokráciáixak .Tszekaek -a .problémáknak elméleti feldolgozásában és gyakorlati megoldásában. "       - '
Mefyek ezek az élet felvetette uj feladatok, amelyeknek'elméleti feldolgozásánál és megol-^ dásánál a Magyar KözgazdaságtüdományíyE-gyetemtől segítséget várunk?
Itt van mindenekelőtt az ákkiúnuláció kérdése a kapitalizmusból a> szocíaliziüusba való át> menet feltételei között. Eddig túlnyomórészt a költségvetési akkumuláción lovagoltunk, ez adta beruházásainkhoz a szükséges eszközöket Nyilvánvaló azonban, hogy - ez az állapot sokáig így nem tarthat. Lehetetlenség^ hogy mikor iparunk túlnyomórészt állami szocialista í-par, mikor külkereskedelmünk döntőleg az állam kezében összpontosul és á belső nagykereskedelmi forgalomban is mind erősebbé válik az állami szektor, akkor az akkumuláció csaknem kizárólagos forrása a költségyetés legyén. Meg kell nyitnunk az akkumuláció uj forrásait, a könnyűipart, a kül- és belkereskedelmét és fo«-kozatosan a nehéz- és gépipart is. Mindezeken tul, meg kell találnunk aiinak.a lehetőségét ís,' hogy a mezőgazdaság fölöslegeit is felhasználhassuk a 3 és az 5 éves terv beruházásainak fí-. nancírozására. Ki kell dolgozni azokat a módszereket, melyeknek segítségével, — ^z életszínvonal állandó emelésével, — a lakosságnál felgyülemlő, egyenként apró,' de végső fokon hatalmas összegekre rugó inegtakaritásokat a betétképződés útjára tereljük, s ilymódon ösz-szeegyeztetve a^ közérdeket az egyéni érdek- -kel, uj akkumulációs forrást nyissunk meg a szocializmus felé haladó nemzetgazdaságunk számára. ^
yAGY ITT VAN egy másik kérdés, a munkaerőgazdálkodás kérdése. Nálunk mostanában divatos dolog munkaerőgazdálkodásról beszélni. De komoly munka a munkaerőgazdálkodás megszervezésénél eddig alig folyt. Pedig, ha ezzel a kérdéssel nem foglalkozunk komolyan, tudományos alapossággál, ha idejében nem készülünk fel rá, a körmünkre fog égni a dolog. Itt van továbbá a rentabilitás, a gazdaságosság, az önköltség problémája, melynek tudományos feldolgozása még hiányzik nálunk. A munkások készek mindent elkövetni, hogy üzemeiket rentábilísókká, gazdaságosakká tegyék. Fáradoznak ezen ipari vezető szerveink és üzemeink vezetői is. Azonban nyilvánvaló, hogy egymagukban nem képesek megoldani ezt a ^lemzetgazdaságunkra oly fontos'kérdést. Se-gífééget várnak és joggal, a tudományok embereitől is, a közgazdasági tudománytól.
yégűl, de nem utolsó sorban itt van a nemzeti jövedelem helyes megállapításának, a nemr zeti jövedelem tudományos kiszámításának kérdése. Ezen a téren nálunk meglehetősen na^ a káosz, pedig, —- ezt minden közgazdász tudja, — a nemzeti jövedelem helyes megállapításától s a jövőben várható nem2;eti jövedelem ne-
merlfcal külügyrainisztcr éppen ^ legfrissebb faimi laadyelentéscket tanulmá-nyoiaa. Világosan láUiaift. bogy ax események a kiváló poUUkust mélyen Ic-büttíttéh.
fokon^állami költségvetésűnk relítása is. TME, NÉHÁNY olyan fontos, a gyakorlati élettel a legszorosabban összefüggő elméleti közgazdasági probléma, melyekre megoldást kell találnunk, s amelyn^ ippi^oir^'-^riái t^j. a kormányzat segítséget akar kapni az uj Magyar Közgazdaságtudományi Aiigyeteiíitui.
Ha a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem eleget tesz az általam említett követelményeknek, — és meg vagyunk győződve rola, hogy ez igy lesz, — akkor igen fontos szerepet fog betölteni a szocializmus utján haladó magyar népi demokrácia gazdasági alapJainaK megszilárdításában, nemzetgazdaságunk es vele együtt népünk további gyors felemelkedéseben.